Kapacitás, átbocsátóképesség, időalapok, az erőforrás nagyság, átfutási idő, a termelő-berendezések térbeli elrendezése. Átfutási idő számítások.

A gyártási tervezés legfontosabb lépései a naptári tervezést megalapozó számítások a nagyléptékű és az operatív naptári tervek elkészítése a gyártási programok és a munkaadagolási utasítások elkészítése

A termelési terv a gyártmányok kibocsátásának határidőit rögzíti, meghatározza: a kibocsátás végső határidejét, az összes művelet elvégzését, ezek csatlakozását, a termelő-berendezések kihasználtságát.

A termelési tervet megalapozó számítások Meghatározásra kerül: a rendszer kapacitása és átbocsátóképessége, a kapacitásra épülő optimális termékválaszték, a gazdaságos sorozatnagyság, a sorozatok átfutási ideje, a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa, a gyártás során keletkező és a gyártás folyamatosságát biztosító raktári készletek, valamint a termelés költségei, várható árbevétele és nyeresége.

A gyártási kapacitás és az átbocsátóképesség KAPACITÁS = az a (valamely mértékegységben kifejezett) termékmennyiség, amely adott termelő-berendezésen adott idő alatt a fennálló műszaki, szervezési és minőségi feltételek mellett maximálisan előállítható. ÁTBOCSÁTÓKÉPESSÉG = a vizsgált időszakban megvalósítható reális teljesítmény. A tervezés során ezzel a teljesítőképességgel számolunk (a munkarend szerinti adott munkaerőlétszámmal és szakképzettséggel, a technikai és technológiai átlagos színvonallal).

Az átbocsátóképesség meghatározása először meghatározzuk a homogén termelési keresztmetszetek időalapját, majd ezt összevetjük a különböző termékek gyártási időszükségletével.

Az időalapok számítása Naptári időalap Tn= N*msz*mo*gsz (h/időszak) Tn= a naptári időalap (h/időszak) N = a naptári napok száma az időszakban (365 nap/év) msz= a napi maximális műszakszám (pl. 3) mó= egy műszak maximális óraszáma (pl. 8 h) gsz= a homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

Az időalapok számítása Hasznos időalap Th =Tn - tTMK (h/időszak) Tn = naptári időalap tTMK= a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

Az időalapok számítása Munkarend szerinti időalap T 'n= N ' *m' sz*m' o*g' sz (h/év) T ' n= a munkarend szerinti időalap (h/időszak) N ' = a munkanapok száma az időszakban (250 nap/év) m ' sz= a napi tényleges műszakszám (1, 2, v 3) m ' o= egy műszak tényleges óraszáma g ' sz= az adott termelési feladatban ténylegesen dolgozó homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

Az időalapok számítása Munkarend szerinti hasznos időalap T ' h =T ' n - tTMK (h/időszak) T ' n= a munkarend szerinti időalap (h/időszak) tTMK= a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

Erőforrás nagyság meghatározása E =  * T ' h E = erőforrás-nagyság T ' n= a munkarend szerinti időalap (h/időszak  = teljesítményszázalék

A gyártás átbocsátó képessége és egy sorozat átfutási ideje Átbocsátó képesség = E / T (db/időszak) E = erőforrásnagyság (pl. óra/időszak) T = te/s+td (kapacitásnorma, pl. óra/db) te – előkészítési idő s – darabszám td – darabidő Tá= (Átf+te)/E (idő/sorozat) Á tf = technológiai átfutási idő (perc/sorozat)

A gyártási főfolyamat tervezésének néhány eleme A művelet fogalma = a folyamatnak azt a részét, amelynek tartama alatt a munka alanya, a munka eszköze és a munka tárgya ugyanaz marad azt egy műveletnek tekintik. Több egymást rendszeresen követő művelet a munkaszakasz. Több munkaszakasz alkotja a folyamatot

A folyamat teljes átfutási ideje Ái = Á tf + Tm + Tk Ái = teljes átfutási idő (óra/folyamat) Á tf = technológiai átfutási idő (óra/folyamat) Tm = a műveletek közötti (hasznos) idő, ami szállítással, ellenőrzéssel telik el Tk = kieső idő Vagy Ái = Á tf /   = teljesítményszázalék

Egymás utáni műveletkapcsolás (4 darados sorozat 3 művelet) t1I t1II t1III t1IV t2I t2II t2III t2IV t3I t3II t3III t3IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet Átfs =  ti+ (n - 1)  ti

Párhuzamos műveletkapcsolás (4 darabos sorozat 3 művelet) t1I t1II t1III t1IV t2I t2II t2III t2IV t3I t3II t3III t3IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet Átf p =  ti+ (n - 1)  tf ahol t2=tf

Átfedéses műveletkapcsolás (4 darabos sorozat 3 művelet t1I t1II t1III t1IV t2I t2II t2III t2IV t3I t3II t3III t3IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet

A folyamat technológiai átfutási idejének meghatározása Egymásutáni műveletkapcsolás Átfs =  ti+ (n - 1)  ti a várakozási idő: Cv =(n-1)  ti Párhuzamos műveletkapcsolás Átfp =  ti+ (n - 1)  tf tf – fő művelet hossza a várakozási idő: Cv =(n-1)  tf

Termelő berendezések térbeli rendezése Gépelvű - vagy más néven műhelyrendszerű, funkcionális vagy folyamatelvű - elrendezés

Termelő berendezések térbeli rendezése Termékelvű gépelrendezés

Termelő berendezések térbeli rendezése Sejtszerű vagy gépcsoport elrendezés

Termelő berendezések térbeli rendezése Bokorrendszerű gépelrendezés A helyhez kötött berendezés

Átfutásiidő-számítás

1. feladat Egy termékből 10 000 darabot kell leszállítani. A termék előállítása négy műveletből áll, amelyeknek a műveleti idői a következők: t1 = 10 perc/db, t2 = 2 perc/db, t3 = 3 perc/db, t4 =15 perc/db   1.a. Határozza meg az elérhető két legrövidebb naptári átfutási időt, ha a műveletekre egy-egy gép áll rendelkezésre, és a teljesítményszázalék 80% (függetlenül a műszakszámtól)! munkanap év műveletkapcsolás Műszakszám 1.b. Mennyi az egy év alatt előállítható darabszám a legrövidebb átfutás esetén?

2. feladat Egy munkadarab 3 művelettel készül, a műveleti idők a következők: t1 = 20 perc/db, t2 = 5 perc/db, t3 = 10 perc/db. Egy 10 000 darabból álló sorozatot kell legyártani műveletenként 3-3 gép alkalmazásával, ha a teljesítményszázalék 80% (függetlenül a műszakszámtól). Mekkora a legrövidebb és a leghosszabb naptári átfutási idő? A legrövidebb átfutás esetén mekkora az éves darabszám?