Az ókori görög kultúra

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
AZ ÓKORI HELLÁSZ.
Advertisements

Az Akropolisz 5/B.
A világ 7 csodája Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században.
„Ha még Athént nem láttad, tuskó vagy csupán; ha láttad és nem tetszett meg neked – szamár, s öszvér, ha tetszett és mégis tovább szaladsz.”
A sport és a magyar olimpikonok
Görög mitológia.
Az ókori görög építészet
AZ ÓKORI GÖRÖG KULTÚRA.
Az antik művészet. Görög művészet – „A nagy ébredés”
Görög művészet.
Az ókori görög-római istenvilág
Az ókori görög művészet
A képek és a szövegrészek forrása:
Görög mitológia.
Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
Antik kultúra, tudomány, művészet, életmód
Dionüszosz Mondák,regék.
Az ókori görögország művészete Pukkai Judit. Építészet Knosszosz, Mükéné, Athén Knosszosz, Mükéné, Athén Paloták pl. knosszoszi Paloták pl. knosszoszi.
Perszephoné Története
A görög színház működése
Művészetek az ókorban (egyiptomi-görög-római)
A GÖRÖG MONDAVILÁG.
Az ókori Hellász.
Mit jelent a megfejtésül kapott szó?
Klasszicizálás - az évszázadok fényében. Antikvitás.
Az ókori görög építészet
Görög istenek.
Démétér-mítoszok Gyermeke Plutosz – Iaszión titántól Koré – Zeusztól
Az ókor színházai.
Az etruszkok Kik ők? Honnan jöttek? Mi jellemző rájuk? Hogyan éltek?
AZ ÓKORI HELLÁSZ Összefoglaló óra 5.z osztály.
A mítoszok.
Problémák az idegen kultuszokkal A 2. században a római és nem-római közötti határ élesebbé, fontosabbá vált Több esetben korlátozó intézkedéseket hozott.
Más görög istenek 1.B.
Más görög istenek 1.B.
Az ókori Hellász építészete
Ókori Görögország A perzsa háborúktól a hellenizmus koráig
A világ hét csodája azaz 3x7 nevezetesség.
A Z ANTIKVITÁS IRODALMA
Ókori görög kultúra.
Zeusz születése.
Az Antik Olimpiák Öröksége
Róma Róma.
Az ókori Görögország Hellas
Az antikvitás Művészeti ágak.
Kréta és az ókori Görögorszég művészete
Az ókori görög- római istenvilág
GÖRÖG MŰVÉSZET Az ókor művészete I.e – i.sz. 476
A görög mitológia Az istenek születése.
Ellas / Elleniké / Demokratia Görög Köztársaság
A GÖRÖG VALLÁS.
MÍTOSZ Párisz és Oiné története
Az Ókori Róma MŰVÉSZETE
AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG MŰVÉSZETE
EGYIPTOMI ISTENEK SZERZŐ: VÖRÖS LÁSZLÓ. A természet láthatatlan erőit testesítették meg. Nem mindegyik terjedt el az egész birodalomban Néhányan már a.
Sporttörténet.
A GÖRÖG ÉPÍTÉSZET Rövid prezentáció Háttérben a Parthenon (Készült: Kr.e ) Athén.
A hellenizmus kora (Kr.e. III-I.sz.).  Alexandrosz váratlan †  a birodalmat is váratlanul éri  Harc az utódlásáért  bomlásnak indul  Örökösök (diadokhoszok)
Görög művészet.
Készítette: Doránt Zsanett
Ház vagy templom agyagmodellje Argosz, Héra-szentély, Kr. e. 700 körül
THEOGONIA Az istenek születése.
5. évfolyam – 3. téma Ókori Görögország.
Az olimpia története „ Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben” Készítette: Horváth Patrik, Nigovicz Dávid, Porga Dávid.
Athéna Niké temploma, Kr. e. 425 k.
Az ókori görög építészet
Azon diakockák, amelyeken a „Ø” jelzés
A görög istenek.
Készítette:Bobák Márk D.
A GÖRÖG MONDAVILÁG.
Előadás másolata:

A görögséget összekötő három legfontosabb kapocs: a nyelv, a hitvilág és a sport.

HITVILÁG Politeista, azaz a sokistenhit a jellemző, Az istenek a görög összetartozás- tudatot erősítették, bár poliszonként eltérő, hogy kit tisztelnek a legjobban. (Athénban pl. Pallasz Athénét.) Az istenek legfőbb jellemzői: Antropomorfak, azaz emberi alakban képzelik el őket, de Totemisztikus vonásokat is őriznek – állatalakban is megjelenhetnek, pl. Zeusz bika képében rabolja el Europét, Minden istennek megvan a maga funkciója, illetékességi köre – lásd táblázat, Emberi tulajdonságaik vannak – pl. érzelmeik vannak, De halhatatlanok Az istenek eredetéről több történet, variáció létezett, ezek, ill. az istenek cselekedeteit leíró történetek, mítoszok összességét nevezzük mitológiának. A mítoszok sohasem alakultak át egységes hittételekké, és a görögöknél nem jött létre egységes papság sem. A szertartásokat az állam tisztségviselői látták el, a vallás és szertartás a poliszhoz való tartozás érzését is szolgálták. Állandó papi testület csak bizonyos szentélyekben alakult ki, amelyek többnyire jóslással vagy gyógyítással foglalkoztak. A leghíresebb jósdák: Delphoi, Apolló tiszteletére, Dodona Zeuszéra jött létre.

