Kulturális örökségvédelem A kulturális örökségvédelem története Magyarországon és intézményi rendszere napjainkig. UNESCO, ICOM, ICOMOS. NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor agocs.nandor@nyme.hu
Magyar kulturális örökségvédelem története XIII. sz. – Kézai Simon XV-VI. sz. – humanisták, Ransanus, Bonfini, Megyericsei János, Szamosközy István XVIII. sz. Marsigli hadmérnök és Mikovinyi Sámuel mérnök Az első ásatások Magyarországon (Schönvisner István) XIX. sz. Magyar régészet (h)őskora: Érdy János, Rómer Flóris Vidéki régészeti társaságok és múzeumok lértehozása
Magyar kulturális örökségvédelem története XIX. század – a tudatos védelem kezdete Magyarországon 1860 – megalakul az MTA Archeológiai Bizottsága 1872 – Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága 1881. évi XXXIX. törvénycikk a műemlékek fenntartásáról (fenntartásra érdemes műemlék, Műemlékek Országos Bizottsága) „műemlék alatt értetik a földben vagy a felszínen lévő minden olyan építmény és tartozéka, mely történeti- vagy művészeti emlék becsével bír.” 1919 – Tanácsköztársaság megszűnteti a MOB-t, szakhivatal helyette 1934 - megszűntetik a MOB-t, szakhivatal helyette 1945 után – Fővárosi Közmunkák Tanácsa (budai várnegyed, királyi palota felújítása)
Magyar kulturális örökségvédelem története 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelet (Múzeumok és Műemlékek Országos Központja) „a magyar történet, tudomány és művészet emlékeit és eredményeit, mint közművelődésünk örökbecsű értékeit, a jelen törvényerejű rendeletben meghatározott módon fokozott védelemben kell részesíteni. közgyűjtemény fogalma (nemzeti múzeum, közületi múzeum: helyi múzeum, emlékmúzeum, szakmúzeum) magángyűjtemények - nemzeti érdekű muzeális értéktárgy műemlék - védett területek 1953 –1957 MMOK feloszlatása – Népművelődési Minisztérium Múzeumi Főosztálya – Építészeti Tanács – Országos Építésügyi Hivatal 1955. évi 23. sz. törvényerejű rendelet a kisajátításról 1957 – Építésügyi Minisztérium Műemléki Csoport ill. Várgondnokság (később Országos Műemléki Felügyelőség, felettes szerv: Város és Községrendezési Főosztály Műemléki Felügyelőség)
Magyar kulturális örökségvédelem története 1961 – Országos Építésügyi Szabályzat műemléki nyilvántartás, műemléki hatósági előzetes hozzájárulás Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 1965 – Budapesti Műemléki Felügyelőség 1964-1972 – hatósági jogkörök bővítése védelem alatt álló területek (Hollókő, Tihany) megőrzés – éves fenntartási átalány, eseti támogatás népi műemlék 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatokról Építészeti érték védelme - települési Régészeti örökség védelme – megyei 1993-ban megalakult Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH) és Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK)
Magyar kulturális örökségvédelem története 1997. évi LIV. törvény a műemlékek védelméről műemlék műemlék jellegű terület műemléki környezet nemzetközi építészeti örökség országos építészeti örökség helyi építészeti örökség országos műemlékjegyzék 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1998 – Kulturális Örökség Igazgatóság A kultúrális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2001 – Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) létrejötte 2005 – az KÖVTv. módosítása
Magyar kulturális örökségvédelem története 2007 – Kultúrális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) 2008 – regionális KÖSZ irodák (Szombathely, Pécs, Szeged, Nyíregyháza) 2010 – a KÖSZ megszüntetése, MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ (NÖK) 2011 – KÖVTv. évente módosítják, integrált örökségvédelem kezdete 2012 – KÖH megszüntetése, utódja a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szakszolgálati Központ 2013 – járási kormányhivatalok látják el a hatósági feladatokat megyénként, Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság 2015 – nagyberuházások akkreditációja 2016 – Forster Központ megszüntetése, feladatait felosztják a Miniszterelnökség és — a kormány határozata alapján — a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.
UNESCO, ICOM, ICOMOS 1945. november 16. – meg alakul az United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization azaz az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Párizs központtal, 195 ország, 1948 – Magyarország is csatlakozik Mivel a háborúk az emberek tudatában keletkeznek, az emberek tudatában kell a béke védelme érdekében munkálkodni; Az emberiség történelme folyamán az egymás kölcsönös meg nem értése volt a népek közötti gyanakvás és bizalmatlanság oka, miáltal ezen nézeteltérések igen gyakran vezettek háború kitöréséhez; A most véget ért, nagy és borzalmas háború azáltal vált lehetővé, hogy az emberi méltóság, egyenlőség és kölcsönös tisztelet demokratikus eszményét megtagadták, s helyükbe a tudatlanságot és előítéletet kihasználva az emberek és fajok közötti egyenlőtlenség tanát akarták állítani; Azt, hogy az emberi méltóság megköveteli a kultúra széles körű terjesztését és azt, hogy az emberiséget igazságosságra, szabadságra és békére neveljék, és e téren valamennyi nemzetre a kölcsönös segítés és gondoskodás szellemében elvégzendő szent kötelességek hárulnak; Az olyan béke, amely kizárólag a kormányok politikai és gazdasági jellegű megállapodásain alapul, nem hozhatja el a világ népeinek egyöntetű, tartós és őszinte összefogását, tehát a tartós alapokon nyugvó békét az emberiség szellemi és erkölcsi együttérzésére kell alapozni. Ezen okokból kifolyólag a jelen Alkotmány részes államai, bízva a nevelésügy területén a teljes körű, mindenkire érvényes esélyegyenlőségben, az objektív igazság szabad kutatásában, valamint az eszmék és ismeretek szabad cseréjében, közös megegyezéssel elhatározzák, hogy továbbfejlesztik és erősítik a népeik közötti érintkezés eszközeit, és ezeket az eszközöket egymás kölcsönös megértésére és egymás szokásainak igazabb és alaposabb megismerésére használják fel. Ennek eredményeképpen létrehozzák az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét annak érdekében, hogy a világ népeinek a nevelésügy, a tudomány és a kultúra terén megvalósuló együttműködésén keresztül előmozdítsák a nemzetközi béke és az emberiség közös jólétének céljait, amelynek elérésére az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakult, és amely célokat annak Alapokmánya tartalmazza.
UNESCO, ICOM, ICOMOS 1972. november 16. - UNESCO Világörökség Egyezménye 1978 – első helyszínek 1946 - ICOM-International Council of Museums Monuments and Sites – Múzeumok Nemzetközi Tanácsa 1965 Varsó - Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsát (ICOMOS-International Council on Monuments and Sites) - UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, a párizsi székhelyű Világörökség Bizottság állandó műemlékvédelmi szakértő intézménye
Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (1987+2002)
Hollókő Ófalu és környezete (1987)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)
Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999)
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000)
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (2002)