Gyártási rendszerek tervezésének módszertani alapjai

Az előadások a következő témára: "Gyártási rendszerek tervezésének módszertani alapjai"— Előadás másolata:

1 Gyártási rendszerek tervezésének módszertani alapjai
A gyártórendszer-tervezés alapadatai: a gyártmányválaszték és dokumentációja a tömegszerűség (egyedi, sorozat, tömeggyártás) a vállalat vertikalitása (előgyártástól  szerelésig mely gyártási szakaszok tartoznak a vállalat hatáskörébe) a gyártás jelenlegi, meglévő rendszere A gyártási rendszerek szervezési formáját döntően a gépek és munkahelyek elrendezése jellemzi: -műhelyrendszerű (esztergaműhely, maróműhely, stb.) -csoportrendszerű (gyártmány vagy alkatrészcsaládok szerint): - tengelygyártó sor - tárcsagyártó sor - szekrényes alkatrészeket gyártó sor

2 folyam(at)(rend)szerű (adott gyártmány- vagy alkatrész szerinti gép/munkahely elrendezés). Ez a tömeggyártás! Tömegszerűségtől függően a gyártási forma: Műhelyrendszer  egyedi gyártás Csoportrendszer  sorozatgyártás Folyamatrendszer  tömeggyártás

3 A gyártási rendszer tervezésének fő lépései:
A gyártási menetterv (előzetes) megtervezése, a meglévő termelési eszközök felmérése A gyártás technológiai folyamatainak tervezése. Új gyártmány (gyártás) esetén itt előtervezésről van szó, ami a gyártórendszer tervezéséhez szükséges. 2. A kapacitások és terhelések megállapítása, egybevetése, kapcitás-terhelés egyensúlyi vizsgálata Kapacitás: ami rendelkezésre áll. Új gyártórendszer esetén a szükséges gyártási kapacitás, ami a terhelésből kiindulva kerül meghatározásra. Terhelés: amit az adott gyártási program megvalósítása jelent. 3. A gyártási forma kiválasztása figyelembe véve – a tömegszerűségen túl – az adott épület és térviszonyokat A tervezett gyártási volumen és szerkezet alapján meghatározható a gyártás formája, rendszere. Itt vizsgálandó meg a csoporttechnológia alkalmazásának lehetősége, a gyártási fő és segédfolyamatok szervezésének, rendszereinek alkalmazható változatai.

4 Szűkkeresztmetszetek megállapítása, a terhelések kiegyenlítése
Meglévő gyártókapacitások esetében van jelentősége. (Új gyártórendszer tervezésekor elvben nem fordulhat elő szűkkeresztmetszet, hiszen a szükséges kapacitásból kiindulva határozzuk meg a gyártórendszer összetételét). Feloldási módok:-munkaidőalap nővelése; -technológia felülvizsgálata (másodlagos optimálás; a művelet egy részének átcsoportosítása másikba, új technológiai változat felhasználása); -beszállító bevonás a gyártásba; -új gyártóberendezés(ek) beszerzése. A gyártóberendezések kiválasztása (véglegesítése) Nemcsak technológiai, hanem gazdaságossági kérdés is. A gyártandó sorozatokkal összefüggésben az előkészületi és befejezési időigény, forgácsolás esetén a tervezhető szerszáméltartam hatása is vizsgálandó. (Újabb visszacsatolás a technológiai tervezéshez.). 6. A helyesbített gyártási menetterv szerkesztése A korábbi feladatok megoldásával pontosított gyártási környezet figyelembe vételével pontosítandók a gyártás technológiai tervei. A pontosított gyártási menttervek jelentik az alapot a gépek elrendezéséhez.