ELNEVEZÉS FUNKCIÓ Zeuszfőisten, villámmal ábrázolják Héra hitvesi hűség Apollón vadászat és művészet istene Kronosz idő, termékenység, bőség Pallasz Athéné bölcsesség Hermész kereskedők, tolvajok, isteni hírnök, Aphrodité szépség, szerelem Poszeidon tenger, szigonnyal ábrázolják Artemisz vadászat szűzi istennője Héphaisztosz tűz, kovácsmesterség Dionüszosz mámor Árész háború Hádész alvilág Démétér föld, termékenység ISTENEK

OLÜMPOSZ – AZ ISTENEK LAKHELYE

ÜNNEPI JÁTÉKOK Az istenek tiszteletére rendezett szertartásokból, eseményekből fejlődtek ki különféle ünnepi játékok. Színház a Dionüszosz kultuszból, Olimpiai játékok, sportversenyek a Zeusz tiszteletére rendezett ünnepségekből.

SZÍNHÁZ A színház nemcsak kulturális, de politikai tartalommal is bírt, A nézőtér fél ellipszis alakú, Színészek – csak férfiak. Maszkok használata: utal a szereplő jellemére és szócsőként felerősíti a hangot, Műfajai: tragédia és komédia Jelentős szerzők: Szophoklész, Arisztophanész, Euripidész.

SZÍNHÁZ

MASZKOK

O LIMPIAI JÁTÉKOK A görögség egészét érintő sport eseményre 4 évente került sor, Olimpiában. (Az első feljegyzés i.e. 776-ból maradt.) Csak egyéni versenyek voltak, minden szabad görög férfi részt vehetett rajta, nők még nézőként sem. Sportágak: futás, ötpróba, ökölvívás, pankráció, kocsi- és lóverseny. Csak az első helyezést díjazták, a győztes saját poliszának is dicsőséget szerzett. A játékokat a háborús időkben is megtartották, a játékon részvevők sérthetetlenek voltak.

O L I M P I A

OLÜMPIA

SPORTJELENET EGY AMPHÓRÁN

SPORTJELENETEK

ATHEN AKROPOLISZ

AKROPOLISZ Az athéni fellegvár az ókori görög kultúra szimbóluma. Leghíresebb épülete a Parthenon.

Erektheion – szertartási templom Oszlopok helyett nőalakok tartják, ún. kariatidák.

PARTHENON

SZOBRÁSZAT MÜRON ÉS PHEIDIASZ A testi tökéletességet és az erkölcsi értékeket akarták ábrázolni, harmonikus arányokkal, a minta a sportolók felépítése volt.

SZOBROK ÉS FRÍZEK

OSZLOPOK Az oszlop a görög templomok egyik legfontosabb eleme. Három típusuk alakult ki: dór, ión korinthoszi. Dór oszlop: nem díszes és talapzata sincs. Ión oszlop: díszített talapzata van. Jellemzője az oszlopfő csigavonal alakú díszítése. Korinthoszi oszlop: ez a legdíszesebb. Talapzata díszített. Az oszlopfő levelekkel ékesített kehelyre hasonlít. Mindhárom oszloptípus törzse vájatos, lefelé vastagodik.

SZTOA - OSZLOPSOR TIMPANON Oromzatra emelt háromszögű falrész

AMPHÓRÁK

HELLENIZMUS Hellenizmus: a görög és az ókori kelet műveltségének ötvözete A hellenizmus időszakára a görög istenek kiüresedtek, s a misztériumvallás vált népszerűvé. Az istenekben csalódó emberek számára a gondoktól való megszabadulást, a túlvilági hitet hirdette. A misztikus beavatási szertartások révén kerültek az istenség oltalma alá, s egyben megszabadultak az eddigi életük során elkövetett bűneiktől. Ilyen kultusz volt pl. Mithraszé ill. Íziszé. A hellenizmus korszakának legjelentősebb nézetrendszere a sztoicizmus, melynek lényege: a vágyakról való lemondás, a sors elfogadása, a családhoz való visszahúzódás. Képviselője: Zénón. A hellenizmus korában megjelenik az érzelmek, a szenvedélyesség és a humor ábrázolása is.

HELLENIZMUS

PERGAMONI OLTÁR

NAGY SÁNDOR MOZAIK KÉPE

AZ ÓKOR GÖRÖG-HELLÉN CSODÁI

AZ OLÜMPIAI ZEUSZ SZOBOR

ARTEMISZ TEMPLOMA EPHESZOSZBAN

MAUSZÓLOSZ SÍREMLÉKE HALIKARNASSZOSZBAN

RHODOSZI KOLOSSZUS

AZ ALEXANDRIAI VILÁGÍTÓTORONY - PHAROS