Bevezetés a nyelvtudományba 3. Szintaxis Tamm Anne KRE BTK 2015/2016 Őszi szemeszter Szeptember 21.

A szavak önmagukban „csak” szavak A hangok (a fonémák) morfémákban kapcsolódnak össze, a morfémák pedig jelentésüket megőrizve új jelentésű nagyobb elemekké : szavakká (lexémákká) kombinálódnak. Próbáljunk a Magyar szinonimaszótár néhány címszavát egymás mellé téve mondatot alkotni! hárul, haszontalan, hasztalan, hatásos, hátborzongató, házas házasodik, hegedűs, hegy, helytálló, hézag, hiába, hím… Hiányzik a rend, amely mondattá fűzné a szavakat. /Kenesei István: Szavak. ,In:A nyelv és nyelvek, 125.p./

Mi ez a rend? (A csillag “*” helytelen szerkesztésű mondatot jelöl.) A sorrend? Szőke fiúk szaladgálnak. *Fiúk szőke szaladgálnak.*Szőke szaladgálnak fiúk; *Fiúk szaladgálnak szőke stb. Az első kivételével mindegyik mondat helytelen, értelmezhetetlen. Bővítsük ki a mondatot! Szőke fiúk és lányok szaladgálnak. Nyelvtanilag ugyan hibátlan a mondat, de nem tudjuk, hogy pontosan kikre vonatkozik az állítmány. Kik a szőkék? Fogadták a parlamentben pingpongozó szakosztályunk tagjait. Mit állít a mondat? A pingpongozó szakosztályunk tagjait a parlamentben fogadták, illetve: valahol fogadták a pingpongozó szakosztályunk tagjait, akik a parlamentben játszanak? Mindkét mondat kétértelmű, de ez nem azonos azzal a kétértelműséggel, amely a hangalakok véletlen hasonlóságán alapul, nem homonímia. /Kenesei István: Szavak. ,In:A nyelv és nyelvek, 126.p./

Szerkezeti sík: Mely elemek tartoznak egybe és melyek nem? 1. a/ ((Szőke fiúk) és (lányok))szaladgálnak. b/ (Szőke (fiúk és lányok)) szaladgálnak. 2. a/ ((Az öcsém és a bátyám) barátai) elmentek Andráshoz. b/ ((Az öcsém) és (a bátyám barátai)) elmentek Andráshoz. 3. a/ Fogadták (a parlamentben) ((pingpongozó szakosztályunk) tagjait). b/ Fogadták ((a parlamentben pingpongozó) szakosztályunk) tagjait. „A zárójelek a mondatok (egyes részeinek) szerkezetét mutatják. Az iménti kétértelmű példák tehát azt tanúsítják, hogy a mondatok alkotóelemei nem egyszerűen sorban követik egymást, hanem szerkezettel bíró egységekbe épülnek be.” /Kenesei István: Szavak. ,In:A nyelv és nyelvek, 126.p./

A három szint: a sorrend, a szerkezet és a funkció közül a funkció szerepe a legszembeötlőbb Az alábbi mondatok között különbség van: Claudius Ophéliát Hamletnek szánta. Claudiust Ophéliának Hamlet szánta. Claudiusnak Ophélia Hamletet szánta. Stb. A funkcióváltogatásoknak közvetlen hatásuk van a mondat jelentésére. A következő mondatokban ki nem törődött kivel? János észrevette Pétert, de nem törődött vele. János észrevette Pétert, de az nem törődött vele. Pétert észrevette János, de nem törődött vele. Pétert észrevette János, de az nem törődött vele.  Ha a második tagmondatban az alany “0”, akkor azonos az első tagmondat alanyával (János), ha viszont az, akkor az első tagmondat tárgyával (Péter) azonosítjuk a második alanyát. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek, 126/127.p./

A funkció síkja: a. [Az oroszlán simogatása] veszélyes. Mi a veszélyes: a/ ha az oroszlán simogat minket? b/ ha mi simogatjuk az oroszlánt? Miből fakad a mondat kétértelműsége? A mondatban a simogatás egy igéből képzett főnév. Az egyik esetben az oroszlán úgy viselkedik, mint a simogatás alanya: az oroszlán simogat. a. [Az oroszlán simogatása] veszélyes. ALANY A másik esetben, mint a simogatás tárgya (az oroszlánt simogatják).  b. [Az oroszlán simogatása] veszélyes. TÁRGY A „címkék”, amelyeket az oroszlán alá írtunk, nem a szerkezetről, hanem az illető elem funkciójáról állapítottak meg valamit. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek, 127.p./

