Ágyéki gerincszakasz

Ágyéki gerincszakasz 5 db. valódi csigolya Legvastagabb a csigolyatest, és az itt található porckorongok Mozgásai: flexio-extenzio-laterálflexio Legmozgékonyabb az L4-L5 szakaszon Mozgáskitérés korral csökken. A gravitációs erőhatást elsősorban az ágyéki csigolyák és a keresztcsont széles felülete állják.

Ágyéki gerinc izomzata M. erector spinae – laterális izomvonulata M. iliocostalis lumborum: Feszíti, oldalra hajlítja M. semispinalis lumborum M. rotatores lumborum M. multifidus lumborum M. quadratus lumborum Gerincet oldalra hajlítja, feszíti, stabilizálja.

Ágyéki gerinc mozgásai 1. Előrehajlítás – 2.Hátrahajlítás – 3. Oldalra hajlítás Rotatio – teljesen hiányzik

Ágyéki gerinc mozgásai 1. Előrehajlítás 1. Nagy horpaszizom /m. psoas major Rögzített alsó végtagnál a gerinc ágyéki szakaszát hajlítja előre. E.: XII. hcs. és I-IV – ágyékcsigolya testén és az ágyékcsigolyák bordacsökevényein T.: combcsont kis tomporán/Trochanter minor 2. Kis horpaszizom/ m. psoas minor Nagy horpaszizom előtt húzódik Jelentéktelen, gyakran hiányzik. Segít az ágyéki gerinc előrehajlításában E.: I. ács. testén, T.: szeméremcsonton 3. Egyenes hasizom 4. Külső és belső ferde hasizom

Ágyéki gerinc 2. hátrahajlítás 1. Ágyéki csípő-bordai izom/ M. iliocostalis lumborum Mély hátizom laterális izomvonulata. Keresztcsont háti felszínétől a nyakig húzódó izomoszlop. 2. Nagy farizom/ M. gluteus maximus E.: csípőlapát külső felszíne/felső részén T.: felső rostok a combpólya lemezébe, alsó rostok a combcsont hátsó oldalán

Ágyéki gerinc 2. hátrahajlítás 3. Négyszögű ágyékizom/ M. quadratus lumborum - kétoldali Négyszögletű vastag izom. A nagy horpaszizom laterális oldalához csatlakozik E.: csípőtaréj hátsó részén T.: XII. borda alsó szélén, I-IV. ács. harántnyúlványán

Ágyéki gerinc 2. hátrahajlítás Gerincfeszítő izom mélyebb izomrétege 4. Féltövises izom/ M. semispinalis lumborum Rostjai 5-6 csigolyát hidalnak át felfelé húzódva 5. Sokbahasadt izom/ M. multifidus lumborum, sacrales Rostjai felfelé-befelé irányulnak, 3-4 csigolyát hidalnak át. 6. Forgató izmok/ M. rotatores lumborum Szorosan hozzáfekszenek a csigolyákhoz, 1-2 csigolyát hidalnak át.

Ágyéki gerinc 3. Oldalra hajlítás 1. Egyenes hasizom/ M. rectus abdominis – azonos oldalon E.: V.-VII. borda külső felszínén T.: szeméremcsont felső ágán 2. Külső ferde hasizom/ M. obliquus externus abdominis – azonos oldalon E.: V-XII. borda külső felszínén, fűrészfog alakú csipkében T.: hátsó része: csípőlapát szélén húsosan az elülső felső csípőtövisig, elülső rostjai: a hasizom előtt áthúzódó széles bőnyébe mennek át 3. Belső ferde hasizom/ M. obliquus internus abdominis – azonos oldalon E.: csípőtaréj középső vonalában, ágyéki pólyán, lágyékszalag oldalsó kétharmadán T.: hátsó része húsosan a három alsó bordán, többi része széles bőnyébe megy át, mely két lemezbe megy át és az egyenes hasizmot elölről és hátulról körülölelve a fehér vonalban tapad. 4. Négyszögű ágyékizom/ M. quadratus lumborum – azonos oldalon 5. M. iliopsoas ágyéki része- m. psoas major

Ágyéki gerinc 3. Oldalra hajlítás Gerincfeszítő izomcsoport tagjai – azonos oldalon Laterális izomvonulat 6. Ágyéki csípő bordai izom/ M. iliocostalis lumborum Mélyebb réteg 7. Féltövises izom/ M. semispinalis lumborum 8. Forgató izom/ M. rotatores lumborum 9. Félbehasadt izom/ M. multifidus lumborum

