Hatékonyság és termelékenység

Az előadások a következő témára: "Hatékonyság és termelékenység"— Előadás másolata:

1 Hatékonyság és termelékenység
Dr. Francsovics Anna Dr. Francsovics Anna

2 Termelékenység Termelékenység alatt általában valamiféle termelőképességet értenek. A termelékenységi mutatók között találkozhatunk az élőmunka, a tőke, valamint az élő- és holtmunka együttes termelékenységét közelítő formulákkal. A termelékenység értelmezhető átlagos és marginális mutatóként. Átlagtermelékenység: az erőforrás egységére jutó hozam vagy termék. Határtermelékenység: a többleterőforrás egységére jutó többlettermék, illetve többlethozam. Dr. Francsovics Anna

3 Az élőmunka termelékenységének színvonala
A termelékenységi mutató termelés kategóriájának számszerűsítésére leggyakrabban alkalmazott mutatószámok: természetes mértékegységben kifejezett termelés normaórában kifejezett termelés teljes (bruttó) termelési érték hozzáadott érték bér + nyereség Dr. Francsovics Anna

4 A fentiek közül a természetes mértékegységben történő számbavétel vihet legközelebb az élőmunka termelőképességéhez. E számbavételi mód a vállalati termékösszetétel nagyfokú homogenitását tételezi fel. Ezért csak kevés ágazatban alkalmazható. A normaórában kifejezett számbavétel lényege: az egyes termékek előállításához a különböző munkahelyeken norma szerint szükséges időket összegzi aszerint, hogy az egyes termékekből mennyit állítottak elő – sok esetben problémás. Dr. Francsovics Anna

5 A bruttó termelési érték, mint a termelést reprezentáló mutató, amiatt torzíthat, hogy nem csupán az adott termelési szakasz produktumát foglalja magába, hanem a teljes holtmunka-felhasználás értékét is, amely korábban más termelőegységek termelési értékében már szerepelt. A hozzáadottérték-mutató torzítása kisebb, csupán a gépesítettség színvonalában meglévő különbségek okozhatnak összehasonlítási problémákat. A bér és a nyereség összege egy sajátos vállalati bruttójövedelem – mutató. Az ilyen alapon számított élőmunkahozam a tőkeigényesség függvényében torzított. Dr. Francsovics Anna

6 A vállalaton belüli meghatározó tényezők fő csoportjai:
A munkatermelékenység színvonala igen sok vállalaton belüli és vállalaton kívüli tényező összhatásaként alakul. A vállalaton belüli meghatározó tényezők fő csoportjai: az alkalmazott technológia műszaki színvonala, az előállított termékek korszerűsége és minősége, a termelés- és munkaszervezés színvonala, a rendelkezésre álló szakismeret és annak kihasználása, a kapacitáskihasználás foka, a munkaidő-kihasználás színvonala. Dr. Francsovics Anna

7 A munkatermelékenység mutatószámaiban együtt jelentkezik a munkatermelékenység és a munkaintenzitás.
A termelékenységi mutató számszerű értéke a valódi munkatermelékenységhez képest mindig torzított. A torzítottság mértéke és jellege a mutatószám megválasztásának függvénye. Dr. Francsovics Anna

8 A munkatermelékenység növekedése
A munkatermelékenység-változás a termelékenységi színvonalat meghatározó fő tényezők változásának összhatásaként alakul. A növekedési ütem érdemben csak az elért színvonal és annak más, hasonló profilú vállalatokhoz viszonyított relatív helyzete ismeretében értékelhető. A termelékenységi index alakulását is jelentősen befolyásolja a termelékenység számszerűsítésére választott mérőszámok struktúrája, továbbá bizonyos, vállalattól független tényezők is. Dr. Francsovics Anna

9 A munkatermelékenység növekedése számszerűsítésének egyik jelentős megoldatlan problémája az árak változásának kezelése. Az inflációs eredetű árnövekedés ugyanis önmagában is növeli a termelés értékbeni mutatószámát, de ez önmagában természetesen semmiféle termelékenységnövekedést nem jelent. A munkatermelékenység növekedésének legkézenfekvőbb és legalapvetőbb forrása a munka technikai felszereltségének növelése, vagyis az élőmunka géppel történő helyettesítése, amely a robottechnika révén a termelékenység növelésének forradalmian nagy lehetőségét hordja magában. Dr. Francsovics Anna

10 Az anyagfelhasználás elemzése
Statisztikai számbavétel szempontjából felhasználásnak tekintendő a raktárból meghatározott munkaszámra kivételezett és a visszavételezésekkel csökkentett anyagmennyiség. A termelés és anyagfelhasználás párhuzamos vizsgálata a gyakorlatban a fajlagos anyagfelhasználási mutatók képzése útján történik. A fajlagos anyagfelhasználási mutatók valamely termék vagy szolgáltatás egységére eső anyagfelhasználás mennyiségéről adnak képet. Dr. Francsovics Anna

