Nyaki – és háti gerincszakasz

Az előadások a következő témára: "Nyaki – és háti gerincszakasz"— Előadás másolata:

1 Nyaki – és háti gerincszakasz

2

3 Gerincoszlop felépítése
1. Csigolyák (vertebrae): 33-35 csigolya alkotja a törzs tengelyét képző gerincet. 24 valódi csigolya, és 9-11 álcsigolya A valódi csigolyák önálló csontok. Az álcsigolyák fejlődésük folyamán egymással összenőttek. A gerinc alsó részén található keresztcsontot és farokcsontot alkotják.

4 Gerincoszlop felépítése
Valódi csigolyák: nyakcsigolyák: 7 (vertebrae cervicales) hátcsigolyák: 12 (vertebrae thoracicae) ágyékcsigolyák: 5 (vertebrae lumbales) Álcsigolyák: Keresztcsonti csigolyák: 5 (v. sacrales) Farokcsonti csigolyák: 3-6 (v. coccygeae)

5 Gerincoszlop felépítése
Csigolyák felépítése Test – a nyaki szakaszon a legkisebb, és a keresztcsont irányába fokozatosan nagyobbodnak, egymás felé tekintő terhelési felszínük nagysága is növekszik Ívek Csigolyalyuk (a csigolyalyukak összessége adja a gerinccsatornát, amelyben a gerincvelő helyezkedik el) Ízületi nyúlványok (4 db., 2 felfelé, 2 lefelé) Harántnyúlványok Tövisnyúlványok Összeköttetésük: porckorongokkal, szalagos, ízületes

6 Gerincoszlop felépítése
Csigolyák felépítése (felülnézet – ágyékcsigolya)

7 Gerincoszlop felépítése

8 Gerincoszlop felépítése
Csigolyák felépítése (hátcsigolya - oldalnézet)

9 Gerincoszlop felépítése
Csigolyák felépítése (felülnézet - hátcsigolya)

10 Gerincoszlop felépítése
Elülső hosszanti szalag

11 Gerincoszlop felépítése Összeköttetés
1. Porckorongok (discusok) Számuk 23. Alakjuk megegyezik a csigolyatestekkel. Szélességük, vastagságuk változik a gerinc különböző szakaszain. A háti szakaszon a legvékonyabbak, az ágyéki szakaszon a legvastagabbak. Fejlettek, ahol nagy az igénybevétel. Funkciója: rugószerep A porckorongok két részből tevődnek össze: külső rostos gyűrű, és az ezt kitöltő puha kocsonyás állomány/mag. A porckorongokat a csigolyatestek felső és alsó felszínéhez üvegporc réteg kapcsolja össze.

12 Gerincoszlop felépítése
A porckorongok két részből tevődnek össze: külső rostos gyűrű, és az ezt kitöltő puha kocsonyás állomány/mag.

13 Gerincoszlop felépítése Összeköttetés
2. Szalagos összeköttetések - hosszanti lefutásúak. Elülső hosszanti szalag/ligamentum longitudinale anterius Csigolyatestek elülső felszínén, (vastagabb) Hátulsó hosszanti szalag/ ligamentum longitudinale posterius hátulsó felszínén húzódik,(keskenyebb) Sárga szalag/ ligamentum flavum Csigolyaíveket összeköti, így lezárja a gerinccsatornát Harántnyúlványok közötti szalag/ ligementum intertransversarium Tövisnyúlványok közötti és feletti szalag/ ligementum interspinale és supraspinale

14 Gerincoszlop felépítése Összeköttetés
Elülső hosszanti szalag Hátulsó hosszanti szalag Sárga szalag Harántnyúlványok közötti szalag Tövisnyúlványok közötti és feletti szalag

15 Gerincoszlop felépítése Összeköttetés
3. Ízületes összeköttetés Ízületi nyúlványok ízfelszíne között. Az ízületi felszínek helyzete a mozgások irányát jelentősen befolyásolja Nyaki szakaszon – vízszintes Háti szakaszon – frontális Ágyéki szakaszon - sagittális

16 A gerincoszlop szerkezete és felépítése
Az egymáshoz kapcsolódó csigolyák sora a gerinc, mely kettős feladatot lát el: törzsünk szilárd tengelye megvédi a gerincvelőt a külső behatásoktól Nyílirányban kettős „S” alak jellemzi, ami az újszülöttön még nem látható. Nyílirányú görbületek: kyphosis: hátrafelé domború görbületek: háton és keresztcsonton lordosis: hátrafelé homorú görbületek: nyaki és ágyéki szakaszon Homlokirányban kisebb fokú fiziológiás oldalirányú görbület (háton jobbra – fiziológiás scoli, amellyel ellentétes irányú kiegyenlítő eltéréseket figyelhetünk meg).

