KÉPZÉSSEL A MUNKAERŐ-HIÁNY ELLEN? Adamecz-Völgyi Anna, Csillag Márton, Molnár Tamás, Schale Ágota Sziráki Konferencia, 2017 november 25

Kérdésfelvetés Hogyan alakult az átképzésben résztvevők száma és összetétele? Mennyire voltak hatásosak az átképzések a munkanélküliség megelőzésében? Van-e különbség a programok hatásosságában az átképzés típusa és a résztvevők iskolázottsága szerint? Végül: az átképzések célzásának átalakítása és a résztvevők számának megnövelése hasznos foglalkoztatáspolitikai cél?

Részvétel I A kétezres évek elején a részvétel a munkanélküliek 5% körül volt 2004 óta alacsonyabb, 1-4% között fluktuál Az utóbbi két évben (2015-2016) viszonylag alacsony szinten áll 2015-16-ban összesen 17ezer belépő, míg 2012- 2014 között évente átlagosan 17 ezer

Részvétel II A részvétel enyhén csökkent, a visszaesés különösen a ffok-ban tapasztalható, és kisebb mértékben az érettségizetteknél

Szelekció Arány képzésekben/arány összes álláskereső között 2000-es évek első felében a legalább érettségivel rendelkezők erősen felülreprezentáltak 2011 óta a ffok-val rendelkezők már nem, és az érettségizettek felülreprezentációja is csökkenőben, összességében 2011 óta kb. 1,5 Az érettségivel nem rendelkezők alulreprezentáltak, 2011 óta kb. 0,8

Egyéni adatok Regiszter + aktív eszköz adatok Közfoglalkoztatás adat nincs Elhelyezkedés nincs 2010 stock+ összes új spell 2010-2014 Minta 16-55 éves álláskeresők EV 10%-os mintája Átképzés: minden támogatott átképzés Közfoglalkoztatás melletti nem Csak akik regisztrált álláskeresésből léptek be Bizonyos esetekben: rövid vs. hosszú (90nap) Kontroll-csoport: álláskeresők, akik nem kerültek aktív eszközbe

Szelekció: egyéni adatok alapján Lineáris regresszió: az adott évben átképzésbe lépett? Nem, kor, iskola, előző évben regiszterben töltött napok, kistérség FE Magasabb iskolai végzettségűek nagyobb eséllyel kerülnek képzési programba Ez elsősorban a hosszabb programoknak tudható be A rövid programokban elenyésző az iskolázottság szerinti szelekció Enyhén csökkent az iskolázottság szerepe 2010-2014 között Fiatalok, ffiak, akik többet voltak álláskeresők nagyobb eséllyel lépnek be

Az átképzési programok hatása Propensity score matching (évente) Kimenet: regisztrált munkanélküli-e? Feltehetően alulbecsüljük a hatást Kontrollok nagyobb vsz-vel lépnek közmunkába Eredmények: lock-in, majd hatás Lock-in elenyésző a rövid programoknál, jelentős hatás már a képzést követő évben Hosszú programoknál csak a program-részvételt követő harmadik évben van számottevő hatás Ez nagyjából akkora, mint rövid programoknál (ugyanebben az évben) HC vs signalling/negative duration dependence?

Hatások, 2010-2011

Hatás, rövid vs hosszú képzés

Hatás: napok, rövid vs hosszú, iskola

Hatás: diszkusszió Érettségi vs alacsony iskolai végzettség Érettségi nélkül rendre nagyobb hatás a regisztrációra Szelekció? Érettségizettek A hosszú képzésnek nincs náluk (pozitív) hatása A rövid képzésnek sem konzisztensen Vö. a képzések célzásával Érettségi nélkül A rövid képzéseknek rendre jelentős, pozitív hatása van, már a képzést követő évben A hatás nem csökken az időben a képzést követően A hosszabb képzésnek is van pozitív hatása, de csak 2-3 évvel a kezelést követően

Következtések? Képzések célzása javítandó Alacsony iskolai végzettségűeknek hatásosak a rövidebb képzések (is) Van értelme megnövelni az átképzésben való részvételt az alacsony iskolai végzettségűeknek? Merre tovább? Jobb adatok: közfoglalkoztatás, elhelyezkedés? ‚pontosabb’ matching? Külön hatás 8 általános vs szakiskola? Több információ a képzés jellegéről?

Köszönjük a figyelmet! marton.csillag@budapestinstitute.eu