Ennek a görbületnek alapvető, meghatározó kapcsolata van a medencével, ezen keresztül az álláshoz, járáshoz, hajlásokhoz szükséges izmok tónusával, állapotával. Előrebillenés: lumbális gerinc fokozott lordózisa Hátrabillenés: lumbális gerinc csökkentett lordózisa Oldalirányú billenés: lumbális gerinc hajlítása

Medence felépítése Medenceöv csontjai Medence csontjai: medencecsont (os coxae) és keresztcsont (sacrum) Medence csontjai: Csípőcsont: Os ilium Ülőcsönt: Os ischii Szeméremcsont: Os Pubis

Medencecsont Os coxae A csípőcsont, az ülőcsont és a szeméremcsont folytonos porcos összeköttetése helyén alakul ki csontos összeköttetéssé alakulva 16-18 éves korra. 1. Csípőcsont (os ilium) a medencecsont felső legnagyobb részét alkotja  a csípőlapát felső széle S alakban görbült csípőtaréj (crista iliaca) elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior)  hátulsó felső csípőtövis (spina iliaca posterior superior) a csípőlapát hátsó részén fül alakú ízfelszín található a keresztcsont ízesülésére (articulatio sacroiliaca)   a csípőlapát belső felszíne kivájt (fossa iliaca) 

Medence csontjai Ülőcsont (os ischii): A medence hátsó alsó részét alkotja Testből, felső és alsó ágból áll A két ág szögletben találkozik :ülőgumó (tuber ischiadicum) Az ülőgumó felett található az ülőcsonti tövis (spina ischiadica) Szeméremcsont (os pubis):   A medence elülső, alsó részét alkotja   Testből, felső és alsó ágból épül fel A felső ágon kiemelkedés (szeméremfésű - pecten ossis pubis) húzódik végig, amely az ívelt vonal folytatása  A kétoldali szeméremcsont a symphysis-ben ízesül, porcos összeköttetéssel

Medence csontjai A medencecsont fontos képletei: csípőízületi árok (acetabulum) ide ízesül a combcsont feje elfedett nyílás (foramen obturatum)  a szeméremcsont és az ülőcsont ágai között található nyílás   kötőszövetes lemez zárja le, melyről izmok indulnak

Keresztcsont és farokcsont Os sacrum és Os Coccyges A keresztcsont a gerincoszlopot a medencével összekötő erős, szivacsos jellegű csont. Fő feladata Közvetíti a test felső részének súlyát a medencecsont irányába Védi a csont belsejében futó idegeket. A farokcsont emberben csak egy csökevényes képződmény. Szerepe: az idegek védelme, és szalagok, inak is erednek, illetve tapadnak rajta.

Keresztcsont Os sacrum Öt keresztcsonti csigolya összecsontosodása – álcsigolyák Legmélyebb a III. csigolyánál Felső része – szélesebb, alap Ovális felszínéhez kapcsolódik az utolsó ágyéki csigolya Az ács. testének elülső felszíne és a porckorong bedomborodik a medence belsejébe – medencefok/promontrium A gerincnek itt szöglettörése van Alsó része – keskenyebb, csúcs Elülső felszíne homorú Hátulsó felszíne domború

Keresztcsont Os sacrum Keresztcsont medencei felszíne Négy harántléc: a csigolyatestek összecsontosodása Elülső keresztcsonti lyukak lécek végén négy-négy lyuk összeköttetésben vannak a kcs- ban végighúzódó kcsi csatornával Csúcsán: farokcsont illeszkedési felszíne

Keresztcsont Os sacrum Keresztcsont hátsó felszíne ízületi nyúlványok a az V. ács-hoz Közöttük a kcs-i csatorna bemeneti nyílása Középen: középső kcsi taraj:összecsontosodott tövisnyúlványok Keresztcsonti szarvak közrefogják a kcsi. csatorna kimeneti nyílását Hátulsó kcsi lyukak Oldalsó keresztcsonttaraj: harántnyúlványok összecsontosodása

Keresztcsont Os sacrum Oldalsó része Bordacsökevények összeolvadásából Fül alakú ízületi felszín Keresztcsonti dudor – szalagok tapadására alkalmas

Farokcsont Os coccygis 3-6 csökevényes csigolyából áll Fokozatosan kisebbednek Utolsó 3 csigolya rendszerint összecsontosodik Képletek: Felső ízületi fsz. A farokcsont szarva

