Kant (1724-1804) filozófiája.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Étrend-kiegészítő vagy gyógyszer? Határterületi termékek elhatárolásának szempontjai Medical Tribune konferencia október 1. Dr.
Advertisements

Az óvodai matematikai nevelés elvei, céljai, feladatai Tk. 29.old. Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK.
Emberformáló folyamatok Dr. Molnár Béla Ph.D. főiskolai docens.
A képzett szakemberekért SZMBK KERETRENDSZER 2.1. előadás.
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI A VIZSGA LEÍRÁSA VÁLTOZÁSOK január 1-től.
1 VIII. VASÚTI PÁLYÁK TERVEZÉSÉTŐL A KIVITELEZÉSIG VASÚTI PÁLYÁS MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ Magyar Mérnöki Kamara Budapest, EU támogatású projektek.
Matematikai nevelés pszichológiai, pedagógiai meghatározottsága Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK.
A képzett szakemberekért AZ ÖNÉRTÉKELÉS FOGALMA, LÉNYEGE, SZEREPE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSBEN 3.2. előadás.
Intézmények közötti egyéni átvezetést segítő programok.
Az IKER önértékelő IKER társadalmasítás workshop Budapest, április 12.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
1 Az önértékelés mint projekt 6. előadás 1 2 Az előadás tartalmi elemei  A projekt fogalma  A projektek elemei  A projekt szervezete  Projektfázisok.
Munkajogi ismeretek Jogok és kötelezettségek I.. A felek jogai és kötelezettségei a munkajogviszonyban Együttműködési kötelezettség A munkajogviszonyban.
NSZFI SZFP Programkoordinációs Iroda Minőségfejlesztési Terület Teljesítményértékelési rendszer A képzett szakemberekért Információgyűjtés.
Oktatói elvárások, oktatói vélemények a hallgatókról Cserné dr. Adermann Gizella egyetemi docens DUE.
A vállalatok marketingtevékenysége és a Magyar Marketing Szövetség megítélése Kutatási eredmények az MMSZ részére (2008. július)
1 Számvitel alapjai Gazdálkodás:a társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak (termelés, forgalom, elosztás, fogyasztás) megszervezésére, az ahhoz rendelkezésre.
TEROTECHNOLÓGIA Az állóeszközök újratermelési folyamata.
Reflexiók a társadalmi és a nonbusiness marketing fogalmi kérdéseihez
vizuális megismerés – vizuális „nyelv” vizuális kultúra
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
Adottságok tényszerű megfogalmazása 4.6. előadás
Valószínűségi kísérletek
Fenntartható utak Jogi Bizottság
Duális képzés a társadalmi felelősségvállalás szemszögéből
JOGTANI ALAPISMERETEK
Jogi alapismeretek 2013.
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Kompetenciák az osztott tanárképzésben
A Menedék Alapítvány ÉRTÉKEI
A „fény százada”.
A modern ateizmus jellemzői
SZABAD AKARAT Arany Viktor.
1993-as közoktatási törvény
Bevezetés a jog- és államtudományokba
A földrajzi kísérletek szervezése és végrehajtása
A házasság arcai Mihalec Gábor Adventista Családi Szolgálatok.
Az életvezetés etikája - a döntésről
A SZENTHÁROMSÁG.
A jogviszonyok sajátosságai
Projektmunka Földrajzolok
Meghatározása, formái, mikéntje és „forrásai”
Business Mathematics
A VERESEGYHÁZI KATOLIKUS GIMNÁZIUM felvételi tájékoztatója a 2018/2019-as tanévre „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok.
Nemeskocs Község Önkormányzatának Településkép-védelmi Rendelete
„Mindegy, hogy képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk.” (Weöres Sándor)
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése – Életpálya-tanácsadás Csanádi Nikolett Hényel Anett.
Felhasználóképzés a kórházban
ONAP ↓ HELYI ÓVODAI PROGRAM ÜTEMTERV TERVEZET
Husserl ( ) Matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott.. A fenomenológiai filozófia és módszer elindítója: phaenomenon: ‚jelenség’, ‚a.
A villamos installáció problémái a tűzvédelem szempontjából
Környezeti Kontrolling
A fenntarthatóság rendszerszemlélete
Új pályainformációs eszközök - filmek
Felnőttképzés a közművelődésben
A csoportok tanulása, mint a szervezeti tanulás alapja
AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI CÉLJAI
Állampolgári jogok és kötelességek
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
TUDATOSSÁG ÉLJÜNK A JELENBEN.
I. HELYZETFELMÉRÉSI SZINT FOLYAMATA 3. FEJLESZTÉSI FÁZIS 10. előadás
Lorem ipsum.
Dr. Varga Beatrix egyetemi docens
Filozófiatörténet ELŐADÓ: Boda Mihály
Az egyén társadalmi integrációja
A katolikus óvodák feladata a Hit évében II.
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 7
Gadamer ( ) filozófiai hermeneutikája
ARANY JÁNOS: VOJTINA ARS POETICÁJA
A tehetséggondozás kihívásai
Előadás másolata:

Kant (1724-1804) filozófiája

A kelet-poroszországi Königsbergben (ma Kalinyingrád, Oroszország) született, itt élt egész életében és itt volt egyetemi tanár. „Kritika előtti korszak”: racionalista filozófia, metafizika, természettudományi vizsgálódások (pl. a Föld keletkezésével kapcsolatos elmélet kidolgozása). „Kritikai korszak”: A felvilágosodással kapcsolatos felfogása: „merj a magad értelmére támaszkodni”: a puszta tekintélyelven nyugvó gondolkodás kritikája. A metafizika, a morálfilozófia és az esztétika új, tudományos alapokra helyezése.

