Sajátos nevelési igényű tanulók a kompetenciamérésben Kapcsáné Németi Júlia

Az érintettek Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, Ktv. 121. § pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus zavar);

A fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos attitűd Uniós országokban „A sajátos nevelési igényű gyermekek ugyanazon iskolába járjanak, mint ép társaik” - a megkérdezettek (nem fogyatékosok) 72%-a (Mo. 15 %) „Az értelmi sérült embereket nem kell elkülöníteni a társadalomtól” - 76%-uk véleménye Magyarországon A megkérdezetteknek 22%-a várja el, hogy a sérült ember dolgozzon, 34%-uk nem alkalmazna fogyatékos embert munkavállalóként, és nem is lát sok esélyt arra, hogy a fogyatékossággal élőket foglalkoztassák. Forrás: Erőforrás alapítvány United Way Magyarország anyaga

2001. évi népszámlálás: 557 000 fogyatékos személy (népesség 5,7%) 32%-a nem fejezte be az általános iskolát, 39% befejezett alapfokú végzettség 25% szakképesítéssel, illetve érettségivel rendelkezik 5%-nak egyetemi, főiskolai végzettsége van Az alacsony iskolai végzettségüknek, illetve az alacsony foglalkoztatottsági szintnek következménye a társadalmi kirekesztettség

Az iskola szerepe az esélyteremtésben Speciális intézményrendszer/SNI-tanulók A 2005/2006. tanév közoktatási statisztikai adatai Összesen: 78 365 fő A többségi és speciális képzés Integráció

A diákok jelentős arányban elveszítik tanulási motivációikat Az iskola alkalmazkodik-e a gyerekek kulturális, képességbeli, tanulási szükségleteihez? Beszűkült lehetőségek a hagyományosan működő, erősen a verbális tudásra alapozó iskolákban A diákok jelentős arányban elveszítik tanulási motivációikat Tanulók közötti mentális képességbeli különbségek Iskolákból kimaradó fiatalok Az iskolában szerzett tudások nagy része alig használható az iskola világán kívül (hazai és nemzetközi statisztikai vizsgálatok alapján)

KOMPETENCIAMÉRÉS - KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Ha ismerjük az SNI-tanulók globális teljesítményét nem fordulhat az elő, hogy bár a kognitív, szociális, kommunikációs kompetenciái megvannnak a feladat megoldására, de nem képesek ennek kinyilvánítására (nem ért egy adott kifejezést, magasan strukturált a feladatlap stb.).

SNI ALKALMAZÁSI JAVASLATOK Kommunikáció A1/ B1 Szabálykövetés Problémamegoldás Szociális kompetenciák Általános javaslatok Sérülésspecifikus javaslatok Feladatonként javaslatok

Eredmények? (13 kiválasztott iskola) Kérdések és dilemmák: Kompetencia és összehasonlítás? Egymáshoz képesti eredmények? Standardok az összeshez viszonyítva? Itemek nehézségi foka? Átlag?: a) SNI (Pl. KomA: 29%; szabköv: 39%) b) Összes (Pl. KomA: 36%; szabköv:41%) SNI-nél nagyobb szórásokkal!

Szempontok az egyéni megsegítéshez Egyéni segítséget ne csak az SNI-tanulónak adjunk Kerüljük, a segítségadást, ha a feladatot a tanuló önállóan meg tudja oldani Tanítsuk meg a tanulókat segítséget kérni A tananyagot a megfelelő formában, a tanulótól elvárható szinten biztosítsuk A segédeszközök használatát tegyük lehetővé, de csakis szükség szerint Segítségadás a tanulótársaktól, de csak önkéntesen Differenciálás, differenciált feladatadás, de ne csak az SNI-tanulónak Differenciált értékelés szempontjait tisztázzuk a tanulókkal

Elvárások - Jövőkép Az iskola kezelni tudja az egyéni igényeket, eltéréseket - egyéni tanulási útvonalak, tanulási stratégiák Eltérések elfogadása, különbségek kezelésének képessége Kooperatív tanulás, csoportos tanulás Heterogén csoportok, rugalmas tanulásszervezés Hatékony tanítás (igényesség, folyamatos értékelés, visszajelzés, egyéni tanulmányi terv és nyomon követése) Együttműködés a problémamegoldásban

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!