17 A gerincoszlop szerkezete Görbületek
A görbületek kialakulása (a mozgások begyakorlásával, 6-7 éves korra automatikussá válik) A gerinc görbületeit és hajlatait a test súlya, az izmok húzó hatása hozza létre. A gerinc alakja függ: nem, egyén, kor, tápláltság, életmód, genetikai adottság, pszichés állapot.

18 A gerincoszlop szerkezete Görbületek
A gerinc élettani görbületei a rugalmas erőátvitel érdekében jönnek létre a mozgásfejlődése során. magzati életben: háti és keresztcsonti görbület az élet során: nyaki (hason fejemelés 2. hó, kúszás mászás) és az ágyéki (felegyenesedéssel, járással 12. hó)

19 A gerincoszlop szerkezete Mozgásai
A mozgás terjedelme az egyes csigolyák közötti kis mozgások összegződéséből adódik. A mozgás iránya függ: ízületi felszínek helyzetétől Nyaki szakaszon – vízszintes Háti szakaszon – frontális Ágyéki szakaszon - sagittális A mozgás terjedelme függ: csigolyák közötti porckorong vastagságától és a szalagok feszességétől. A mozgás alkalmával a csigolyák közötti porckorong alakja változik, egyik oldalon a vastagsága csökken, másik oldalon nő. Legjelentősebb mértékű mozgás: nyaki és ágyéki szakaszon Háti szakaszon kevésbé mozgékony Oka: a gerinchez kapcsolt csontos-porcos mellkas – mechanikusan csökkenti a mozgás lehetőségét.

20 A gerincoszlop szerkezete Mozgásai
A gerincben négyféle mozgás jöhet létre: 1. Előre- és hátrahajlás (nyílirányban)./flexio és extensio flexio: nyaki szakasz ágyéki szakasz alsó háti szakasz extensio: nyaki és ágyéki szakaszon a legnagyobb, háti szakaszon a tövisnyúlványok akadályozzák 2. Oldalra hajlás (homloksíkban) / lateralis flexio Nyaki és lumbális szakaszon a legnagyobb. A bordák miatt a háti szakaszon korlátozott. 3. Csavarodás (hossztengely körül)/ rotatio Ízületi felszínek helyzete miatt legnagyobb mértékű a felső nyaki szakaszon. Kisebb a háti szakaszon. Ágyéki szakaszon teljesen hiányzik. 4. Rugószerű mozgás A porckorongok rugalmassága és a gerinc „S” alakú görbületei teszik lehetővé.

21 A gerincoszlop szerkezete Mozgásai

22 Axialis törzs és nyakizmok
A felületes hátizmok alatt, a tarkótól a keresztcsontig húzódó, a gerinccel szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban lévő izmok. Az izomcsoportokat alkotó kis izmok önálló tevékenysége nem jelentős. Együttesen: a gerincet tartják,feszítik, forgatják, a fejet mozgatják Két csoportra osztható: 1. mély hátizmok A gerinc oldalán végigfutó páros, erős izomoszlop. A nyaki szakaszon az izmok elhelyezkedése kissé módosul 2. tarkó- és nyakizmok

23 FELÜLETES HÁTIZMOK Nem vesznek részt a gerinc mozgatásában
1. Csuklyásizom 2. Széles hátizom 3. Rombuszizom 4. Lapockaemelő izom 5. Hátsó fűrészizmok

24 Felületes hátizmok 2. Trapéz izom 3. Nagy görgeteg izom
4. Nagy rombuszizom 5. Széles hátizom 7. Fascia thoracolumbalis

25 Axialis törzs és nyakizmok 1. Mély hátizmok
A mély hátizmok csoportja több egymás mellett, egymás fölött fekvő kisebb-nagyobb tagból áll. A csigolyák tövisnyúlványai, harántnyúlványai és a bordaszögletek által képzett mély barázdát töltik i. Egymással szorosan összefüggő izomzatot alkotnak A gerinc nyaki, háti, ágyéki és keresztcsonti szakaszán húzódnak végig. Erős ágyéki pólya fedi. (fascia thoracolumbalis) A mély hátizmokat egy csontos-kötőszövetes tokba zárja. Felületéről a nagy farizom, has- és hátizmok erednek.