Medenceízület Articulatio sacroiliaca Keresztcsont és a csípőcsont ízesülése Rajtuk egymásba illő dudorok és bemélyedések találhatóak Az ízületi felszíneket rostos porc borítja. Ízületi tokja szoros Elöl és hátul szalagok erősítik A keresztcsont elbillenését járulékos szalagok akadályozzák meg: Kereszcsont-ülőtövisi szalag/ligamentum sacrospinale  Keresztcsont ülőgumói szalag/ ligamentum sacrotuberale 

Belső csípőizmok 1. Csípő horpaszizom/ M. iliopsoas 1. a Nagy horpaszizom/ M. psoas major E.: T12, L1- 4 csigolya testén, és porckorongokon 1. b Csípőizom/ M. iliacus E.: csípőlapát belső felszínén Tapadnak: combcsont kis tomporán Működése: Csípőízületet hajlítja Rögzített végtag mellett hasizmokkal együtt a törzset hajlítja Ágyéki szakasza kisegítő izomként működik a gerinc oldalra hajlításában

Belső csípőizmok 2. Kis horpaszizom/ M. psoas minor Nagy horpaszizom alatt húzódik, gyakran hiányzik E.: L1 T.: szeméremcsont Működése: ágyéki gerincet hajlítja 3. Körteképű izom/ M. piriformis Csak eredési helyét tekintve lehet a belső csípőizmok közé sorolni. E.: elülső keresztcsonti nyílásoktól oldalra T.: combcsonton a nagy tomporon Működése: A medencét a maga oldalára húzza. Combot távolít, csípőt feszíti

Belső csípőizmok 4. Belső elfedő izom/ M. obturator internus E.: elfedett nyílás csontos területén, és a nyílást záró lemez belső felszínén T.: combcsont tomporárkában Működése: Combot kifelé forgatja, majd közelíti. 5. Felső és alsó ikerizom/ M. gemellus superior et inferior A belső elfedő izom inát közrefogó két karcsú izom E.: felső: ülőtövisen, alsó: ülőgumón T.: tomporárokban

Külső csípőizmok 1. Nagy farizom 2. Középső farizom 3. Kis farizom e.: csípőlapát külső fsz., T.:combpólya feszítő izomba sugároznak, combcsont hátsó oldalán, medencét hátra billenti 2. Középső farizom e.: csípőlapát külső fsz, t.: nagy tompor, 3. Kis farizom e.:csípőlapát külső fsz., t.: nagytompor elülső részén, 4. Combpólya feszítő izom e.: elülső felső csípőtövis, t.: sípcsont külső bütyke, medencét előrebillenti

Külső csípőizmok 5. Négyszögű combizom/ M. quadratus femoris e.: ülőgumó, t.: tomporok közötti élen, medencét előre billenti 6. Külső elfedő izom /M. gemellus superior e.: elfedett nyílás csontos területén, a nyílást fedő lemez külső fsz., t.: tomporárok, combot kifelé forgatja, távolítja

Medence - pelvis A két csont közötti szalagok annál jobban feszülnek, minél jobban nyomódik lefelé a keresztcsont, és ezáltal a két medencecsont egyre jobban összenyomja a keresztcsontot, megakadályozva annak lefelé süllyedését. Medence mozgásai: Előrebillenés: lumbális gerinc fokozott lordózisa és a csípőízületi flexorok fordított működése váltja ki. (dőlésszög nő) Hátrabillenés: csípőextensorok fordított működése, és a hasizmok egyidejű összahúzódása váltja ki. (dőlésszög csökken) Oldalirányú billenés Trendelenburgos állás: Az álló láb abduktorai nem képesek a medence rögzítésére, a medence a megemelt láb oldalán lebillen.

Medence - pelvis Feladata a törzs súlyának hordozása Statikája: Álló helyzetben a törzs súlya a medence boltozatos szerkezetén át a csípőízületeken keresztül egyenletesen elosztva tevődik át az alsó végtagra. A test súlya a keresztcsontot a medence ürege felé nyomja, illetve felső részét lefelé billenti. Ülő helyzetben a medence dőlése kisebb, a test súlyvonala hátrébb kerül, és a TS az ülőgumók közvetítésével tevődik át az alátámasztási felszínre.

Medence dőlésszöge A helyes testtartás kulcsa a medence megfelelő állása. A test súlya a medence boltozatos szerkezetén át a csípőízületeken keresztül egyenletesen eloszolva tevődik át az alsó végtagokra.

