Bábolna Nemzeti Ménesbirtok

Története Bábolna puszta neve egy 1268-as oklevélben bukkan fel először, később a Szapáry grófok tulajdonába került a birtok, majd 1789-ben II. József a mezőhegyesi ménes vezetőjének - Csekonics Józsefnek - a javaslatára megvásárolta újabb ménesintézet alapítása céljából. A magyar lótenyésztésnek elkötelezett és jó kapcsolatokkal rendelkező vérteskapitány jó szemmel választotta ki a területet és alapította meg a katonai ménesbirtokot, amely egyben a katonai futárok megállóhelye is volt. A napóleoni hadak a győri csata (1809) után felégették a gazdaságot, amely 1810-1820 között újjáépült.

Dióspusztai ménestelep

Dióspusztai ménestelep A dióspusztai ménest Jaross Sándor alapította 1912-ben. Dióspuszta kiváló ménesének egyik sikere a természet adta lehetőségek kihasználása volt. Tata városától 4 km-re, a tengerszint felett 195 méterre fekvő enyhén lankás, dombos, erősen meszes, homokkal kevert lösztalaj, a lovak nevelésére kiváló terep. A ménes célja határozottan a kiváló minőségű, versenyképes csikók nevelése és a fedeztetés, ellés, üdültetés céljára elhelyezett panziós kancák kitűnő ellátása volt. Az első 50 évben a tervek alapján a következő épületek létesültek: 1801-ben az első kancaistálló, amelyet 1855-ben 200 kanca számára bővítettek ki, 1814/1815-ben a gazdasági igazgató háza, 1819-ben egy csikóistálló, 1820-ban és 1830-ban felépült és kibővült a kórház, 1831-ben egy újabb lóistálló, 1832-ben egy betegló-istálló, 1840-ben a kaszárnya.

Shagya arab ló A fajta nevét az alapító mén nevéből kapta. 1836-ban Shagya a 160 cm-es szürke mén Szíriából érkezett Bábolnára, és vele kezdődött meg a fajta tenyésztése. A Shagya fajtát az elegancia, harmonikus mozgás, a rendkívüli jó szándék és tanulási képességek mellet a nagy munkabírás és az ideális méretek jellemzik.

Látnivalók 1. Ménestörténeti kiállítás A ménestörténeti kiállítás keretein belül a bábolnai lótenyésztés történetét mutatják be különböző kiállítási tárgyak segítségével. Többek között iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok és különböző használati tárgyak, oklevelek tekinthetők meg a kiállításban.

A Lovasmúzeum az egykori Tiszti Kaszinó impozáns épületében található, melynek helyén már a középkorban csárda és fogadó állt. A ma látható épület az 1756-ban itt épült barokk stílusú fogadó alapjaira épült 1902-ben, Fadlallah el Hedad Mihály parancsnoksága idején. A Kaszinó a Ménesbirtokon élők és dolgozók szórakozási és kulturális igényeit szolgálta. Az 1996-ban eredeti szépségében helyreállított Kaszinó jobb szárnyán a múzeumot, bal szárnyán az Ötösfogat Éttermet, középütt pedig a konferenciatermet találják és látogathatják.

Látnivalók 2. Ménesudvar A Ménesudvart impozáns épületegyüttes öleli körül. Jobb szárny Törzsmén istálló Hősök kapuja Fogadóterem Színházterem Bal szárny Irodahelységek Hátas és fogatos lovak istállója Fedeztető kovácsműhely Az épületek által körülölelt, csodálatos parkkal, virágágyásokkal és szökőkúttal díszített térben további nevezetességeket találunk: Felnyergelt ló bronzszobra Csekonics József (alapító) mellszobra Pettkó Szandtner Tibor (utolsó elötti parancsnok) mellszobra Fadlallah el Hedad Mihály (szíriai parancsnok) mellszobra Az ő kedvenc lovának O’Bajannak az emléktáblája Öreg akác (1710)

Az udvar közepén áll a Lovarda, és a hozzá illeszkedő korábbi kocsiszínből kialakított Kocsimúzeum, mögöttük az egykori kaszárnyából átalakított Imperiál Hotel.

Látnivalók 3. Istállók A ménesudvar jobb- és baloldalán állnak a kanca- és ménistállók. A ménesközpont épületcsoportja 1860-ra kialakításában és struktúrájában is elérte teljességét. Különösen a ménistálló figyelemre méltó, hiszen itt tágas bokszokban nyertek elhelyezést a pompás arab lovak. Az etetők márványból készültek, luxus igényt kielégítők.

Látnivalók 4. Lovarda A ménesudvar egyik impozáns látványossága a fedeles lovarda. A méteres falak, a korábbi ménesbélyegzővel díszített üvegablakok, a tetőszerkezet művészi ácsmunkája, a kovácsoltvas csillárok és falikarok lenyűgözik a látogatót. A néhány évvel ezelőtti felújítás eredményeként a lovarda ma teljes pompájában tekinthető meg.

Látnivalók 5. Kocsimúzeum A fogathajtás és a hajtósport történetéből a Ménesudvarban található kocsimúzeum ad ízelítőt. A néhány éve felújított létesítményben 15 db különböző eredetű, korú és típusú járművet láthatunk. A Kocsimúzeumban található járművek némelyike még ma is használatosak: esküvők, fesztiválok, felvonulások, kormányszintű látogatások programját színesítik. A hazai kocsi típusok közül megtalálhatóak a könnyű, úri, gavallér hajtókocsik, a Károlyi, a Cziráky, az Esterházi (cseklészi) és a Vásárhelyi típusú kocsik.

Látnivalók 6. Hősök kapuja A Lovardával szemben, az 1938-ban, Pettkó Szandtner Tibor parancsnoksága alatt épült Hősök Kapuja a Ménesudvar egykori főbejárata és Bábolna egyik ékessége. Az itt található márványtáblák az utóbbi két évszázad háborúiban elesett bábolnai hősök nevét őrzik.

Köszönöm a figyelmeteket! Jó kirándulást 6.c.! Mervay Ferenc