26 Axialis törzs és nyakizmok 1. Mély hátizmok - rétegei
A: Felületes izomréteg/ Gerincfeszítő izom/M. erector spinae Két izomvonulata van: 1. Medialis izomvonulat Tövisizom/ M. spinalis (capitis, cervicis, thoracis) Feji, nyaki és mellkasi része van. A tövisnyúlványokat köti össze Csak feszítő hatású, nem vesz részt az oldalra hajlításban. Leghosszabb izom/ M. longissimus (capitis, cervicis és thoracis) Tövisizom mellett, kijjebb található. E.: ágyékcsigolyák harántnyúlványán. T.: összes hátcs. harántnyúlványának csúcsán, és az alsó 9 bordán Feszíti a gerincet

27 Axialis törzs és nyakizmok 1. Mély hátizmok - rétegei
2. Laterális izomvonulat Csípő-bordai izom / M. iliocostalis Keresztcsont háti felszínétől a nyakig húzódó izomoszlop. Lefutása közben számos csipke útján kapcsolatba kerül a bordákkal és a nyakcsigolyák harántnyúlványaival. Három, egymás hosszanti folytatását képező izomrészből áll: ágyéki, mellkasi, nyaki M. iliocostalis lumborum M. iliocostalis pars thoracica M. iliocostalis cervicis

28 Tövis izom Leghosszabb izom Csípő-bordai izom

29 Axialis törzs és nyakizmok 1. Mély hátizmok - rétegei
B: Mélyebb izomréteg/ Haránt- és tövisnyúlványok közötti izomrendszer Hármas rétegződésben a keresztcsonttól a II. nyakcsigolyáig, illetve a nyakszirtcsontig húzódik. 1. Féltövises izom/M. semispinalis (capitis, thoracis, lumborum) Nyaki, mellkasi és ágyéki része van. Rostjai 5-6 csigolyát hidalnak át felfelé húzódva gerincet egyenesítik 2. Sokbahasadt izom/M. multifidus (cervicis, thoracis, lumborum, sacrales) Nyaki, mellkasi, ágyéki és keresztcsonti része van. Rostjai felfelé-befelé irányulnak, 3-4 csigolyát hidalnak át. gerincet egyenesítik és forgatják 3. Forgató izmok/M. rotatores (cervicis, thoracis, lumborum) Nyaki, mellkasi, ágyéki része van. Szorosan hozzáfekszenek a csigolyákhoz, 1-2 csigolyát hidalnak át. A rétegeket felépítő kis izmok a csigolyák harántnyúlványain erednek és felfelé húzódva, egyre kisebb számú csigolyát átugorva a tövisnyúlványokon tapadnak.

30

31 Axialis törzs és nyakizmok 1. Mély hátizmok -működése
Fő működésük: a gerinc egyenesen tartása a nehézségi erő ellen (kétoldali) Előrehajlásból, a törzs felegyenesedését (gerinc feszítését) a kétoldali mély hátizmok, leginkább a törzsfeszítő izom tagjai végzik. Antagonistája: egyenes hasizom Egyenes testtartás: törzsfeszítő izmok tónusa, és hasizom+széles hátizom, csípőhorpasz i., nagy farizom Mély hátizmok egyoldalú összehúzódása azonos oldal felé hajlítja a gerincet – törzsfeszítő izomcsoport Mély hátizmok mély rétege – egyoldalú összehúzódásuk a törzset fordítják ellenkező irányba.

32 Axialis törzs és nyakizmok 1. Mély hátizmok - sérülésük
Sportolóknál erős igénybevétel miatt gyakori Leginkább az ágyéki szakaszon Oka: gyors, nem megfelelően koordinált oldalra hajlás, hirtelen felállás, főleg nehezített körülmények között Gyengeségük: helytelen testtartás Egyoldali igénybevétel – mély hátizmok aszimmetrikus fejlődése - scoliosis

33 Axialis törzs és nyakizmok 2. Tarkóizmok
A mély hátizmok folytatásaként a gerinc hátsó oldalán fekvő izmokat 2 részre lehet osztani A: Felületes csoport tagjai: Feji hosszú izom (M. longissimus capitis) – gerincfeszítő folytatása Feji féltövises izom (M. semispinalis capitis) – gerincfeszítő folytatása Nyaki és feji szíjizom (M. splenius capitis és cervicis) Működésük: A nyugalmi tónusuk rögzítik a fejet, megakadályozzák annak előreborulását Kétoldali összehúzódás a fejet és a nyakat hátrahajlítják Egyoldalú összehúzódásuk a nyakat a fejet saját oldaluk felé hajlítja, további összehúzódásuk az arcot felfelé fordítja.

34

35 Axialis törzs és nyakizmok 2. Tarkóizmok
B: Tarkóizmok mély rétege Több/4 rövidebb izom alkotja Kettőnek egyenes, kettőnek ferde a lefutása Működésük: Nyugalmi tónusukkal rögzítik a fejet. Rögzített nyak mellett a fejet hátra/oldalra billentik, forgatják

36

37 Nyaki gerinc A nyakcsigolyák teste a többi csigolya testéhez viszonyítva kicsi. A test és az ívek által körülzárt csigolyalyuk a testhez viszonyítva feltűnően nagy. Ízületi nyúlványaik ferdén állnak, ízfelszíneik megközelítik a vízszintes síkot. A nyakcsigolyák harántnyúlványai rövidek, és két gyökérrel erednek, melyek összenőve adják a harántnyúlványi nyílást. Itt található a harántirányú barázda, gerincvelői idegek számára. Tövisnyúlványaik rövidek (kiv. az utolsót), végül villa alakban kettéoszlik.