A test súlyvonala a fejtetőtől a fülön át, a másodiktól az ötödik nyakcsigolya testén, a vállon áthaladva a másodiktól az ötödik ágyéki csigolya a második keresztcsonti csigolya előtt elhelyezkedő súlyponton, a combfej középpontja mögött, a térdízület középpontja előtt, de a térdkalács mögött, végül a külboka előtt az alsó ugróízületen áthaladva éri el a talajt

Medence dőlésszöge A medencebemenet síkjának megfelelő dőlésszöge 60o a horizontális síkhoz képest. A medence 60o élettani dőlésszögét a szeméremcsontok találkozását (symphysis) az első keresztcsonti csigolya alapjával összekötő egyenes adja a vízszintes síkhoz képest. A medence dőlésszöge meghatározza: A gerinc nyílirányú görbületeinek mértékét A térd feszülését A csípőízület helyzetét

Medence dőlésszöge A statika normálistól való eltérése esetén a fiziológiás tartáshoz minimális izomerő helyett komoly izomerő válik szükségessé. Dőlésszög megtartása: hosszú hátizmok elongációval összekapcsolt erősítése Elongáció: Az elongáció a gerinc körüli izmok nyújtását jelenti, ilyenkor a kis ízületi felszíneket távolítjuk egymástól, amely rugalmasabb porckorongokat és szabadabb mozgást eredményez.

Medence mozgásaiban résztvevő izmok Megfelelő dőlésszögét és stabilitását nyílirányban: A törzshajlító és feszítő izmainak + A csípő hajlító és feszítő izmainak együttműködése biztosítja. A medencét hátra billentik: Egyenes hasizom (e.: V-VII borda külső fsz., t.: szeméremcsont), külső ferde hasizom (e.: V-XII borda, t.: csípőlapát), csípő feszítők A medencét előre billentik: Négyszögű ágyékizom, Combpólya feszítő izom mély hátizmok, csípő hajlítók

Medence stabilitása Törzshajlító izmok: Törzsfeszítő izmok: Egyenes hasizom Külső és belső ferde hasizom Nagy horpaszizom Törzsfeszítő izmok: Gerincfeszítő izomcsoport Négyszögű ágyékizom Nagy farizom Csípő hajlító izmok: Csípőhorpasz izom Szabóizom Combpólya feszítő izom Egyenes combizom Csípőközelítők Csípőfeszítők: Nagy farizom Középső farizom Kis farizom Combhajlító hosszú feje Féliginas izom Félighártyás izom

Medence mozgásai A medencét hátra billentik: 1. Egyenes hasizom e.: V-VII borda külső fsz., t.: szeméremcsont 2. Külső ferde hasizom e.: V-XII borda t.: csípőlapát 3. Csípő feszítők Nagy farizom Féliginas-, félighártyás izom Kétfejű combizom hosszú feje

Medence mozgásai A medencét előre billentik: 1. Négyszögű ágyékizom e.: csípőtaréj hátsó része, t.: XII. borda alsó szélén, I-IV. ács. h.nyúlványain) 2. Mély hátizmok, 3. Csípő hajlítók (csípőhorpasz i)

Medence dőlésszöge HAS ÉS ÁGYÉKI GERINC Ha a medence előre billen - nő az ágyéki lordózis: a mély hátizmok zsugorodnak, a hasizmok megnyúlnak Ha a medence hátra billen - csökken/elsimul az ágyéki lordózis: a hasizom felső szakasza zsugorodik, a mély hétizmok inaktívvá válnak, az ágyéki gerinc elveszti rugalmasságát

A medence dőlésszöge CSÍPŐÍZÜLET TÉRD Ha a medence dőlésszöge nő (előrebillen): a térd hátrafeszül, a térdhajlítók megnyúlnak (e: ülőgumó), az egyenes combizom zsugorodik Ha a medence dőlésszöge csökken (hátrabillen): a térdhajlítók rövidülnek, a térdfeszítők nyúlnak (e: elülső felső csípőtövis) és gyengülnek CSÍPŐÍZÜLET Középhelyzetét és az ezt fenntartó izmok egyensúlyát is a medence dőlésszöge határozza meg. Ha a medence dőlésszöge fokozódik (előrebillen): a csípő hajlító izmok rövidülnek, a csípőfeszítők (e.: csípőlapát) megnyúlnak. Ha a dőlésszög csökken (hátrabillen): a csípőfeszítők és a térdhajlítók megrövidülnek

Különbségek a női és férfi medence között A férfi medence bemenete kártyaszív alakú. A férfi medence lefelé erősen szűkül, és magasabb. A szeméremcsontok hegyesszöget zárnak be. A férfi medence csontjai vastagabbak, durvábbak.