Mi töltheti be az egyes funkciókat? A szó szófaja és a mondatban betölthető funkciója szorosan összefügg. A mondatban meghatározott funkciókat betöltő szócsoportok, szószerkezetek: a/ A főnévi csoportok, szerkezetek mondatban betöltött lehetséges szerepe alany tárgy részeshatározó eszközhatározó b/ A melléknévi csoportok mondatbeli helye főnévi szerkezetekben a névelő és a főnév között A volt, marad stb. igék mellett Módhatározói szerepben c/ Az igei csoportok a mondatban központi, meghatározó szerepet töltenek be. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek, 128-129.p./

Mi töltheti be az egyes funkciókat? Tegnap délután a kertben ... Mari egy könyv a legjobb barátom fehéren villódzó fények fületlen afrikai elefánt szinte mozdulatlanságba dermedt csigák -t láttam. mi? *miért *ottan *ver *enni *rendkívül jól ... /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek, 128.p./

Vannak olyan funkciók a mondatban, amelyeket főnévi csoportok (szerkezetek) tölthetnek ki A tárgy funkcióját nem egyszerűen egy főnév töltheti be, hanem bármilyen szócsoport, szószerkezet, amely egy névvel azonos „értékű”, vagyis amelyet egyetlen főnévvel helyettesíteni lehet. A szóosztály, a szófaj fogalma szorosan összefügg a mondatbeli funkciók kitöltésével. Egy üres alanyi „keretet” ugyanazok az egységek tudják kitölteni, mint az előbb a tárgy helyét:  Tegnap délután a kertben XXXXX jelentek meg előttem. jelent /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek, 128.p./

Tegnap délután a kertben … Mari egy könyv a legjobb barátom fehéren villódzó fények fületlen afrikai elefánt szinte mozdulatlanságba dermedt csigák mi? jelent/jelentek meg előttem. *miért *ottan *ver *enni *rendkívül jól Vannak tehát olyan funkciók a mondatban, amelyeket főnévi csoportok vagy szerkezetek tölthetnek ki. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek.129.p./

A főnévi csoportok a mondatban A tárgy funkcióját bármely olyan szócsoport, szószerkezet betöltheti, amely egyetlen főnévvel helyettesíthető. Pl.: Tegnap délután a kertben csigákat láttam. Az alanyi „keretet” ugyanazok az egységek tudják kitölteni, mint az előbb a tárgy helyét:   Pl.:Tegnap délután a kertben csigák jelentek meg előttem. Részeshatározói szerepet is betölthet a szócsoport: Pl.: Andrásnak vettem a könyvet. Eszközhatározói szerepben: Pl.: A kenyeret a késsel vágtuk fel. Vannak tehát olyan funkciók a főnévi csoportok vagy szerkezetek tölthetnek ki. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek, 128-129.p./

A melléknévi csoportok a mondatban   Főnévi szerkezetekben a névelő és a főnév között helyezkedik el. Pl. Az egyszerű emberekkel szeretek beszélgetni. A derűs emberekkel szeretek szóba állni. A békés állatokat szeretem simogatni. A volt, marad igék mellett: Pl.: János nyugodt maradt. Kata igen barátságos volt. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek. 129.p./

Az igei csoportok (szerkezetek) funkciói a mondatban Az ige a mondat központi kategoriája. Pl.: Tegnap délután a kertben aludtam. Minden szerkezet, amely igét tartalmaz mondatnak tekinthető. Pl.: Aludt. Az ige meghatározza a mondatbeli funkciókat. Pl.: Tegnap a barátommal találkoztam. A tárgyas igék nem önmagukban alkotnak osztályt, hanem tárgyukkal együtt, hiszen csakis így állhatnak szemben a tárgyatlan igékkel:   Pl.: A könyvet olvastam. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek. 129-130.p./ /

Az ige „vonzatkijelölő” tulajdonsága Hogy egy főnév mellett szerepel-e melléknév vagy sem, az nem a főnéven múlik. Pl.: Miklóstól rossz ötletet kaptam. Hogy egy ige közvetlen környezetében mi fordulhat elő, azt az ige határozza meg. Pl.: Elaludtam délután. Az ige nemcsak azt szabja meg, hogy tárgy, részeshatározó vagy más vonzat kell-e melléje, hanem azt is, hogy alanya legyen. Pl.: Olvasok. Kata olvas. A „vonzatkijelölő” tulajdonságukat az igék a mondaton belüli „alsóbb szintű” egységekben is megőrzik, pl. főnévi igenévként: Pl.: Marival nem érdemes találkozni. *Foglalkozni/kapni nem érdemes /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek, 130.p./