38 Nyaki gerinc 1. nyakcsigolya: atlas
Alakja nagymértékben eltér az általános nyakcsigolyatípustól. Teste nincs. Elülső ív, hátulsó ív, két oldalsó rész Csigolyalyuk – a többi nyakcsigolyához viszonyítva igen nagy Az elülső ív csigolyalyuki oldalán, egy kerek kis ízületi felszín látható – a fognyúlvány ízárka – ehhez kapcsolódik a II. nyakcsigolya fognyúlványa

39 Nyaki gerinc II. nyakcsigolya: axis
Valamelyest hasonlít a többi nyakcsigolyához. Már van teste, felső felszínéről a fognyúlvány emelkedik ki. A fognyúlványon elöl és hátul egy- egy ízületi felszín észlelhető: Elülső – az atlas elülső ívéhez Hátsó – erős harántszalaghoz kapcsolódik Az ízületi felszínek a fognyúlványtól oldalt találhatók, kerek ízületi felszínek. Harántnyúlványok.

40 Nyaki gerinc VII. nyakcsigolya: vertebra prominens
Tövisnyúlványa aránylag hosszú, a felső hátcsigolyákéhoz hasonló.

41 Nyaki gerinc 1. Fejgyám-nyakszirti ízület/Art. Atlanto- occipitalis
Felső ízületi felszínéhez a nyakszirtcsont kapcsolódik. Feladata a fej hordozása és a fej mozgásaiban való részvétel. Tojás ízület

42 Nyaki gerinc Aktív mozgásai: fej előre és hátrahajlítása,
oldalra hajlítása

43 Nyaki gerinc 2. Articulatio atlantoaxialis
I. és II. nyakcsigolya közötti ízület Forgó ízület Aktív mozgásai: A fej forgatása (jobbra és balra) Mozgáskombináció: körülforgatás, vagy fejkörzés – a nyakcsigolyák összes ízületének részvételével

44 A nyak izmai Oldalsó csoport: Felületes nyakizmok Elülső csoport:
Nyaki bőrizom Fejbiccentő izom Hátulsó csoport: M. trapezius M. levator scapulae Nyelvcsonti izmok Mély nyakizmok: A fej hosszú izma (m. longus capitis) A fej elülső, egyenes izma (m. rectus capitis) A nyak hosszú izma (m. longus cervicis) Oldalsó csoport: Elülső ferde nyakizom (M. scalenus ant.) Középső ferde nyakizom (M. scalenus med.) Hátulsó ferde nyakizom (M. scalenus post.) Hátulsó csoport: Tövisizom/M. spinalis capitis Leghosszabb izom/M. longissimus capitis és cervicis Csípő-bordai izom/M. iliocostalis cervicis Féltövises izom/M. semispinalis capitis Sobahasadt izom/M. multifidus cervicis Forgató izmok/M. rotatores cervicis

45 A nyak izmai Felületes nyakizmok/elöl
1. Nyaki bőrizom/Platysma Az emberi test egyetlen valódi bőrizma Széles pánt formájában húzódik az arcról kétoldalt, a mellkas felső részére A nyak mimikai izma, Feladata: a nyak bőrét feszíti meg

46 A nyak izmai Felületes nyakizmok/elöl
2. fejbiccentő izom/ M. sternocleidomastoideus A nyak két oldalán ferdén húzódó erős, páros izom Szegycsontról és a kulcscsontról felfelé haladnak és tapadnak a csecsnyúlványon Működése: Mindkét oldali izom összehúzódik: az arc felfelé fordul Egyik oldali összehúzódás: az arc felfelé, és ellenkező irányba fordul Hanyatt fekvésből a fejet emeli Izom sérülése jellegzetes fejtartást eredményez

47 A nyak izmai Felületes nyakizmok/hátulsó
1. Trapézizom/ M. trapezius – nyaki része 2. Lapocka emelő izom/ M. levator scapulae E.: I-IV. nycs. Harántnyán T.: lapocka felső szögletén

48 A nyak izmai Mély nyakizmok/elöl
1. A fej elülső, egyenes izma/ m. rectus capitis anterior 2. A fej hosszú izma / m. longus capitis) 3. A nyak hosszú izma / m. longus cervicis)

49 A nyak izmai Mély nyakizmok/oldalsó csoport
1. Elülső ferde nyakizom/ M. scalenus anterior E.: III.-VI. nycs. harántnyúlványán T.: I. bordán 2. Középső ferde nyakizom/ M. scalenus medius II.-VII. nycs. harántnyúlványán 3. Hátulsó ferde nyakizom/ M. scalenus posterior E.: V-VI. nycs. harántnyúlványán T.: II. borda