5 Az anyag elméleti útjának megtervezése, a gépek és berendezések elrendezése
Részfeladatok: készülék és szerszámellátás beiktatása a gyártási folyamatba minőségbiztosítás, ellenőrzés berendezéseinek és eszközeinek beiktatása a gyártási folyamatba az elméleti anyagutak megtervezése az előbbiek figyelembe vételével a gépek és berendezések elrendezésének tervezése Szempontok: a gépek, berendezések elrendezése feleljen meg az anyagfolyam irányának, a csatlakozási pontok ésszerű elrendezésének a legrövidebb szállítási utak biztosítása többgépes munkahely kiszolgálás lehetőségének feltárása és biztosítása műveletközi tárolás (puffer) és mérés biztosítása energia ellátás, sűrített levegő, stb. hozzáférés biztosítása

6 Ütközések megállapítása (többgépes munka esetén)
Többgépes munkahely kiszolgálás esetén előfordulhat, hogy a gépkezelő jelenléte egy időben több gépnél szükséges. Ilyenkor egyes gépek munkájában fennakadás áll fenn, ami a munkadarabra eső munkaidőt növeli. Az ütközések lehetőségét fel kell tárni. Ehhez meg kell szerkeszteni a többgépes munkák vonalas ábrázolását, az úgynevezett ütközési diagramot. 9. Az anyagmozgatási terv megszerkesztése A gyártási menetterv, az anyag elméleti útja, a gépek és berendezések elrendezése alapján. Az anyagmozgatási eszközök és berendezések megválasztása. E feladat legalább olyan fontossággal bír, mint a gyártóberendezések elrendezése. Az anyagmozgatás szakszerű megtervezésével jelentős veszteségidők takaríthatók meg. 10. A teljes gyártási folyamat összefoglaló dokumentálása (lefektetése) A technológiai tervek, a gépelrendezés, az anyagmozgatási (és raktározási) terv alapján a teljes gyártási folyamat részletes és összefoglaló dokumentálása.

7 A gyártási idő és a gyártmány átfutási idő megállapítása
Szükséges: a rendelések visszaigazolásához a befejezetlen állomány meghatározásához az üzemvitelt biztosító forgóeszköz érték megállapításához Egy alkatrészcsoport gyártási ideje: az egyes alkatrészek előállításánál felmerült összes idők összegével. Megállapítható külön a produktív tevékenységre (műveletek idejére) valamint az összes előforduló kisegítő tevékenységre. A csoport egyes alkatrészeire is megállapítható. Az átfutási idő: az a naptári időtartam, mely a beérkezett anyag (nyersdarabok) munkába vétele időpontjából az alkatrészcsoportnak szállításra kész állapotáig eltelik. 12. A megvalósítás ütemezése, művezetése A kész gyártástervek bevezetésével kapcsolatos feladatok. Eszköz: hálótervek. A gyártási rendszerek tervezésének fenti lépések szerinti metodikáját, a tervezés során alkalmazandó összefüggéseket, számítási módokat, grafikus megoldásokat a gyakorlati foglalkozásokhoz készült segédletet tárgyalja.

8 Néhány fogalom és összefüggés
Homogén gépcsoport: az azonos technológiai képességű gyártóberendezések csoportja. Másként: az azonos jellegű, méretű és teljesítményű gépek csoportja. Homogén gépcsoport kapacitása (Kg): Kg[óra/nap]=Ng[db] x hg [óra/nap] x g x g Ng - a gépek száma hg - a naponta ledolgozott órák átlagos száma g - a gépek kihasználási foka (javítás, karbantartás, stb.) 0g1 g - tartalék kapacitási tényező 0g1

9 A gyártás üteme (napi gyártott darabszám):
m - egy gyártmány (munkadarab) által adott terhelés min - szűk keresztmetszet Homogén munkahelyek terhelésének mértéke (1): Homogén munkahelyek tényleges terhelése: M1=K1 x 1, M2=K2 x 2, … Mn=Kn x n A számítások eredményeit célszerű táblázatos formában összefoglalni

10 A termelőképesség szintjei
Gyártási kapacitás: az a (valamely mértékegységben) kifejezett termékmennyiség, amely az adott termelőberendezésen adott idő alatt a fennálló műszaki és szervezési feltételek mellett maximálisan előállítható. Átbocsátó képesség: a vizsgálati időszakban megvalósítható reális teljesítmény, a termelés valóságos lehetőségének mutatója. A termelőképesség egymáshoz való viszonyát mutatja az alábbi ábra. A termelőképesség szintjei Az egyes szintek meghatározására szolgáló számítási módszerek lényege azonos, csak a behelyettesítésre kerülő tényezők tartalma változik a keresett termelőképesség fokozattól függően.

11 A művelet fajtái. Technológiai ciklus átfutási ideje

12 A gyártástervezés információrendszere