A gyermekkortörténeti alapfogalmak lehetséges rendszerezése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
– A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény – A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény – A nevelési-oktatási intézmények működéséről.
Advertisements

Az óvodai matematikai nevelés elvei, céljai, feladatai Tk. 29.old. Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK.
Emberformáló folyamatok Dr. Molnár Béla Ph.D. főiskolai docens.
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS 27.Megoldás-Szociális védőháló.
Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése 1. Kommunikáció, a meggyőző kommunikáció.
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Ruska Mónika – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat - Fiatalok Lendületben Programiroda.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése a sajátos.
Zala Megyei Irodája 2015-ben megvalósult programjaink.
Matematikai nevelés pszichológiai, pedagógiai meghatározottsága Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK.
A FELNŐTTKÉPZÉSI A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Felnőttképzők Szövetsége Borsi Árpád Budapest, december 10.
NKE. Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések.
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK I. Előadó: Bod Péter Ákos.
Intézmények közötti egyéni átvezetést segítő programok.
Integráció-szegregáció:probléma, eszközök, gyakorlat Havas Gábor Lillafüred, április 24.
Európai Foglalkoztatási Stratégia június
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
„ Tágas városom kis lakásra cserélem” Hajléktalanok önálló lakhatásának elősegítése, munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP /
Oktatói elvárások, oktatói vélemények a hallgatókról Cserné dr. Adermann Gizella egyetemi docens DUE.
Projekt módszer óvodai alkalmazásának egy lehetséges változata Encsen „Jó gyakorlat” bemutatása Sárospatak, Léportné Temesvári Ildikó és Zsiros.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
A „Mintaprogram a minőségi időskorért” Pilote Project for Quality Ageing Az idősgondozás Magyarországon, elvek, szabályok, gyakorlat, intézmények Brettner.
Sajtó és szabadság: a médiairányítás a 20. századi Magyarországon
A játékok tanítása, a játékvezetés, játékelméletek
A székesfehérvári fiatalok helyzete
Gazdasági informatika - bevezető
Nemzeti Audiovizuális Archívum
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
Dobrik-Lupták Sára szeptember 19.
Reflexiók a társadalmi és a nonbusiness marketing fogalmi kérdéseihez
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
TÁMOP / „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)”
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
LEHET JOBB A GYEREKEKNEK!
„Csellengő fiatalok” Az ifjúságpolitika komplexitása
Mayer József Budapest február 27.
Foglalkoztatási Paktumok az EU-ban
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Az iskolai könyvtár szolgáltatás típusai
Iskolaérettség.
Észlelés és egyéni döntéshozatal, tanulás
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD Menedzsment alapok
CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS
Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Mátészalka
Boros Péterné SZEF Alelnök SZEF AKADÉMIA Vezetője
1993-as közoktatási törvény
A gyermeki személyiségfejlődés nyomon követése a gyakorlatban
A személyre szabott tanulást támogató tanári kompetenciák
Zenei tehetségek mentorálása és egyéni fejlesztése
Diplomás kompetenciák elégedettség a munkával
Bemutatkozik az iskolapszichológus
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM
ONAP ↓ HELYI ÓVODAI PROGRAM ÜTEMTERV TERVEZET
A gyermeki jogok érvényesítése
Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak BA
MASLOW „PIRAMISA” AZ EMBERI SZÜKSÉGLETEK HIERARCHIÁJA
Felnőttképzés a közművelődésben
A csoportok tanulása, mint a szervezeti tanulás alapja
AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI CÉLJAI
Az iskolai szervezet és fejlesztése
ÉRINTŐ Sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrációs programja óvodától a munkába állásig TÁMOP A/
Tehetségelméletek elméleti alapok a tehetséggondozáshoz.
Együtt Nyírbátorért Helyi Közösség
A 21. SZÁZADI TANÁR – TRENDEK, ELVÁRÁSOK, DILEMMÁK
U8 – U10 célok a szezonra.
Scool-Túra Kft Miskolc Széchenyi út 36.
LIA Alapítványi Ált. Isk. és Szki. Piliscsabai Tagintézménye
Előadás másolata:

A gyermekkortörténeti alapfogalmak lehetséges rendszerezése

A gyermekkortörténet alapfogalmai (1. változat) Gyermekszemlélet (conception of the childhood) olyan gyűjtőfogalom, melynek részei: Gyermekkép (idea of the child): Eszmények, ideák, hiedelmek, koncepciók és elvont fogalmi konstrukciók együttese. Többnyire eszményített, olykor mitizált alakban jelenik meg. (Pl.: „Az isteni gyermek”, Das göttliche Kind” ) Gyermekfelfogás (attittude to the child): A konkrét, valós gyermek megítélése. A köznapi tudat síkján megjelenő asszociációk, a cselekvést közvetlenül motiváló attitűdök együttese. (Pl.: „Ebadta vásott kölyök, majd megmutatom én neked, ki az úr a háznál!”)

