Dr. Puskás Sándor Közbeszerzési Döntőbizottság elnök A Közbeszerzési Döntőbizottság által tapasztalt tipikus jogsértések Dr. Puskás Sándor Közbeszerzési Döntőbizottság elnök Budapest, 2018. 02.22.

A Közbeszerzési Döntőbizottság által tapasztalt tipikus jogsértések A közbeszerzési eljárás lefolytatásának elmulasztása (Kbt. 4. § (1) bekezdés) – Kbt. mellőzése miatti jogsértések Jogsértő feltételek meghatározása a felhívásban és a műszaki dokumentációban Érvényesség/érvénytelenség jogsértő megállapítása Eredménytelenség jogsértő megállapítása

A Közbeszerzési Döntőbizottság által tapasztalt tipikus jogsértések A közbeszerzési eljárások előkészítése A szerződések nyilvántartása – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 13. § (1) – (2) bekezdése Éves összesített közbeszerzési terv – Kbt. 42. § (1) bekezdés A közbeszerzés előkészítése – Kbt. 3. § 22. pontja Dokumentálási kötelezettség (Kbt. 46. §) A beszerzési igény és a beszerzés tárgyának, mennyiségének pontos meghatározása

A Közbeszerzési Döntőbizottság által tapasztalt tipikus jogsértések A beszerzési igény keletkezése – egyszeri vagy folyamatos? A beszerzés becsült értékének meghatározása Részekre bontás lehetőségének vizsgálata Fennáll-e közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége? Az alkalmazandó eljárásrend kiválasztása A mellőzés jogkövetkezményei – jogsértés megállapítása, semmis a szerződés a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján

A Közbeszerzési Döntőbizottság által tapasztalt tipikus jogsértések A műszaki leírás követelményei – 2014/24/EU irányelv 42. cikk, Kbt. 58. §, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015 (X. 30.) Korm. rendelet 46-48. §-ai A műszaki leírás a beszerzési tárgy kívánt tulajdonságainak, teljesítménybeli, funkcionális követelményeinek a meghatározása, melyeknek kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához, a szerződés értékéhez és céljaihoz képest arányosnak kell lenniük, valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell biztosítaniuk, indokolatlanul nem akadályozhatják a verseny biztosítását.

Néhány jogeset

A Közbeszerzési Döntőbizottság által tapasztalt tipikus jogsértések D.251/22/2017. számú határozat Az ajánlatkérő a betegőrző monitor transzport berendezés tekintetében a monitor képernyő átlójának 5”-ban történő maximalizálásával és a termék súlyának 2 kg-ban történő maximalizálásával indokolatlanul versenyszűkítő műszaki feltételeket határozott meg. A betegőrző monitor transzport és a központi betegőrző monitorrendszer 16-os súlyszáma az ajánlati ár 24-es súlyszáma mellett versenykorlátozó, egyetlen gyártó számára biztosít jelentős árelőnyt, nincs arányban az értékelési szempont tényleges jelentőségével.

A Közbeszerzési Döntőbizottság által tapasztalt tipikus jogsértések D.400/26/2017. számú határozat Az ajánlati felhívás jogsértő volt, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírás nem egyértelmű és kellően pontos ahhoz, hogy lehetővé tegye az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, a megfelelő és érvényes ajánlattételt. Az ajánlattevők eltérően értelmezett előírások esetében megtett ajánlataik összehasonlítása, a jogszerű bírálat sem végezhető el.

A Közbeszerzési Döntőbizottság által tapasztalt tipikus jogsértések D.505/19/2017. számú határozat Az ajánlati felhívás jogsértő volt, a lélegeztetési paraméterekre vonatkozóan nem egyértelmű, illetve ellentmondásos műszaki paramétereket határozott meg. Az ajánlatok jogszerű bírálata sem volt elvégezhető.

A Közbeszerzési Döntőbizottság által tapasztalt tipikus jogsértések D.539/34/2017. számú határozat Az ajánlatkérő a részekre történő ajánlattétel feltételeinek meghatározásával megsértette a Kbt. tételes szabályait, a részekre történő ajánlattétel biztosítása mellett az eljárást megindító felhívásban az egyes részeket nem a közbeszerzés tárgyának elemei szerint határozta meg, amely versenykorlátozó. Az ajánlatkérő a hemosztázis automata II. készülékre vonatkozó műszaki leírás meghatározásával indokolatlanul akadályozta a versenyt a közbeszerzés során. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet válasz nélkül hagyta.

A Közbeszerzési Döntőbizottság által tapasztalt tipikus jogsértések D.530/16/2017. számú határozat Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a részekre történő ajánlattétel feltételeit jogsértően határozta, amely versenykorlátozó. Az ajánlatkérő jogsértően határozta meg a beszerezni kívánt termékek igazolási módját, nem volt megállapítható, hogy mely műszaki feltételek meglétét kell az ajánlattevőknek igazolniuk.

A Közbeszerzési Döntőbizottság által tapasztalt tipikus jogsértések D.587/14/2017. számú határozat Az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát hiányosan határozta meg. Az ajánlatkérő a felhívásban két hatóanyagot jelölt meg, a dokumentációban műszaki (érvényességi) feltételként előírta a kiegészítő terápia térítésmentes biztosítását is. Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás során közölte, hogy beszerzési igénye valójában nem a két hatóanyagra, hanem kombinációs terápiára irányul.

