A gerinc felépítése, mozgásai

Az előadások a következő témára: "A gerinc felépítése, mozgásai"— Előadás másolata:

1 A gerinc felépítése, mozgásai
Dr. Kozsurek Márk FOK I.,

2 A gerincoszlop A test kellően szilárd, mégis mozgékony tengelye.
Hordozza a test súlyának jelentős részét. Védi a gerincvelőt és a gerincvelői idegeket. Egységei a csigolyák (7 cervicalis, 12 thoracalis, 5 lumbalis, 5 sacralis, 4-6 coccygealis).

3 A gerinc összeköttetései
Hogyan állnak össze a csigolyák gerincoszloppá, hogyan lesz a gerincoszlop funkcionális egész? Az összeköttetések mennyiben biztosítják a kellő szilárdságot, ill. a megfelelő mozgékonyságot?

4 synostosis synchondrosis syndesmosis articulationes

5 synostosis: os sacrum, os coccygeum

6 synchondrosis: porckorongok – rugalmasság, rezgéscsillapítás

7

8 A porckorongok egy kocsonyás „magból” (nucleus pulposus) és az azt gyűrűszerűen körülölelő rostos állományból (anulus fibrosus) állnak. A porckorongok a legritkább esetben igazi korongok, inkább ékalakú képződmények. A cervicalis és lumbalis lordosisoknak megfelelően hátul, a thoracalis kyphosisnál elöl vékonyabbak.

9 syndesmosis: szalagok – „rugalmas szilárdság”

10

11

12 A csigolyatestek előtt a lig
A csigolyatestek előtt a lig. longitudinale anterius húzódik végig (fent, az os occipitale külső felszínén mint membrana atlanto-occipitalis anterior indul). A szalag a csigolyatestekhez és a porckorongokhoz is hozzánő. A csigolyatestek mögött, így lényegében a gerinccsatorna elülső falán a lig. longitudinale posterius száll le ( a foramen magnum előtt mint membrana tectoria indul). Leginkább a porckorongok hátsó peremével nő össze. A csigolyaíveket oldalt-hátul a ligg. flava kötik össze.

13

14 synostosis synchondrosis syndesmosis articulationes

15 articulationes zygapophyseales: minden izület két felső és két alsó izületi nyúlványán keresztül ízesül a szomszédos csigolyákkal (feszes izületek).

16

17 A gerinc egészben primer: thoracalis, sacralis kyphosis
fej emelése: cervicalis lordosis ülés, állás: lumbalis lordosis

18 A gerinc mozgásai Két csigolya között az elmozdulás csekély, de a sok kisizület elmozdulásai összeadódnak, így a gerinc kitérései már jelentősek! Nyaki szakasz: a legmozgékonyabb rész, kifejezett flexió-extenzió, oldalra hajlás és rotáció. bár az intervertebralis discusok itt a legvékonyabbak, a csigolyatestekhez viszonyítva mégis vastagnak mondhatók; a zygapophysealis ízfelszínek itt a legnagyobbak, s a tok itt a leglazább; a nyak a törzshöz képest karcsú, a környező lágyrészek nem jelentenek komoly korlátozó tényezőt.

19 Mellkasi szakasz: a legkisebb kitérésű mozgások (a mellkasi szerveknek nem is tenne jót), leginkább az oldalra hajlás lehetséges. a discusok a csigolyatesthez képest laposak; a thoracalis gerincoszlop a bordákon keresztül a sternumhoz is kapcsolódik. Ágyéki szakasz: a rotáció lényegében lehetetlen, jelentős oldalra hajlás, kifejezett extenzió, szerényebb flexió lehetséges. bár a csigolyatestek igen magasak, a discusok is itt a legvastagabbak.

20 A gerincet mozgató izmok
nyakizmok (fent, elöl) tarkóizmok (fent, hátul) hátizmok (hátul) hasizmok (lent, elöl-oldalt)

21 Mély vagy intrinzik vagy axiális hátizmok:
TARKÓ- ÉS HÁTIZMOK (Felületes hátizmok) = spinohumeralis izmok: trapezius, rhomboidei, latissimus dorsi, levator scapulae – ezek elhelyezkedésük alapján hátizmok, de funkcionálisan a felső végtag mozgatásában játszanak szerepet Mély vagy intrinzik vagy axiális hátizmok: m. splenius capitis et cervicis m. erector spinae m. spinalis m. longissimus m. iliocostalis mm. transversospinales mm. semispinales mm. multifidi mm. rotatores NYAKIZMOK – lásd további előadások! HASIZMOK – lásd további előadások!

22

23 1. Tarkó- és hátizmok m. splenius capitis

24 m. semispinalis capitis
m. longissimus capitis

25

26

27

28

29

30

31 Klinikai vonatkozások
Lumbalpunctio Gerincsérv Görbületi eltérések

32 Lumbalpunctio

33

34 postpunctiós syndroma

35 Gerincsérv, porckorongsérv

36

37 Görbületi eltérések

38

39 lordosis kyphosis scoliosis

40