A különböző történeti korokban milyen domináns gyermekeszmény (gyermekkép, gyermekimázs) alakította a felnőttek gyerekekkel kapcsolatos, hétköznapi életben megnyilvánuló attitűdjeit és konkrét viselkedését. Ez utóbbit nevezem gyermekfelfogásnak.

Nem feltétlenül harmonizál a gyermekeszménnyel. Gyermekfelfogás (concept of childhood): befolyásolja a gyermekkel kapcsolatos bánásmódot – a hétköznapi élet körülményei között. Nem feltétlenül harmonizál a gyermekeszménnyel. Pl. A testi fenyíték alkalmazhatóságának taglalása 19. századi neveléstani kézikönyvekben.

gyermekeszmény + gyermekfelfogás Gyermekszemlélet: gyermekeszmény + gyermekfelfogás Gyermekeszmény: elvont ideák, gondolatok a gyermekről - gyakran mitizált alakban. Például: „a gyermek mint kicsinyített felnőtt”, „az ártatlan gyermek”, „a vásott gyerek”,

Illusztrációk 1. Embereszmény, gyermekeszmény „A földi lények közül a legtökélyesebb az ember.” „Ő szellemi életénél fogva, melynek az állatoknál nyomára sem akadunk, egészen kiválik ezek sorából, és magasabb, enyészhetetlen, érzék fölötti világba is bele tartozik. Az ember szelleme életszerves testével egységgé levén egyesítve, ő az érzéki és szellemi világba van helyezve. Valamint a két világ nem egymástól különválva létezik, hanem az, mit látunk, képe a láthatatlannak: úgy az ember is a test hordnoka és kifejezője a szellemnek.” (Mennyey József: Nevelés- és tanítástan, 1866/67)

2. Gyermekfelfogás: „Vannak gyerekek, akik irányában a fenyíték szükségkövetelte büntetés. A kiszabott testi büntetés úgy hajtassék végre, miszerént a gyermek érezze és lássa, hogy a tanító csakis a mindnyájunkat kötelező erkölcsi törvény szellemében büntet.” (Mennyey József: Nevelés- és tanítástan, 1866/67)

Alapfogalmak (2. változat) A gyermekkép a fogalmak olyan komplex szerveződése (sémája), amely magában foglalja az ideális gyermekről és a valós gyermekről alkotott képet.

A két fogalmi rendszer tartalmilag nagyrészt átfedi egymást, de a gyermekkép fogalma az elsőben szűkebb, a másodikban tágabb értelmezést nyer.

A gyermekkép (gyermekeszmény, gyermek-imázs) nem csak a gyermekfelfogással állítható párba, hanem az adott korszakban és kultúrában létező gyermekek helyzetével, életmódjával is. Ez utóbbit nevezzük „gyermeklét-”nek. („Kindsein ist kein Kinderspiel!”)

A gyermek, a gyermekkor sajátosságai különböző mai tudományos koncepciókban Biológiai antropológia: Az embergyermek esendő, biológiai értelemben „koraszülött” a primátákhoz képest. Megkülönböztető jegyek: egyenes testtartás, a magasan fejlett intelligencia és a beszéd elsajátításának képessége. Ezek az „enkulturáció” feltételei. További sajátosságok: a kontaktus-szükséglet, kötődés, kíváncsiság, játékigény, utánzás stb.

A tradicionális fejlődéslélektan elmélete a szakaszos fejlődésről: E felfogás szerint többé-kevésbé előre „programozott” érési folyamtokról van szó. Beszédtanulás: gügyögés, gagyogás, individuális beszéd stb. Játék: motorikus funkciógyakorlástól, szimbolikus fantázia- és szerepjátékon át, a konstrukciós és szabályjátékig. Ábrázolás: a firkától az alakrajzig.

Piaget fejlődéselméletei: A gondolkodás fejlődésének szakaszai: szenzomotorikus (születés - kb. 2. életév) műveletek előtti (2-6/7. év) konkrét műveleti (6/7-12. év) formális műveleti (12-től) A moralitás fejlődésének szakaszai: Prekonvencionális, konvencionális és posztkonvencionális szakasz.

Fejlődéslélektani szakaszok Piaget szerint: A. „Csecsemőkor”: a születéstől 18 hónapos-kétéves korig, 1. Az első táplálkozási ösztöntörekvések és az első érzelmek megjelenése. 2. az első motorikus szokások, az első irányított észlelések és az első differenciált érzelmek korszaka; 3. (a beszéd kialakulását megelőző) szenzo-motoros intelligencia korszaka. B. „Kisgyermekkor”: 2-7 éves korig, az intuitív intelligencia, a spontán interperszonális érzések korszaka. C. „A gyermekkor középső szakasza”: 7-től 11-12 éves korig, a konkrét intellektuális műveletek (a logikai gondolkodás kezdete), a morális és a társas együttműködés korszaka. D. „Serdülőkor”: az elvont intellektuális műveletek, a személyiség kialakulásának a korszaka, affektív és intellektuális belépés a felnőttek társadalmába

Erik Erikson fejlődéselmélete: (a) „csecsemőkor” – a születéstől 15 hónapos korig; (b) „kisgyermekkor” – 15 hónapos kortól két és fél éves korig; (c) „a játék kora” – két és fél éves kortól hatéves korig; (d) „iskoláskor” – hatéves kortól a nemi érésig; (e) „ifjúkor” – húszéves korig.