50 A nyak izmai Nyelvcsonti izmok
Elhelyezkedésük szerint: Nyelvcsont feletti, és alatti izmok Közös jellemzők: Szinte mindegyik egyik végével a nyelvcsonton rögzül Működésük: Száj nyitásában, zárásában, nyelésben, hangadásban, csecsemőknél a szopásban

51

52 A nyak mozgásai Mozgásai Extenzió/hajlítás: 0-30o/-40o
Flexio/feszítés: 0-30o/40o Laterálflexio: 0-40o Rotáció: 0-30/60o

53

54 A fej és a nyaki gerinc mozgásai Előrehajlítás - 30-40o
Rögzített törzs és vállöv mellett a fejet nyílirányú síkban a mellkas elülső oldala felé közelítjük. Mozgástengely: fejgyám-nyakszirti ízület haránttengelye Mély nyakizmok elülső csoportja mindkét oldalon Feji hosszúizom (m. longus capitis) Elülső egyenes feji izom (m. rectus capitis anterior) Nyaki hosszúizom (m. longus cervicis) Mély nyakizmok oldalsó csoportja, mindkét oldalon Elülső ferde nyakizom (m. scalenus medius) Középső ferde nyakizom (m. scalenus medius) Hátsó ferde nyakizom (m. scalenus posterior) Felületes nyakizmok elülső csoport: Fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoideus)

55 Nyak mozgásai 2. Extensio/feszítés 30o/40o
A fej hátsó részét nyílirányú síkban a háthoz közelítjük. Mozgástengely: fejgyám- nyakszirti ízület haránttengelye Felületes háti és nyaki izmok: Csuklyásizom felső része (mindkét oldalon) Lapockaemelő izom Fejbiccentő izom – mindkét oldalon, felületes nyakizom Felületes tarkóizmok – mindkét oldalon Feji és nyaki szíjizom (mindkét oldalon) Feji féltövises izom Feji leghosszabb izom Mély hátizmok nyaki szakasza: Nyaki leghosszabb izom – gerincfeszítő izom mediális izomvonulata Feji és nyaki tövisizom – gerincfeszítő izom felületes rétege Nyaki féltövises izom Sokbahasadt izom – gerincfeszítő izom mélyebb réteg Nyaki csípő-bordai izom

56 Nyak mozgásai 3. Oldalra hajlítás – lateralflexio (0-40o)
Rögzített törzs és vállöv mellett a fület homloksíkban a jobb majd bal oldali váll felé közelítjük. Mozgástengye: fejgyám- nyakszirti ízület haránttengelye A fejet előre és hátrahajlító izmok egyik oldali összehúzódása a fej oldalra hajlítását és fordítását eredményezik. Mély hátizmok mélyebb rétege nem vesz részt.

57 Nyak mozgásai 4. forgatás – rotatio 30/60o
Rögzített törzs és vállöv mellett az arcot a jobb majd a bal váll felé fordítjuk. Mély hátizmok mélyebb izomrétege Sokbahasadt izom (gerincet egyenesítik és forgatják) Forgató izmok (gerincet egyenesítik és forgatják)

58 Gerinc háti szakasza - mozgásai
Előrehajlás – 80o Rögzített medence mellett, nyújtott térdekkel, a törzs hasi oldalát nyílirányú síkban az alsó végtag elülső felszíne felé közelítjük Mozgástengely: porckorongokon áthaladó haránttengely Hátrahajlás – 30o A törzs háti oldalát az alsó végtag hátsó felszíne felé közelítjük. Oldalra hajlás – 30/45o Rögzített medence mellett, honloksíkban a törzs jobb illetve bal oldalsó részét az azonos oldali alsó végtag oldalsó felszíne felé közelítjük. Mozgástengely: porckorongokon átmenő nyílirányú tengely. Törzsfordítás – 35-45o Rögzített medence mellett, a törzset és a vele rögzített vállövet jobbra illetve balra fordítjuk. Az egyik váll előre, a másik hátrafelé mozdul ki a homloksíkból a nyílirányú sík felé Mozgástengely: a gerinc hossztengelye

59

60 Gerinc háti szakasza – mozgásai Előrehajlás – 80o
1. Egyenes hasizom/ M. rectus abdominis - mindkét oldalon E.: V.-VII. borda külső felszínén T.: szeméremcsont felső ágán A hasfal külső rétege Lefutását négy közbeiktatott inas rész szakítja meg – izomszelvények, melyeknek önálló beidegzése van Középen fut a szegycsont kardnyúlványától a symphysisig a fehér vonal (linea alba)