11 Formáját tekintve a mutató intenzitási viszonyszám.
A fajlagos anyagfelhasználás mutatószámát általában csak alapanyagokra szokták meghatározni. A fajlagos anyagfelhasználás mutatószámának képzésénél a gyakorlatban sok problémát okoz a befejezetlen termelés állományváltozásának számbavétele. Sorozatgyártás esetén a tárgyidőszakban kivételezett anyagok mennyiségét ugyanazon időszakban befejezett termékek számához viszonyítjuk. Dr. Francsovics Anna

12 A fajlagos anyagfelhasználás dinamikai változása, vagy a tervhez viszonyított alakulása a fajlagos anyagfelhasználási indexekkel jellemezhető. A fajlagos anyagfelhasználás mutatóját, az anyagfelhasználás és az előállított termékmennyiség alapján határozzuk meg. ahol: a = a fajlagos anyagfelhasználás A= a termék előállításához felhasznált anyagmennyiség, T = a termelt termék mennyisége. Dr. Francsovics Anna

13 Egy meghatározott termék fajlagos anyagfelhasználásának változása a vizsgált időszakok mutatóinak szembeállítása útján történik. Ugyanazon termék több gazdasági egységnél történő előállítása esetén az anyagfelhasználás együttes alakulását az egyes részterületek fajlagos anyagfelhasználásának változásán kívül az egyes területek arányeltolódása is befolyásolja. Dr. Francsovics Anna

14 A főátlag-index a fajlagos anyagfelhasználásra ható tényezők együttes hatását mutatja, míg a részátlag- és az összetételhatás indexek képzése útján, az egyes részterületek fajlagos anyagfelhasználásának, továbbá az egyes területek közötti arányeltolódásnak hatásáról kapunk képet. Az anyagnorma azt az anyagmennyiséget fejezi ki, amely adott technológiai és szervezési feltételek mellett szükséges a megfelelő minőségű és szabványelőírásoknak megfelelő termékegység előállításához. Dr. Francsovics Anna

15 Az állóeszközök hatékonyságának vizsgálata
Az állóeszközöknek a termelés technikai színvonalára gyakorolt hatása miatt, az állóeszközökkel kapcsolatos vizsgálatok egyik területét azok az elemzések jelentik, amelyek az állóeszköz-állományt egyrészt az azokat működtető munkaerő mennyisével, másrészt a termelés eredményével összefüggésben vizsgálják. Dr. Francsovics Anna

16 Ezen értéki mutatók számítása mellett az elemzések másik nagy területét, az egyes állóvagyon fajták, alapvetően az egyes gépek, gépi berendezések kihasználásnak vizsgálata képezi. Állóeszközellátottság – az egy foglalkoztatottra jutó állóeszközök nagysága és alakulása. Ezen ellátottsági mutatón belül, az egy munkásra jutó gépi berendezések mutatóját technikai felszereltségnek nevezik. Állóeszközök kihasználása – a termelés eredményét az állóeszközállomány bruttó értékéhez viszonyítják. Dr. Francsovics Anna

17 Eszközkihasználás: Mivel az eszközhatékonyság főátlagindexében a struktúraváltozások is szerepet játszanak,az eszközhatékonyság részátlagindexe is meghatározásra kerül: ahol: Qj = a j. ágazat termelési értéke Aj = a j. ágazat átlagos állóeszköz-állományának bruttóértéke Dr. Francsovics Anna

18 Kapacitáskihasználás vizsgálata
Kiszámítható, hogy a rendelkezésre álló gépek milyen mértékben, arányban vesznek részt a termelésben – csak homogén gépcsoportoknál vezethető le. Vizsgálható a gépek kihasználása a rendelkezésre áló időalap oldaláról is. E vizsgálatok extenzív vizsgálati módszerek. A gépteljesítmény-kihasználási mutatók az intenzív kihasználás mérésére szolgálnak. Dr. Francsovics Anna

19 A kapacitáskihasználás mutatója
Termelési kapacitás – termelőberendezések teljesítőképességének egy adott időpontban ismert azon felső határa, amely a termelőberendezések gazdaságosan megengedhető maximális terhelése és élenjáró munkaszervezés mellett elérhető. A termelési kapacitás különböző időtartamokra kerülhet kiszámításra, s ezen időszak alatt előállítható termékek mennyiségében fejezzük ki. Dr. Francsovics Anna

20 A termelési kapacitás kihasználása mutatószámban kifejezésre jut, hogy az adott időszak alatt ténylegesen előállított termékmennyiség hogyan aránylik a maximálisan előállítható termékmennyiséghez. ahol: Qt = a ténylegesen előállított termékmennyiség az adott időszakban Qm = az adott időszakban maximálisan előállítható termékmennyiség K = kapacitás kihasználási mutatószám Dr. Francsovics Anna