Az ige a mondat magja Mivel az ige jelöli ki, melyek a mondat kötelező alkotórészei, vagyis milyen funkcióknak kell az adott mondatban szerepelniük, a mondat központi kategóriájának, magjának az igét kell tekintenünk. Ezt az alábbi pédák szemléltetik : *A könyvet adó fiú nem érkezett meg. TÁRGY IGE ALANY   *A neked adó fiú nem érkezett meg. RÉSZES IGE ALANY *Az adó fiú nem érkezett meg. IGE ALANY   A neked könyvet adó fiú nem érkezett meg. RÉSZES TÁRGY IGE ALANY /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek. 129-130.p./ .

Az igék meghatározzák, hogy mely vonzatokat kell feltétlenül kitölteni János listát vezet a neki adott könyvek -ről. RÉSZES IGE TÁRGY Az ad három funkciót jelöl ki: az alanyt, a tárgyat a részeshatározót . Az alany megnevezése nem mindig fontos, tárgyas igék esetében elegendő a tárgy megnevezése. Pl.:Listát vezet a neki adott könyvekről. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek. 131.p./ 

Az ige mellett álló mondatfunkciókat hordozó szerkezetek sajátosságai Nemcsak a valódi alárendelő mondatokat tekintjük egy mondat tagmondatainak, hanem mindazokat a szerkezeteket, amelyekben az ige mellett mondatfunkciókat hordozó egységeket találunk. Ezeket a sajátosságokat szemlélteti az alábbi bonyolult főnévi csoport szerkezeti sajátosságait bemutató elemző ábra. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek. 131-132.p./

A mondatok e két szintje között a kapcsolat nem önkényes, tetszőleges. Egy „sűrített” szerkezetnek is kell, hogy legyen egy teljesebb változata, amely mintegy a közvetlenül szemünk előtt lévő mondat „alatt vagy mögött húzódik meg”, például a 6. 2. ábrán látható formában. A mondatok e két szintje között a kapcsolat nem önkényes, tetszőleges. A „kifejtett” és a „sűrített”, a közvetlenül tapasztalható mondatok között szigorúan meghatározott szabályok teremtenek összefüggést. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek, 133.p./

Minden mondatban számos különböző funkciós egység lehet, amelyek egy része általában minden tekintetben tetszőleges (hely-, idő-, mód-, ok-, cél- stb. határozók). Más része pedig az igétől függően kötelező vagy szabadon választható (alany, tárgy, részeshatározó stb.). A 6.3 ábra szemlélteti, hogy hogyn lesz az alapszerkezetből felszíni mondat. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek, 134.p./

A magyar szórend A magyarban szabad szórend van. Ezen azt értjük, hogy sokkal több szórendi változata lehet egy mondatnak, mint az európai nyelvek nagy részében. Ezek a változatok azonban nem egyenértékűek egymással. Minden magyar mondatban van egy olyan hely, amelyre – bármelyik alkotórésze kerüljön is ide a mondatnak – nagyobb hangsúly esik vagy legalábbis eshet, mint a mondat többi részére. Ezt a hangsúlyos elemet az alábbi variációkban a piros szín jelöli: 1. Péter Jánosnak a kertben adott egy könyvet tegnap. 2. Péter tegnap adott Jánosnak egy könyvet a kertben. 3. Jánosnak a kertben Péter adott egy könyvet tegnap. 4. Péter Jánosnak adott egy könyvet a kertben tegnap. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek. 134.p./

“Hangsúly” A hangsúlyt nem rendelhetjük hozzá a mondat más helyén lévő elemeihez. Az előbbi kiemelt hangsúllyal, helytelen mondatokat kapunk. *Péter Jánosnak egy könyvet adott tegnap a kertben. *Tegnap egy könyvet adott János Péternek a kertben. Próbáljuk pontosabban körülírni a jelentésüket:   1. Péter Jánosnak a kertben adott egy könyvet tegnap, és nem máshol: a szobában, az udvaron stb. A kertben történt, hogy Péter Jánosnak egy könyvet adott tegnap. 2. Péter tegnap adott Jánosnak egy könyvet a kertben, és nem máskor: tegnapelőtt, múlt héten stb. Tegnap történt, hogy Péter adott Jánosnak egy könyvet a kertben. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek. 134-135.p./

