A non-verbális kommunikáció Török Gábor Osztatlan informatikatanár-könyvtárostanár szak NEPTUN kód: YLZ5SJ 1

A kommunikáció csatornái 2

A non-verbális kommunikáció eszközeinek szintjei:  Vokális szint: a kiejtett hangokon alapulnak, pl.: prozódia, paranyelv  Nem vokális szint: a hangok kiejtését kísérik, a test különböző mozdulataiban jutnak kifejezésre, pl.: arckifejezés, gesztusok, kinezikus mozdulatok stb. 3

A non-verbális üzenet funkciói (De Vito)  hangsúlyozzák a verbális üzenet egyes részeit, pl.: hangnemmel való kiemelés  árnyalatokkal egészítik ki, pl.: elismerő mosoly  szándékosan ellentmondhatnak a verbális üzenet tartalmának, pl.: kacsintással jelezve a hazugságot  megismétlik, alátámasztják a verbális üzenetet, pl.: Menj el! felszólítást kézzel mutatva megerősítik  ellenőrzik, irányítják az üzenetátadást, pl.: előre dőlő testhelyzet = érdeklődés  helyettesítik a verbális kommunikációt, pl.: OK helyett használt gesztus vagy a stoppolás nemzetközi jele 4

Ekman és Friesen osztályozása  Emblémák : közvetlenül sugallnak bizonyos szavakat, kifejezéseket, hangkíséret nélkül 5

Ekman és Friesen osztályozása  Illusztrátorok : a verbális üzeneteket kísérik és erősítik 6

Ekman és Friesen osztályozása  Érzelemnyilvánítások : az arc és a test mozdulatai, amelyek érzelmi jelentést hordoznak 7

Ekman és Friesen osztályozása  Regulátorok : olyan nem verbális cselekedetek, amelyek egy másik egyén kommunikációját jelzik és kontrollálják 8

Ekman és Friesen osztályozása  Adaptorok : szokványos viselkedésformák, melyek elősegíthetik, hogy a kommunikátor kellemesebben érezze magát az interakcióban 9

A szóbeli közlés nem verbális üzenetkódjainak típusai Nem verbális kommunikáció KinezikaProxemikaTaktilikaIkonikaParalingvisztika 10

Kinezika  Görög kineo (mozogni)  Az arckifejezések, szemmozgások, gesztusok, testtartások, vagyis a testmozgások jelentésközvetítő és érzelemkifejező szerepével foglalkozik. 11

Arckifejezések - testmozdulatok  a beszéd kísérő és erősítő elemei  kapcsolattartó funkció  visszajelzés a befogadás jellegéről, intenzitásáról  mosoly, szemöldökráncolás, lábbal való dobbantás, szemkontaktus, nézés időtartama, szemöldökmozgások, testhelyzet → mind kommunikációs szignálok! 12

Proxemika  A tér használatában rejlő kommunikációs lehetőségek 13

Térközszabályozás  Edward T. Hall - 4 zóna:  Intim: 45 cm-nél kisebb  Személyes: cm  Társadalmi: 1,2-3,5 m  Közéleti: 3,5 m – 7 m, vagy nagyobb 14

Térközszabályozás 15

Térközszabályozás  Különbségek a különböző kultúrközösségek tagjai között  A közelség-távolság mutatói a kommunikációs felek közötti kapcsolatról árulkodnak.  Az ember territoriális viselkedése biológiai fejlődés eredménye 16

Taktilika  Az érintés kommunikációs szerepe  Kifejezhet nyomatékosítást, lelkiállapotot, üdvözlést  Különösen alkalmas érzelem, hatalom, állapot kifejezésére 17

Érintés  Hatékony a lelkesedés, együttérzés, rosszallás vagy szeretet átadására.  Különbség kultúránként és nemenként  Az érintés igénye személyenként, sőt kultúránként jelentősen változhat. 18

Kronemika  Gör. kronosz (idő)  Az időt hogyan használjuk kommunikációs célokra (pl. várakoztatás)  az idő mit és hogyan kommunikál (pl. biológiai idő) 19