21 A kapacitáskihasználást a következő tényezőkre lehet bontani:
a termelőberendezések, gépek felhasználása, állóeszközök, gépek időalap kihasználása, teljesítmény kihasználás Termelőberendezések, gépek felhasználási mutatói Üzemképesség mutatója – kifejezésre jut benne, hogy mekkora az üzemképes gépek aránya a rendelkezésre álló gépekhez viszonyítva. Dr. Francsovics Anna

22 Működő gépek aránya –arra ad választ, hogy az üzemképes gépekből milyen hányad dolgozik.
A felhasználás együttes mutatójában kifejezésre jut az előbbi két tényező, azaz a dolgozó gépeknek a rendelkezésre álló gépekhez való arányát mutatja. Dr. Francsovics Anna

23 A gépek időalap-kihasználási mutatószámai:
Azt vizsgáljuk, hogy a rendelkezésre álló időből mennyit vettek igénybe a gépek működtetésére, azaz a gépek teljesített óráit hasznos időalapjukhoz viszonyítjuk. ahol: Ki = időalap – kihasználási mutató it = a gép ténylegesen ledolgozott munkaideje I = a gép teljesíthető időalapja Az időalapot meg lehet határozni: naptári, naptári hasznos, munkarend szerinti és munkarend szerinti hasznos időalap alapján. Dr. Francsovics Anna

24 Teljesítmény-kihasználási mutatószám:
A gép vagy más berendezés teljesítményének intenzitását vizsgáljuk. Kifejezi a gép, illetve gépek által ez időegység alatt ténylegesen elkészített termékmennyiségnek és gépen maximálisan elkészíthető termékmennyiségnek az arányát. ahol: qt = az egy órára jutó tényleges termelés, qn = az egy óra alatt norma szerint előállítható termékmennyiség Dr. Francsovics Anna

25 A mutatószámot általában természetes mértékegységben számbavett adatok alapján határozzuk meg.
A kapacitás kihasználtsága a felsorolt mutatószámok szorzataként is kifejezhető. Sok esetben közelítő mutatókat használnak a kapacitás kihasználás vizsgálatára. Dr. Francsovics Anna

26 A munkaidő mutatószámai
A munkaidő statisztikai mérésére szolgáló munkaidőegységek a munkanap és a munkaóra. Megkülönböztetünk teljesíthető és teljesített munkanapokat és munkaórákat. Teljesíthető munkanap: a naponként vezetett statisztikai állományi létszámadatok összegeként, az átlagos statisztikai állományi létszám és a munkarend szerinti munkanapok számának szorzataként számítható ki. Dr. Francsovics Anna

27 Teljesített munkanap:
a munkarend szerinti munkanapokon vezetett dolgozó létszámadatok összegeként, az átlagos dolgozó létszám és a munkarend szerinti munkanapok számának szorzataként számítható ki. A teljesíthető és a teljesített munkanapok különbsége a mulasztott munkanapok száma. A vállalatoknál ez a mutató a munkából kiesett egész napokat jelzi. Dr. Francsovics Anna

28 A teljesíthető munkaóráknak két mutatóját használjuk a gyakorlatban.
Az átlagos statisztikai állományi létszám által teljesíthető munkaórák: a teljesíthető munkanapok és a kötelező napi munkaidő szorzata. Az átlagos dolgozó létszám által teljesíthető munkaórák: a teljesített munkanapok és a kötelező napi munkaidő szorzata. A két teljesíthető munkaóra különbségét a mulasztott munkanapokra jutó teljesíthető munkaórák okozzák. Dr. Francsovics Anna

29 A teljesített munkaóra – a munkában ténylegesen eltöltött idő, ami a gyakorlatban nem számított, hanem a bérszámfejtés által nyilvántartott és megadott adat. A teljesített munkaórák között tartják nyilván a túlórákat és az állásidőket is. Általában a dolgozó létszám által naponta teljesített munkaidő nem éri el az általuk naponta teljesíthető munkaidőt. Ugyanis a teljesített munkanapokon belül is vannak olyan munkaidő kesések, az un. törtnapi mulasztások. Dr. Francsovics Anna

30 Törtnapi időkieséseket megkapjuk, ha az átlagos dolgozó létszám által teljesíthető munkaórákból kivonjuk a teljesített munkaórákat túlórák nélkül. Végül megállapíthatjuk, hogy mennyi volt az összes munkaidő kiesés munkaórában. Az átlagos statisztikai állományi létszám által teljesíthető munkaórákból kivonjuk a teljesített munkaórák túlórák nélkül megállapított számát, összeadjuk az egész napos kiesések munkaórákban kifejezett adatát a törtnapi munkaidő kiesések adatával. Dr. Francsovics Anna

31 Köszönöm a figyelmüket!
Dr. Francsovics Anna