61 Gerinc háti szakasza – mozgásai Előrehajlás – 80o
2. Külső ferde hasizom/ M. obliqus externus abdominis – mindkét oldalon E.: V-XII. borda külső felszínén, fűrészfog alakú csipkében T.: hátsó része: csípőlapát szélén húsosan az elülső felső csípőtövisig, elülső rostjai: a hasizom előtt áthúzódó széles bőnyébe mennek át A hasfal 3. rétege. Rostjai felülről, laterál felől, lefelé medial felé húzódnak

62 Gerinc háti szakasza – mozgásai Előrehajlás – 80o
3. Belső ferde hasizom/ M. obliquus internus abdominis – mindkét oldalon E.: csípőtaréj középső vonalában, ágyéki pólyán, lágyékszalag oldalsó kétharmadán T.: hátsó része húsosan a három alsó bordán, többi része széles bőnyébe megy át, mely két lemezbe megy át és az egyenes hasizmot elölről és hátulról körülölelve a fehér vonalban tapad. Hasfal középső rétege Rostjai sugárszerűen szétterülve alulról fölfelé, medial felé húzódik, a külső ferde hasizom rostirányára derékszögben.

63 Gerinc háti szakasza – mozgásai Hátrahajlás –30
A: Felületes izomréteg/ Gerincfeszítő izom/M. erector spinae Mediális izomvonulat Tövisizom háti szakasza/ M. spinalis thoracis Mellkasi leghosszabb izom/ M. longissimus thoracis Laterális izomvonulat Mellkasi csípő bordai izom/ M. iliocostalis pars thoracica B: Mélyebb izomréteg/ Haránt- és tövisnyúlványok közötti izomrendszer Féltövises izom/ M. semispinalis thoracis Sokbahasadt izom/ M. multifidus thoracis

64

65 Gerinc háti szakasza – mozgásai Oldalrahajlás – 30-45o
1. Egyenes hasizom/ M. rectus abdominis - azonos oldalon 2. Külső ferde hasizom/ M. obliquus externus abdominis - azonos oldalon 3. Belső ferde hasizom/ M. obliquus internus abdominis - azonos oldalon Gerincfeszítő izomcsoport tagjai, azonos oldalon: 4. Mellkasi leghosszabb izom/ M. longissimus thoracis 5. Mellkasi csípő bordai izom/ M. iliocostalis thoracis

66

67 Gerinc háti szakasza – mozgásai Törzsfordítás – 35/45o
1. Belső ferde hasizom/ M. obliquus internus abdominis azonos oldalon 2. Külső ferde hasizom/ M. obliquus externus abdominis - ellentétes oldalon Gerincfeszítő izomcsoport mélyebb izomréteg/ Haránt- és tövisnyúlványok közötti izomrendszer 3. Forgató izmok/ M. rotatores – ellentétes oldalon 4. Sokbahasadt izom/ M. multifidus – ellentétes oldalon 5. Féltövises izom/ M. semispinalis – ellentétes oldalon

68 Nyak betegségei Nyaki porckorongsérv:
Jóval ritkábban fordul elő, mint az ágyéki porckorongsérv Oka: sorozatos mikrotraumák, autóbaleset nyaki flexio Tünetei: Fájdalom a nyaki gerinc alsóbb szakaszaiból és sugárzik a vállon, keresztül a felső végtagba.  Zsibbadás is tapasztalható. Mozgástartománya beszűkült, maga a mozgás fájdalmas, Leggyakrabban a C.V. és C.VI. porckorongon fordul elő - ez a regio a nyaki gerinc leginkább mozgékonyabb és emiatt terhelésnek kitett szakasza.

69

70 Nyak betegségei Klippel-Feil syndroma:
A nyaki gerinc és a vállöv ritka veleszületett rendellenessége. Rövid nyak, beszűkülr nyakmozgás. A deformált csigolyák nyomják a nyaki ideggyököket és a gerincvelőt is irritálhatja. Torticollis congenitus/Ferdenyak Tünete: a m. sternocleidomastoideus zsugorodása Oka: születéskori sérülés következménye (hegképződés majd rövidülés), farfekvéssel világra jött vagy nagy születési súlyú újszülötteknél fordul elő, sérülés, egyszerű mandulagyulladás, örökletes tényezők, szülés alatti sérülés, méhen belüli téraránytalanság, érellátási zavar

71 Hát betegségei Háti porckorongsérv
Ritka, az összes sérveknek kevesebb mint 2 %-a. Magyarázata: a háti gerincszakasz a mellkas miatt viszonylag rögzített és a porckorongok kicsik. Sérvesedés leggyakrabban a Th.XI.-XII. és Th.XII.-L.I. csigolyák közötti korongokon alakul ki a már viszonylag mobilis thoraco-lumbalis átmenetben. Többségük medialis elhelyezkedésû. A gerincvelő károsodás tünetei állnak előtérben: háti, vagy kétoldali övszerű fájdalom Az inkább gyöki érintettséget okozó lateralis sérvek féloldali, övszerű kisugárzó fájdalmakat okozhatnak, melyek utánozhatják hasi vagy mellkasi szervek fájdalmait. Gyöki és gerincvelôi tünetek együttesen is fenállhatnak.