Különbségek a női és férfi medence között A nő medencéje bemenete ovális. A csípőlapátok laposak és széjjel állnak. A női medence bemenete és kimenete közötti távolság kisebb, a medence ürege és kimenete kevéssé szűkül. A női medencénél a farkcsont elmozdulhat, nincs összecsontosodva a keresztcsonttal, ami további tágulási lehetőséget jelent. A szeméremcsontok ívet zárnak be egymással. A csontok finomak, lekerekítettek.

Medence A medence stabilizációjára törekszünk semleges és imprint helyzetben egyaránt. A semleges helyzet: az ágyéki gerincnek egészséges homorú íve van. Ez a neutrális helyzet a legjobb a gerinc teherviselő és sokk-elnyelő funkciója szempontjából.  A semleges gerinc tartást nem a lumbális gerinc erővel történő homorításával érjük el, hanem érezzük és hagyjuk, hogy a gerinc keresztcsonti szakasza belesüllyed a  talajba. Fontos a hasizom tartása és az alsó hátizom lazítása. Az imprint hátra billentett medence helyzetet akkor alkalmazzuk, amikor nem tudjuk a medencét semleges helyzetben megtartani és az az ágyéki gerinc túlfeszítését eredményezné, ami sérüléshez vezethet. A medence előre billenését semmilyen esetben sem használjuk, mert folyamatos ágyéki feszülést eredményez, amely hosszú távon terhelve helytelen tartást eredményez, majd a gerinc különböző betegségeihez vezet.

Deréktáji fájdalmak Lumbosacralis anomáliák Legtöbbször a gerinc legalsó, keresztcsonttal ízesülő szakaszán beteg a porckorong, itt a leggyakoribbak a fejlődési variációk, rendellenességek. A deréktáj csigolyái és izomzata viseli a legnagyobb terhet.

Derékfájás eredete Csontos eredetű Lágyrész eredetű Porckorongsérv Isiász Lumbágó Discopathia Csontos eredetű Sacralizatio, Lumbalisatio Spina bifida Spondilolisis Spondilolisthesis Scoliosis Ékcsigolya

Deréktáji fájdalmak 1. Discus hernia/Porckorongsérv A discus rostos gyűrűjének átszakadása, és a nucleus pulposus elődomborodása. Az átszakadás lehet: Részleges: a nucleus pulposus csak bedomborodik a csatornába, kezelés során visszahúzódhat eredeti helyére, és a tünetek megszűnnek Teljes: a nucleus pulposus bekerül a gerinccsatornába, eltávolítása csak műtéttel Laterális vagy mediális

Deréktáji fájdalmak Tünetek: Gerinc mozgásának beszűkülése, lordosis csökkenés. Atalgiás/fájdalmas tartás Érzés és motoros kiesés Zsibbadás Femoralis tünet: hasonfekvésben a térdízület hajlításakor fájdalom jelentkezik Lasseque tünet: Hanyatt fekvésben nyújtott lábemelés (orvos) – fájdalom 40, 60, 80, 90O-nál Mennel tünet: a két láb egyszerre történő felemelésénél hanyatt fekvésben megtörik az ágyéki gerinc - fájdalom

Deréktáji fájdalmak L5 gyök nyomásakor: S1 gyök nyomásakor: Fájdalom a lábszár elülső felszínén Nem működik az ext. hallucis, a sarkonjárás nehezített S1 gyök nyomásakor: Fájdalom a comb hátsó felszínén és a láb külső szélénél Az ujj flexorok nem működnek, a lábujjon állás/járás nehéz.