A tiszta ész kritikája (1781) Az ismeretelmélet megújítása, az empirizmus és a racionalizmus egyoldalúságainak meghaladása. Kérdés: Az emberi megismerőképesség milyen szerkezete az, amely számunkra a világ éppen ilyen tapasztalati ismeretét teszi lehetővé? Transzcendentális filozófia: a megismerésnek az a módja, amely nem a tárgyakkal, hanem a tárgyakról való megismerésünk módjával foglalkozik. A priori ismeret: tapasztalat előtti és attól független. A posteriori ismeret: tapasztalati ismeret.

Analitikus ítélet: nem állít új ismeretet a fogalomról: pl Analitikus ítélet: nem állít új ismeretet a fogalomról: pl. az ember egy élőlény. Szintetikus ítélet: ismeret bővítő ítélet: pl. ez a tábla fehér. Lehetségesek-e szintetikus a priori ítéletek? Pl. a matematikai ítéletek (pl. 3+6=9). Ezekkel lehet tudományos alapra helyezni a metafizikát. A megismerés határai: a jelenség világ (a fenomének) törvényszerűségei leírhatók, de Kant feltételezi egy „Ding an sich” (magában való dolog) világ létezését, amelyet az emberi értelem számára megismerhetetlen.

A megismerés szintjei: érzékelés (tér-idő mint szemléleti formák segítségével) analízis: az értelem kategóriáival az ész dialektikus (ellentmondások feltárása) tevékenységével: antinómiák (feloldhatatlan ellentmondások): véges-végtelen; a dolgok oszthatósága és nem oszthatósága; isten léte vagy nem léte, szabadság-szükségszerűség; nem lehet eldönteni logikai-filozófiai érvekkel, hogy az ellentétpárok közül melyik az igaz a világ lényegével kapcsolatban.

A gyakorlati ész kritikája (1787) A morálfilozófia megújítása. Végső erkölcsi elv keresése. Autonóm etika (az önálló, független, a belső kötelesség tudat által meghatározott személy erkölcsisége) megalapozása: a szabadság, a lélek halhatatlanságának és isten fogalmának az előfeltételezése. Alap: a tiszta kötelességtudat.

Kategórikus imperatívusz: (feltétlen erkölcsi parancs): az emberre mint abszolút erkölcsi értékre vonatkozik: Nem utal más erkölcsi elvekre. Nem utal az ember természetes hajlamaira. A tapasztalat nem segíthet. A külsődleges indokok elvetése: pl. a büntetéstől vagy a szégyentől való félelem. A dolgoknak az emberi célok adnak értelmet. Az embernek méltósága van, az ember önérték.

Kétféle megfogalmazás: „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája (alapelve) mindenkor egyúttal általános törvényhozás elvének is számíthasson”! „Cselekedj úgy, hogy az emberiséget úgy saját személyedben, mint mindenki más személyében mindig célnak is, sohasem pusztán eszköznek tekintsd”!

Az akarat szabadságának kérdése: Az ember kettős lény: Része a természetnek, ezáltal a természeti szükségszerűségek határozzák meg (determinálják). Intelligibilis lény (ésszel, értelemmel rendelkezik): rendelkezik szabadsággal és erkölcsi autonómiával.

A szép fogalmának megújítása: Az ítélőerő kritikája (1790) Előzmény: a felvilágosodás ízlés-felfogása Az ízlésítélet individuális és szubjektív. Sensus communis: közízlés. Nincsenek abszolút egyetemes mércék. Az ízlés az ízlésítéletek gyakorlásával kiművelhető. Fordulat a szép értelmezésében: Kant nem a klasszicista normatív esztétikából, hanem az ízlésítéletből indul ki. A szép metafizikai értelmezésének (lásd Platón: az érzékeink korlátait kell legyőznünk, hogy közel kerülhessünk a felsőbbrendű szellemi szépséghez) elutasítása. Autonóm szép-fogalom: a szép és a jó különválasztása, a szép fogalma önmagában. A szép tapasztalata az ember kiváltsága: az embereknek nincs szükségük túlvilágra, halhatatlanságra, örökkévalóságra, hogy a szép abszolút pillanatát élvezhessék. Kantnál a szép fogalma a természeti szépre és a művészi szépre egyaránt vonatkozik.