A Közbeszerzési Döntőbizottság által tapasztalt tipikus jogsértések D.409/12/2016. számú határozat Az ajánlatkérő a dokumentációban adta ki a kitöltendő szakmai táblázatot, melyben a tű ívhosszát is kérte megadni. Az ajánlattevő hiánypótlás során módosította a tű ívhosszát, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánította, majd előzetes vitarendezési kérelemre az ajánlat érvényes lett. E döntés jogszerűségét vitató jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a szakmai ajánlat módosítása miatt az ajánlatot érvényesként elfogadni nem lehetett. A bíróság egyetértett a Döntőbizottság döntésével. Kapcsolódó jogeset: A Kúria Kfv.III.37.245/2015/4. számú ítélete

A Közbeszerzési Döntőbizottság által tapasztalt tipikus jogsértések A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.216/2017/3. számú ítélete A döntés elvi tartalma: Közbeszerzési eljárásban több érvényes ajánlat mellett az eljárást mégis eredménytelenné nyilvánítani csak az esetben lehet, ha az eredménytelenség konjunktív jogszabályi feltételei az eredménytelenség megállapítása idején maradéktalanul fennállnak.

A jogorvoslati eljárás szabályainak legfontosabb változásai Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) A Kbt. és a Vbt. jogorvoslati szabályainak módosítása Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi XXX. törvény (Pp.) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.)

A jogorvoslati eljárás szabályainak legfontosabb változásai A közbeszerzési jogorvoslati eljárásra vonatkozó jogszabályok az Ákr. szabályaitól csak akkor térhetnek el, ha az eltérést maga az Ákr. megengedi. (Ákr. 8. § (2) bekezdés) Jogszabály az Ákr. szabályaival összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg. (Ákr. 8. § (3) bekezdés) Az Ákr. a 2018. január 1. napján hatályba lépett rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és megismételt eljárásokra kell alkalmazni (Ákr. 141. és 143. § (1) bekezdés) A Döntőbizottságnak a 2018. január 1. napja után indult és megismételt jogorvoslati eljárásokban az új eljárási szabályok szerint kell eljárnia, azzal, hogy a jogviták eldöntése során a közbeszerzési eljárás megkezdésének idején hatályban volt anyagi jogi szabályokat kell alkalmazni.

A jogorvoslati eljárás szabályainak legfontosabb változásai A jogorvoslati eljárásban fő szabályként az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelező. (Kbt. 145. (1a) bekezdés a) pontja) Elektronikus a kapcsolattartás, ha az ügyfél a nyilatkozatát vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a nyilatkozatát vagy döntését elektronikus úton teszi meg. Elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet (Pp. 7. § 6. pontja) Jogorvoslati kérelem, illetve hivatalbóli kezdeményezés megfelelő benyújtásához a http://www.kozbeszerzes.hu/cikkek/dontobizottsag-kozlemenyei címen elérhető „Űrlap a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtandó jogorvoslati kérelem/kezdeményezés beterjesztéséhez”, egyéb beadványok beküldéséhez az „Űrlap a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtandó egyéb iratok beterjesztéséhez” című elektronikus formanyomtatványt kell alkalmazni.

A jogorvoslati eljárás szabályainak legfontosabb változásai A Kbt. szerinti ügyfél fogalmat az Ákr. ügyfél fogalmával együttesen kell értelmezni, kérelmezőnek csak az minősíthető a jogorvoslati eljárásban, aki tekintetében közvetlenül megállapítható jogának, jogos érdekének sérelme vagy veszélyeztetése. (Kbt. 148. § (2) bekezdés Ákr. 10. § (1) bekezdés) Jelentős változás a jogorvoslati eljárás felei vonatkozásában a jogorvoslati eljárásban történő részvételi szándék jelzése, ennek módja, jogkövetkezményei. (Kbt. 154. §) A közbeszerzési eljárás mellőzése miatt indult jogorvoslati ügyekben a beszerzőn kívül a szerződést kötő másik fél, mint kérelmezett, a jogorvoslati eljárásban szükségszerűen ügyfélnek minősül. Az ajánlatkérőknek 2018. április 15. után az EKR-hez történő hozzáférést kell biztosítaniuk a Döntőbizottság számára. (Kbt. 154. § (2) bekezdés) A hiányzó közbeszerzési dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatók. (Kbt. 145. § (1) bekezdés d) pontja)

A jogorvoslati eljárás szabályainak legfontosabb változásai A legjelentősebb módosítás: a Döntőbizottság hatáskörének bővítése. 2018. január 1. napjától a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés alapján a szerződés semmisségének megállapítása, valamint a Kbt. 137. § (3) bekezdésben foglalt körülmények alapján annak megállapítása, ha a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett szerződés nem semmis. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik továbbá annak megállapítása is, hogy a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e. (Kbt. 145. § (3a) bekezdése)

A jogorvoslati eljárás szabályainak legfontosabb változásai A Döntőbizottság döntéseivel szemben közigazgatási perek indíthatók, melyek elbírálására kizárólag a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja és 13. § (11) bekezdése) A Döntőbizottság döntéseivel szemben kezdeményezett közigazgatási perekben kötelező a jogi képviselet. (Kp. 27. § (1) bekezdés) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Döntőbizottság határozatát megváltoztatja. Mind a fellebbezéssel érintett, mind a felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el. (Kp. 99. §, Kbt. 172. § (6) bekezdés, Kp. 7. § (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!