Ptolemaiosztól Newton-ig Galilei
Ptolemaiosz munkássága csillagász, geográfus (földrajztudós), matematikus és fizikus nagy műve: Almageszt, az antik csillagászat teljes összefoglalása tudásanyag jelentős főleg Mezopotámiából és Egyiptomból származik a matematikai rendszer Hipparkhosz eredménye geocentrikus világrendszer alaptételei Az égbolt gömb alakú és forog. A Föld gömb alakú. A Föld a Világegyetem közepén van. A Föld csak pont az éghez képest. A Föld nem mozog.
Kopernikusz munkássága 1512-ben a bolygórendszer felépítéséről írt kéziratot Az összes égi körmozgásoknak nincs közös középpontjuk. A Föld közepe nem a világ közepe, hanem csupán a súlynak és a holdpályának a közepe. Az összes körmozgások a Nap körül történnek, tehát a Nap a világ közepe. A csillagok csupán látszólag forognak, a valóságban a Föld fordul meg a saját tengelye körül, miközben az égi pólus és az egész csillagvilág nyugalomban van. A Nap látszólagos mozgása a földforgás és a Nap körüli keringés következménye. A Föld, akárcsak a többi bolygó, kering a Nap körül. A bolygók által leírt hurkok, a látszólagos előre-hátra mozgás annak a következménye, hogy a Föld változtatja a helyzetét. Jelentősége: a Napot állította középre
Galileo Galilei itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós ő honosította meg a kísérleteket és méréseket, új módszereket adva ezzel a fizikának ragaszkodott a természet szabályainak matematikai leírásához. A fizikai jelenségek megismerésének módja az elemzés és a szintézis. A kísérlettel ellenőrzött és igazolt feltevés a matematika segítségével megfogalmazható természeti törvény
Galileo Galilei munkássága 1608-ban Hollandiában szemüvegcsiszoló mesterek feltalálták a távcsövet. Galilei készített egy 8-szoros nagyítású, később egy kb. 20-szoros nagyítású modellt Vizsgálta a Hold felszínét: hegységeket és krátereket figyelt meg rajta Új csillagot fedezett fel Felfedezt, hogy a Tejút csillagokból áll Megpillantotta a Jupiter négy legfényesebb holdját, amelyeket ma is Galilei-holdaknak neveznek
A szerelem anyja Diana alakját utánozza Megpillantotta a Jupiter négy legfényesebb holdját, amelyeket ma is Galilei-holdaknak neveznek Ezek a Jupiter körül keringtek, vagyis a bolygórendszerben egynél több mozgási centrumnak kell lennie, vagyis nem történhet minden mozgás a Föld körül. Megfigyelte a Vénusz fázisait. Ha a Vénusznak tényleg fázisai vannak, az csak úgy lehetséges, ha a Vénusz és a Föld is a Nap körül kering.
Kepler törvényei a bolygómozgás három alaptörvénye A bolygók ellipszispályákon keringenek, amelyek egyik gyújtópontjában a Nap áll. A Napból a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idő alatt egyenlő nagyságú területeket súrol, azaz a területi sebesség állandó. A naptól távolodva a bolygók keringési sebessége csökken, keringési ideje pedig nő.
Newton 1687-ben jelentette meg "Principia„ című művét az egyetemes tömegvonzás törvénye: a Világmindenségben az égitestek mindegyike vonzást gyakorol egymásra, 1704-ben publikált Optics (Fénytan) címmel.