Hálózati struktúrák, jogosultságok 2016. Minden jog fenntartva
A hálózat kiépítése A hálózat legtöbbször egy központi számítógépből és a hozzá kapcsolódó munkaállomásokból áll. A központi számítógépet szervernek nevezzük. A számítógépes hálózatra csatlakoztatott minden számítógépet - a szerverek kivételével - munkaállomásnak vagy kliensnek nevezünk. A hálózathoz szükség van: operációs rendszerre, hálózati kártyára, átviteli közegre, kapcsoló elemekre.
Hálózati struktúrák Azokat a számítógépeket amelyeket egy számítógépes rendszerben összekötünk hosztoknak (host) nevezzük. Ezt magyarul gazdagépnek hívjuk, itt futnak a felhasználói programok, helyezkednek el az adatbázisok. Ezeket a gépeket kommunikációs alhálózatok kötik össze, amelyek feladata a hosztok közötti kommunikáció megvalósítása, azaz üzenetek továbbítása. Általában ezek az alhálózatok két jól szétválasztható részből: az átvitelt biztosító vonalakból más néven csatornákból (ahol a bitek “áramlanak”, szokták még vonalnak, áramkörnek, vagy trönknek nevezni) és a kapcsolóelemekből állnak.
A hálózati struktúrák csoportosításai Az alhálózatokat alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk: két pont közötti, illetve Üzenetszórásos alhálózatok. Két pont közötti csatornával rendelkező alhálózat (pont-pont összeköttetés) A két kommunikációs végpontot pl. egy kábellel kötik össze, és az üzenetek (más néven csomagok (packet) ) ezen a kábelen keresztül haladnak. Amikor egy vevő megkapja a csomagot és az nem neki szól, akkor azt továbbadja egy következő pont-pont összeköttetésen keresztül. Előnye: a kommunikációs problémákat a csatorna hordozza. GYŰRŰ
Üzenetszórásos csatornával rendelkező alhálózatok (multipont összeköttetés) Ténylegesen egy kommunikációs csatorna van, és ezen az egy csatornán osztozik az összes hálózatba kapcsolt számítógép. A küldött csomagokat a hálózat minden állomása veszi, (ami nehezíti az adatvédelmet) és azt hogy a csomag kinek szól a csomagban elhelyezett egyedi - gépet címző - címinformáció hordozza. A csatornán küldött csomagot minden gép először olyan mértékben dolgozza fel, hogy a címmező értelmezésével eldönthesse hogy a csomag neki szól-e. Ezek után a csomag feldolgozását csak az az állomás folytatja, amelynek címe megegyezett a csomagbeli címmel. Lehetővé válik a csoportcímzés (több gépnek (csoportnak) szóló üzenetet csak egy példányban kell elküldeni) GYŰRŰ
Erőforrások megosztása A hardver erőforrások megosztása alatt azt értjük, hogy a hálózatba kötött gépek elérhetik egymás hardver eszközeit, például CD meghajtóját, merevlemezét, faxmodemét. Hálózati rendszerekben fontos szerepe van az ún. hálózati nyomtatóknak. A hálózati nyomtató általában egy kitüntetett számítógéphez van kötve, és elérhető a hálózatba kötött valamennyi számítógépről. A szoftver erőforrások megosztása alatt azt értjük, hogy a hálózatba kötött számítógépek elérhetik egymás adat- és programállományait, adatbázisait, és ezeket egy időben használhatják. Az egyidejű használat azonban sok problémát vet fel (például egy adatbázis egyidejű módosításának problémája).
Többfelhasználós operációs rendszer Egy gépen több felhasználó is dolgozhat. Többfelhasználós (multiuser) rendszerek szolgáltatásai kommunikáció (üzenetek, adatok küldése más felhasználónak) erőforrásmegosztás: közösen használt háttértárak, nyomtatók kezelése programmegosztás (más gépen lévő program futtatásának lehetősége) közös munka (pl. egy adatbázisba többen vihetnek fel egyszerre adatokat) Ezekhez kapcsolódóan lényeges szolgáltatás a felhasználók azonosítása, jogainak nyilvántartása, továbbá a fájlok, programok, eszközök hozzáférhetőségének nyilvántartása: az egyes felhasználók csak azokat az eszközöket használhatják (láthatják, esetleg olvashatják, írhatják, törölhetnek róla, esetleg beállításokat eszközölhetnek), amelyekhez megfelelő jogokkal rendelkeznek. A legtöbb joga egy többfelhasználós rendszerben a rendszergazdának van.
Hálózati jogosultságok, felhasználók A hálózatba csak olyan felhasználó jelentkezhet be, aki a rendszer számára “ismert”. Bejelentkezéskor minden felhasználónak névvel és jelszóval kell azonosítania magát a rendszer felé. A felhasználók csoportjai: Egyszerű felhasználók(user-ek): Semmilyen rendszer-karbantartási műveletet nem végezhetnek el, csak használhatják a hálózati erőforrásokat. Kiemelt felhasználók: Általában valamilyen rendszeradminisztrációs tevékenységgel megbízott felhasználók. Rendszergazda: Az egész rendszerre kiterjedő felügyeleti joggal rendelkezik, az ő feladata a hálózat biztonságos és zökkenőmentes működtetése.
Olvasás: a felhasználó megtekintheti az adott fájl tartalmát. A jogosultsági rendszer ellenőrzi, hogy az adott felhasználó mely könyvtárakkal, alkönyvtárakkal, fájlokkal milyen műveleteket végezhet el. A jogosultsági rendszer konkrét megvalósítása a különböző hálózati operációs rendszerek esetében eltérő lehet, de mindegyik tartalmazza az alábbi alapvető jogosultságokat: Olvasás: a felhasználó megtekintheti az adott fájl tartalmát. Írás: a felhasználó módosíthatja az adott fájl tartalmát. Végrehajtás: a felhasználó futtathatja az adott fájlt. Törlés: a felhasználó törölheti az adott fájlt. Engedélyek módosítása: a felhasználó módosíthatja a fájl jogosultsági információit. Ezek a jogosultsági információk egyaránt beállíthatók fájlokra és könyvtárakra is. A könyvtárakra beállított jogosultságokat az adott könyvtárban lévő alkönyvtárak és fájlok is öröklik. Források: Google, pixabay, eduline.hu, erettsegi.org, tudasbazis.sulinet.hu; Készítette: Kékesi J.