Középkori szerzők (pl. Sevillai Izidor, Bartholomeus Anglicus) a gyermeki fejlődés szakaszairól: 1. Infantia – születéstől 7 éves korig, kisgyermekkor; 2. Pueritia – 7-12 éves korig (a lányok esetében), 14 éves korig (a fiúknál); 3. Adolescentia – 12 vagy 14 éves kortól a felnőttkorig; 4. Juventus – fiatal felnőttkor. (Ld: Shahar: Gyermekek a középkorban)

A mai tudományos és történeti alapokon nyugvó fejlődéslélektani „fázis-elméletek” igen nagy hatást gyakoroltak a gyermekkorról való köznapi gondolkodásunkra. Van egy általános kép,arról, hogy egy gyermeknek milyen fejlettségi fokot kell elérnie pl. 2 vagy 3 éves korában. A gyermeki fejlődés kulturális-társadalmi beágyazottságát könnyen figyelme kívül hagyjuk.

A gyermekkép voltaképpen a társadalmi tudat, a közgondolkodás által – lélektani, filozófiai, képzőművészeti stb. motívumokból egybeszőtt – összetett elméleti konstrukció. Annak a törekvésnek az eredménye, amely révén értelmet szeretnénk tulajdonítani az emberi élet egyes szakaszainak.

A gyermeklét néhány sajátossága a mai fejlett társadalmakban 1. Kirekesztettség a nyilvánosságból, elszigeteltség: A modern posztindusztriális társadalmakban – amelyek már nem ismerik a gyermekmunka fogalmát a gyermekmunka fogalmát –, a gyermek kirekesztődik a valós élet tárdsadalmi-gazdasági cselekvési tereiről. Zavaró tényezővé válik a munka, a piac, a nagy társadalmi intézmények világában. A gyermekeket száműzik a gyermekszoba, az iskola művi és manipulált világába. Pedagógia szempontok szerint szervezik életét: pl. az évfolyamosztályok és a fejlettségi csoportok létrehozása révén. „A gyermekkor gettója” (Mollenhauer).

2. A gyermek mint „marketing-célszemély”: A robbanásszerűen megnövekedett fogyasztás időszakában a gyermek a reklámkampányok céltáblájává vált az elektronikus médiában. (A gyermek mint reménybeli „vevő”.) A tömegkommunikáció kíméletlen benyomulása a magánszférába  a gyermekek tömegeiben ébrednek új igények, vágyak. „TV-gyermekkor” A gyermeksport mint divatjelenség.

3. „Szentimentális gyermekkor”: A gyermek gazdasági leértékelődésével párhuzamosan ment végbe történetileg példátlan emocionális felértékelődése a modern középosztálybeli családokban. Ok: a család elvesztette gazdasági egység szerepét, helyette érzelmi stabilitást nyújtó „hátországgá” vált. („Az otthon melege”, „családi fészek” stb.)

A modern család funkciói a gyermek szempontjából: a fejlődéshez szükséges emocionális stabilitás biztosítása: „perszonalizálás”, az intézményen kívüli nevelés-szocializálás színhelye. A modern társadalmakban pusztán racionális szempontból már „nem kifizetődő” gyermeket nevelni, a gyermek „gazdasági teher”. Emocionálisan viszont szívesen vállalt befektetés! „Economically useless, but emotionally priceless!”

Az Egyesült Nemzetek Egyezménye a Gyermeki Jogokról (1990. szeptember 2.): Jog az élethez, az emberhez méltó életkörülményekhez, az egészségügyi ellátáshoz, a zavartalan fejlődéshez, az iskoláztatáshoz, az állampolgársághoz, a szabad vélemény-nyilvánításhoz, az önrendelkezéshez, a diszkrimináció és a szexuális visszaélés elleni védelemhez.

A „gyermekkor szakralizálása” a „gyermek évszázadában”. Érzelmi viszony a gyermekhez  örökbefogadási hajlandóság megnövekedése. A gyermek mint örömforrás, az emocionális igények kielégítője. A tradicionális szociális struktúrák átalakulásának, fellazulásának korában a gyermek lesz az egyik legfontosabb kötelék, amely a világhoz, a társadalomhoz fűz bennünket. A „varázsától megfosztott” világban a gyermekek segítségével ismét megtörténhet a varázslat. (Die Wiederverzauberung der Welt.)

Mary Cassatt: Az anyai csók (1896) (Empatikus, szeretetteljes viszony)