72 Hát betegségei Sheuermann kiphozis Több csigolyára kiterjedő betegség.
Nyílirányú. A betegség gyermekkorban a növekedés alatt jelenik meg. Minél fiatalabb korban jelentkezik a tünet, annál kedvezőtlenebb a prognózis.

73 Scheuermann kifózis Tünetei: fokozott háti kyphosis, fájdalom,
mozgáskorlátozottság, Izomzsugorodás (mellkas izmai) A gyerekek vékonyak, izomzatuk fejletlen, Hanyag tartás. Többnyire több mint 3-4 csigolya vesz részt a folyamatban, valamint jellemzően a háti gerincszakasz érintett. Vannak ritkább formák is, melyek az ágyéki (lumbalis) gerincszakaszt érintik, ezekben az esetekben főként egy csigolya érintettsége a jellemző - Schmorl csomó

74 Scheuermann kifózis Stádiumai/1. stádium – mobilis szakasz
8- 10 év es kor Hanyag tartás, mérsékelt háti kyphosis- még mobilis, aktív izomerővel megszüntethető. Fáradékonyság, figyelmetlenség, hosszabb ülés kényelmetlen, izomzat gyenge. Panasz egyáltalán nem jelentkezik. A problémára a rossz tartás miatt maga a szülő, vagy a szűrővizsgálatot végző szakember figyel fel.

75 Scheuermann kifózis Stádiumai/2. stádium – rögzült szakasz
éves kor Az érintett gerincszakasz merevvé válik, fokozott és rögzült háti kyphosis- jellemző. Törzsdöntésnél a háti domborulatot a beteg már nem képes homorítani, ill. kiegyenesíteni. 10-20%- panasz- orvos. Fájdalom az érintett szakaszon:lapockák között, a csigolyák érzékenyek nyomásra, ütögetésre. Állás, ülés, fizikai aktivitásnál fokozódik. A növekedés befejezése után megszűnik. Gerincfájdalom a szalagok feszülése miatt.

76 Scheuermann kifózis A háti domborulat nem a megszokott 5-6 háti csigolyának megfelelően helyezkedik el, hanem eltolódik a 7-9. csigolya irányába. Ez a betegségnek az a szakasza, melynél már biztosan láthatók a jellegzetes RTG morfológiai elváltozások.

77 Scheuermann kifózis Stádiumai/3. stádium - késői szakasz
A növekedés befejeződése után végig kíséri a beteget élete folyamán. A gyakorlatilag panaszmentesen lezajló betegség - jellemzően fiatal felnőttek- panaszkodnak azután tartós hátfájdalomról, valamint sokszor a tartós állás, vagy ülés megnehezítettségéről. A RTG elváltozások ilyenkor a már kialakult végállapotról árulkodnak. Az ékcsigolyák mindig megtalálhatók, ill. szegmentális instabilitás jeleként a csigolyatestek peremszélein kiterjedt csőrképződések mutatkozhatnak. Gyakori, hogy a már kialakult Schmorl csomók is fellelhetők, melyeket ilyenkor már szklerotikus (meszes) gyűrű határol. 

78 Scheuermann kifózis Kezelése:
A rosszul fejlett, funkcióját ellátni nem képes hátizomzat célirányos fejlesztése szükséges. Mellizomzat nyújtása. Alulról indított hasizom erősítő gyakorlatok. Hátúszás. Kerülni kell a vertikális terhelést (súlyemelés, fejállás…)

79

80 Scoliózis Scoliózis: a gerinc frontális síkban bekövetkezett elhajlása. Tünetei: A gerinc oldalirányban elhajlik, a háton bordapúp alakul ki, Az oldalirányú görbülethez társul legtöbbször a csigolya elfordulása (torsio) is, aminek következtében a háti szakaszon úgynevezett bordapúp, az ágyéki szakaszon izom púp alakul ki. A gerinc rotációs irányban elmozdul. Az ilyen deformitás a mellkast is két aszimmetrikus félre oszthatja. Az érintett gerincszakasz mozgása csökkent olyannyira, hogy a csigolyaoszlop aktív kiegyenesítése már nem lehetséges. A gerincen egy vagy több görbület mutatható ki. A deformitáshoz kyphosis is társulhat kyphoscoliosis Fokozott lordózis is előfordulhat.