Fókusz A központi, hangsúlyos hely mindig az ige előtt van, és általában csak egyetlen mondatrész foglalhatja el. A „mondatközpont”, szakszóval fókusz előtt lehetnek más mondatrészek is. Ezek az elöl lévő mondatrészek mintegy bevezetik a mondatot, megmondják, miről lesz szó, kijelölik a mondat „érvényességi körét”, ezeket témának nevezzük. A téma és a fókusz és az ige mögött elhelyezkedő elemek (a „maradék”) sorrendje nem hordoz további szerkezeti jelentésbeli információt. A következő képen az alábbi módon tudjuk bemutatni példamondatunk változatait: --------> /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek. 135.p./

Fókusz TÉMA FÓKUSZ IGE „MARADÉK” Péter Jánosnak a kertben adott egy könyvet tegnap. Péter tegnap adott Jánosnak egy könyvet a kertben. Jánosnak a kertben Péter adott egy könyvet tegnap. Péter Jánosnak adott egy könyvet tegnap a kertben. Egy könyvet adott Péter tegnap Jánosnak a kertben. Tegnap Péter Jánosnak a kertben adott egy könyvet. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek. 134.p./

Hogyan lesz az alapszerkezetből felszíni mondat? Feltehetjük, hogy az alapszerkezetnek része – üresen – a Téma és a Fókusz. A funkciók kitöltése után a mondat szerkezete átalakulhat úgy, hogy egy összetevő, azaz mondatrész a Fókuszba, nulla, egy vagy több összetevő a Témába kerülhet (6. 4. ábra). /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek. 136.p./

Kötelező Fókusz Van olyan szó, illetve szószerkezet is, amelynek kötelezően kell a Fókuszba kerülnie: a kérdőszók, valamint a kérdőszót tartalmazó kifejezések. Ezeket nem lehet máshova helyeznünk, pl. Tegnap Anna hol/melyik boltban adott egy könyvet Marinak? Ilyenkor nincs lehetőségünk a sorrendet szabadon változtatni: *Hol tegnap Anna adott egy könyvet Marinak? *Tegnap Marinak adott hol Anna egy könyvet? Stb. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek. 137.p./

A szavakat a jellemzőikkel együtt tanuljuk meg Az ige meghatározza, milyen vonzatok kell, hogy megjelenjenek mellette, ezáltal a mondatot alkotó szavak tulajdonságaiból mintegy „kivetítve” a mondat szerkezetét. Ugyanígy a szavak egy csoportja (mint például a kérdőszók) megszabja, hogy lehet, illetve kell-e őket meghatározott mondatbeli helyekre mozgatni. Amikor anyanyelvünket elsajátítjuk, akkor a szavakat pontosan ezekkel a jellemzőikkel együtt tanuljuk meg. /Kenesei István: Szavak. In:A nyelv és nyelvek. 137.p./

Összegzés I. A mondat szerkezetek és műveletek, valamint a szerkezeteket kitöltő és a műveleteket befolyásolni képes morfémák és morfémasorok összefüggő egésze. A mondat meghatározásához ezeket a szerkezeteket, műveleteket és morféma(soro)kat kell meghatározni oly módon, hogy megállapítjuk, melyek a lehetséges funkcióbeli, szerkezeti vagy morfémák közötti kapcsolatok, és melyek nem lehetségesek. A szintaxisban megadjuk azokat az eljárásokat, amelyek alapján az alapelemek listájából (funkciók, kategóriák és morfémák) összerakhatók, felépíthetők a nyelv lehetséges mondatai. Egy nyelvbe tartozó mondatok mennyiségét semmilyen nagy számmal nem tudjuk kifejezni. Végtelen sok mondat lehetséges.

Összegzés II. A mondatok egymásba építhetősége biztosítja a nyelv egyik alaptulajdonságát, a rekurzív jellegét, az önmagába visszatérő szerkesztési elvét. A mondat a nyelv tagolódásának legfelső szintje, legnagyobb formai összegződése – ugyanakkor a mondat a közlés legkisebb egysége is: nem hangokkal vagy különálló szavakkal, hanem mondatokkal kommunikálunk. Más szóval: a nyelv központi kategóriája a mondat.