Deréktáji fájdalmak Lumbágó Okai: egy "idegszál" becsípődés a gerinc Lumbális szakaszán. A lumbágó merev, görcsös tartásba kényszeríti az érintettet, akinek a legtöbb mozdulat újabb nyilalló fájdalmat okozhat. Apró, hirtelen mozdulatot követően vagy egy nehéz tárgy felemelésekor Fájdalom a gerincoszlop ágyéki részén, a keresztcsontnál jelentkezik, nem kisugárzó. A hát izomzata ezen a területen összehúzódik Okai: a csigolya közti porckorong előesése.  a kis csigolyaízületeken előforduló kopási jelenségek ezen ízületeknek a hibás állását eredményezik húzódások, rándulások izomfeszülések

Deréktáji fájdalmak Isiász Okai: A L4, illetve L5 csigolya elmozdulása a lábvezérlő idegek stimulálásához vezethet.  Az isiászos fájdalmak nem korlátozódnak csak a keresztcsont tájékára - az egyik alsó végtagba (ritkán mindkettőbe) kisugárzódnak. Érzészavarok a combra, a lábszárra, a lábfejre is ráterjedhetnek, akár átmeneti bénulásos jelenségeivel járhatnak együtt. Okai: A porckorong kiboltosulása, vagy előesése a porckorong nyomja az ülőideg egyik gyökerét, amely az ágaival az ágyéki gerincoszlop és a keresztcsont magasságában lép ki a gerinccsatornából.

Deréktáji fájdalmak Sacralisatio Lumbalisatio Fejlődési rendellenesség Az L5 csigolya a keresztcsont 1. szegmentumához válik hasonlóvá – széles, hosszú harántnyúlványok Az L5 csigolya részben vagy egészben a sacrumhoz csontosodik. Az érintett egyénnek 4 mozgó ágyéki csigolyája van a normális 5 helyett. Lumbalisatio Fejlődési rendellenesség. Az első keresztcsonti szelvényen fordul elő: ez a csigolya részben vagy egészben elválik a következő keresztcsonti szelvénytől. Az érintett egyénnek eggyel több mozgó csigolyája lesz.

Deréktáji fájdalmak Spina bifida Spondilolysis Spondilolysthesis Fejlődési rendellenesség. A csigolyaív záródási hiánya. L5 – deréktáji panasz oka S1 csigolyán a leggyakoribb – klinikai jelentősége nincs Spondilolysis A csigolyaív legvékonyabb részén a folytonosság megszakad. Spondilolysthesis Kétoldali ívszakadás és csúszás is egyben. A csigolya a felette lévő összes csigolyával előrecsúszik.

Keresztcsonti fájdalom A betegek a keresztcsonti fájdalmat gyakran derékfájásként élik meg. Ha a kiváltó ok magában a keresztcsontban van, a fájdalmat középen jelentkezik. Ha a kereszt- és a medencecsontot összekötő ízület beteg, ez a fájdalom kissé oldalt jelentkezik. Az ízületi gyulladások a leggyakoribbak, és az elváltozás gyakran az egész szervezetet érintő reumatológiai megbetegedés, a Bechterew-kór első tünete. A gyulladások az ízület porcát, az ízületet bélelő belhártyát károsítják, és a fájdalom rendszerint hullámzóan, gyakran éjjel jelentkezik. 

Bechterew-kór Az ízületek és a szalagok fokozatosan előrehaladó gyulladása, majd elmeszesedése, Amint a gyulladás gyógyul, a csigolyák oldalán kis csontkinövések alakulnak ki, melyek egymáshoz kapcsolják a két szomszédos csigolyát, aminek következménye a botmerev gerinc kialakulása. Érinti: a csigolyák közötti, a keresztcsont-csípőcsonti ízületeket a térd a csípő, a bordák ízületeiben, inakban és a szalagokban is, azok csontokhoz történő tapadási helyén. A betegség 100 000 emberből 130-at érint csupán, főként fiatal férfiaknál jelentkezik, 16 és 45 éves kor között, férfiaknál 7-szer gyakoribb. Tünetei: kezdeti tünete általában a deréktáji vagy háti, főleg éjjel, illetve a hajnali órákban jelentkező fájdalom, amely változó erősségű, de az idővel fokozatosan súlyosbodik. Tipikus a hát reggeli merevsége, ami a fájdalommal együtt a mozgásra enyhül. elégtelen mellkastágulás, hajlott testtartás, gerincmerevség, fáradtság, étvágytalanság, 

Farokcsonti fájdalmak Az esetek döntő többségében valamiféle mechanikai behatás (nehéz szülés, fenékre esés) következtében alakul ki a kóros állapot. Panasza: az elsősorban üléskor jelentkezik, jelentős diszkomfortérzéssel járó fájdalom. Röntgennel gyakran észlelhető a farokcsont törése után kialakult ún. álízület, vagy a keresztcsonthoz történő kóros elmozdulása, ficama. 

Helyes testtartás