1.1 Marketing előadás Az élmény szerepe a marketingtevékenységben

Az élmény szerepe az egyén preferenciájában és a választásában 1970, Alvin Tofler: Future Schock (Jövősokk) – Shift in values (értékváltozás) Pszichikai preferenciák előretörése az embereknél – élményigény kielégítésének képessége a fő értékmérő autó: „vezetés élménye étkezés: „íz-élmény” tisztálkodás: frissesség élménye oktatás: élményalapú oktatás élményfürdő kommunikáció: kapcsolat, szabadság élménye

Élményorientáció – az „élmény” Magyar Nagylexikon: az élmény olyan „érzelmileg felfokozott tapasztalat, amelyet személyiségünket meghatározó mozzanatként élünk át vagy őrzünk emlékezetünkben.”

Az élményorientáció – az „élmény” Larousse Enciklopédia: Az élmény egyrészt „az egyén számára jelentős, maradandó, kellemes vagy kellemetlen emléket hagyó esemény; másrészt olyan lelki jelenség, amelyben nem a valóság tartalma, hanem a számunkra való jelentősége fejeződik ki, megadva annak érzelmi színezetét.

Az élmény… Olyan személyes eseményt jelent, amely elég erős ahhoz, hogy elraktározódjon a fogyasztó hosszú távú memóriában.

Mi generálta/generálja az „élményorientáció” megjelenését? Multiopcionalitás Idő felértékelődés Mobilitás erősödése

Milyen a „sikeres” élmény Azok az élmények amelyeket fogyasztó egyedinek, emlékezetesnek fenntarthatónak talál, szeretne megismételni, és amelyeknek lelkesen terjeszti a hírét.

A szolgáltató szerepe az élményteremtésben Egyéni élményteremtés Előállított élményteremtés Közös élményteremtés

Az egyéni élményteremtés A szolgáltató, (ha jelen is van) nem törekszik arra, hogy befolyásolja vagy elősegítse az élményteremtést.

Az előállított élményteremtés Az élmény a szolgáltató által kerül kidolgozásra, az ügyfél pedig bevonódik az élménybe.

A közös élményteremtés (value co-creation) A szolgáltató egyfajta optimális élménykörnyezet alakít ki, a ügyfél pedig „szolgáltatói támogatással” megalkotja saját élményét.

A közös élményteremtés (value co-creation) A szolgáltatótól kreativitást innovativitást az ügyfél involválásának képességét igényli.

Az élményközpontú menedzsmentszemlélet tehát I. 1. Élményben és nem „csak” termékekben való gondolkodás. 2. Az élmény nem kontextus vagy termék-kiegészítő, hanem tartalom, amit alakítani és fejleszteni lehet. 3. A fogyasztó aktív részvételének és bevonásának ösztönzésével törekszik az intenzívebb élmény létrehozására.

Az élményközpontú menedzsmentszemlélet tehát II. 4. A fogyasztó várható érdeklődési pontjai és a vevők által előre feltételezett élmények felmérésre kerülnek. 5. Az élményközpontúság egy tudásintenzív folyamatot eredményez, amelynek át kell hatnia a vállalkozást. 6. Az élményközpontú menedzsment a befektetésekben és a marketingkommunikációban is megnyilvánul. (Forrás:Zátori Anita: A turisztikai élményteremtés koncepciója. Turizmus Bulletin, 2014. XVI. Évf. 2. sz. pp.51-59)