Ikonika  A tárgyakban és a formákban rejlő szimbolizmus (szimbólumok = ikonok)  Az ikonokat megkülönböztethetjük aszerint, hogy milyen konkrétan ábrázolják a tárgyat, a referenst, az a minőség az ikonicitás  Pl.: emblémák, képzőművészeti alkotások, zászlók, vallási szimbólumok, ruha, nemzetközi közlekedési jelek, siketnémák jelbeszéde stb. 20

Paralingvisztika  A vokális kommunikációnak a tényleges szavakon túlmutató aspektusai (pl. hangsúly, ritmus, hangszín, hangminőség, suttogás, kiabálás, sóhajtás, morgás stb.) kommunikációs szerepe  A szóbeli és az írott közlésnek is kísérőelemei (központozás, ábrák, grafikák, táblázatok, betűtípus, színhasználat, szövegelrendezés)  A nyelvészek csoportosítása:  Prozodikus jelzések: sajátos információt hordozva a mondat értelmére hatnak, pl.: hangmagasság, hangsúly, hanglejtés, időtartam, szünet  Paralingvisztikai jelzések: az egyén érzelmi beállítottságának, személyiségjegyek mutatói, pl.: hangnem, hangminőség, beszédtempó, beszédhibák, akcentus 21

Paralingvisztika  A hangzás bizonyos aspektusai nem vagy alig kontrollálhatóak, pl.: hangterjedelem, hangrezgés (férfias vagy nőies hangzás)  Más vokális minőségeket tudunk manipulálni: beszédtempó, hangerő, hangmagasság, kiejtés, artikuláció 22

Az írásbeli kommunikáció non- verbális üzenetkódjai A szövegelrendezés és a szövegtervezés 23

Szövegelrendezés  Gondolataink írott formába szerkesztése  Orientáló eszköz írónak, olvasónak: segít megvilágítani az író szándékát, az írásművet áttekinthető részekre tagolja  A szöveg külső megjelenése része, sőt hordozója a tartalomnak (pl.: tudományos értekezés, használati utasítás, jegyzőkönyv) 24

Szövegelrendezés  A szövegelrendezés lehetővé teszi paralingvisztikai elemek (intonáció, hangsúly, hangerő, hangnem) írásban való részleges jelölését  Zárójelbe, idézőjelbe tett, kurzív, félkövér betűvel szedett szavak, mondatok: hangerő vagy hangnemváltás  Beljebb kezdet sorok: a szöveg előadásának ritmusát, időzítését (pl.: gyorsítását), értelmi hangsúlyozását jelölhetik 25

Szövegelrendezés  Egyidejűleg képes a látó- és a hallóidegekre (belső hallás) hatni  Walter Nash – a szövegszerkesztés két szintje:  Szövegtervezés, szövegdesign: a szövegelrendezés változatainak megtervezése (sorok, szakaszok, bekezdések)  A szöveg retorikai megtervezése 26

Szövegtervezés  A tömegsajtó megjelenése hívta életre  Cél: vizuálisan vonzó sajtótermék előállítása  A design alakítja ki az újság belső szerkezetét és a szöveganyagok hierarchiáját → arculatát  3 szerkesztési alapelv: egyszerűség, áttekinthetőség, hangsúly  A modern újságformátum a modulus designon alapul: az újságszöveg (sztori) hasábjai azonos hosszúságúak, a sorok elhelyezkedése az oldalon inkább horizontális, mint vertikális 27

Szövegtervezés  A standard újságformátum hathasábos, de lehetnek eltérések (nyolc-, négy-, öthasábos)  Viszonylag egységes a következő elemek használata a laptervezésben:  díszítőelemek (bármilyen vizuális elem)  betűtípusok és –változatok (beleértve a címfejeket is)  a levegő (fehér térköz) alkalmazása  További nélkülözhetetlen elemek:  szín, beosztás, vonal (lénia)  logók és hirdetések, reklámok elhelyezése  Szövegtervezéskor a tipográfiai nyelv gazdag eszköztárából válogatunk attól függően, hogy mit akarunk kifejezni vagy milyen hatást akarunk kiváltani. 28

Szövegtervezés eszközei  Betűváltozatok (jelentésmódosító, jelentésárnyaló szerep)  Modulusformátum (rendezettség)  Illusztrációk:  Fényképek  Grafikák  Színek 29

Köszönöm a figyelmet! 30