81

82

83 Scoliózis A csigolyák maguk görbültek, torzultak, legerősebben a gerincgörbület csúcsán. Ék alakúvá válik, a csigolyaív deformálódik, az ízületi fej és fsz, formája és helyzete megváltozik. A csk. egymáshoz és a törzshöz való helyzetük és funkciójuk is a normálistól erőteljesen eltérnek. A go. oldalra hajlik:- a hosszanti tengely körül a hajlat konvex részén hátrafelé csavarodik, a konkáv oldalon előretüremkedik. – háton előredomborodás a bordaíven; - előrehajlásnál még enyhébb esetben is megfigyelhető a bordapúp. Megváltozik a mellkas alakja, keresztmetszete nem ovális, hanem rézsútos átmérőjű. A szegycsont is ferde vonalban helyezkedik el. A tüdő ebben a mellkasrészben beszűkül. A szív is áttolódhat a másik odal felé. A belső szervek helyzetét és funkcióját nagymértékben befolyásolja. Csigolyák eltolódnak - megváltozik a szalagrendszer (megnyúlik ill. rövidül)

84 Scoliózis Kialakulása:
Ékcsigolya, bordaösszenövés, izomhiány, égés, hegképződés, alsóvégtag rövidülés, gerincvelő tumor Rossz szokások - feladatunk ennek felderítése és a leszoktatás; táskahordás, helytelen alváshelyzet, szemészeti elváltozás miatti ferde fejtartás, fejlődési aránytalanságból adódó aritmiás járás, féloldalas hangszer, sport. Scoliózis kialakulása és esetleg rosszabbodása szempontjából különösen 3 életkort kell figyelemmel kísérni: felülés- felállás kora ( év) forgás ideje (7 év) pubertás

85 Scoliózis Izomállapot:
A sokszorosan összetett és rétegzett izomzat a mindenkori eltérésekhez hosszúságában és elhelyezkedésében alkalmazkodni képes, és a megváltozott formákkal maga is változik. Scoliózis esetén az izmok nem teljes hosszúságukban térnek el a normálistól, hanem csigolyáról csigolyára, szakaszról szakaszra. Az izomzat eltérő állapota azért is érthető, mert a scoliózis általában nem egy görbületet alkot. Az elsődleges görbület alatt és felett ellengörbületek alakulnak. A mély hátizmok funkciója, lefutása változik!!! A felületes hátizmok elváltozásai még súlyos esetekben is csekélyek, alig van különbség a két oldal között. Minden skoliotikus eset, különösképpen az izmokat tekintve teljesen egyéni probléma.

86 Scolózis fajtái Görbület alapján 5 fő:
Jobbra konvex háti scoliózis: leggyakoribb, konvexitás csúcsa hcs. Legsúlyosabb deformitás. Hát- ágyéki scoliózis: Alsó háti és ágyéki gerinc rendszerint jobbra konvex egyívű görbülete jellemző. Jobb indulatú, 12 év felett. Háti- ágyéki, S görbülettel: Az ívek mindkét irányban kialakulhatnak év; Prognózisa nem rossz, a görbületek kompenzálják egymást. Primer ágyéki s: (j- b) 12 év felett Nyaki Kifoscoliózis: Elsősorban a kifózist kell fellazítani és javítani.

87

88 Scoliosis Funkcionális scoliosis: csigolya szerkezeti eltérés nem mutatható ki, a tengely körüli elcsavarodás hiányában nem jelenik meg borda- vagy izompúp, kifejezetten mobilis, előrehajláskor vagy fekvéskor az oldalirányú eltérés eltűnik. Strukturális scoliosis: a gerinc háromdimenziós, kombinált deformitása. Csontozati háttere: csigolyák ék alakúvá válásával, a szagittális síkú ívek elsimulása, (ritkán fokozódása), transzverzálisan a csigolyatestek egymáshoz képesti rotálódnak, illetve önmagukon belül történő elfordulása (torzió).

89

90 Scoliózis Kedvező, ha A gerinc mobilis. Ha a gerinc kompensalt:
A fej a medence közepe felett helyezkedik el. A vertebra prominenstől lebocsátott függőón a farpofák között halad át. A vállak és a medence párhuzamos. A törzset a főgörbület irányába hajlítva a görbület csökken. Ha a törzs a minimum zónában helyezkedik el (a talptól, vagy az ülőfelülettől kiinduló henger paláston belül)

91 Scoliosis Mérése: Cobb – fok szerint
A scoliosis felős és alsó határait kell megállapítani, és az erre húzott merőleges kiegésztő szöge adja a görbület mértékét. Határ: azok a csigolyák, melyeknek a zárólemeze a szomszédos csigolyák zárólemezével párhuzamos. 10 Cobb fok alatti görbület alig látható 15-20Cobb fok között:fűző 50 Cobb fok fölött műtét