OKTATÁSI INNOVÁCIÓ MAGYARORSZÁGON 2017. június 27. ELTE PPK Néhány érdekes adat a magyar oktatás alrendszereinek innovációs jellemzőiről OTKA (115857) „A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” Horváth László, tudományos segédmunkatárs – horvath.laszlo@ppk.elte.hu ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport

Az előadás tartalma Az innováció értelmezése az Innova kutatásban A kérdőíves adatfelvétel általános adatai Előzetes eredmények a kérdőíves felmérésből Innovációs mutató kialakítása és kapcsolata az eredményeséggel Továbbgondolandó kérdések

Az innováció értelmezése (Godin, 2008) Xenophon (i.e. 5. sz.) kainotomia  új bányák nyitása (pozitív)  változás, mint negatív, felforgató tényező (pl. Galilei) Antropológia – kulturális változás Szociológia – társadalmi változás Közgazdaságtan – technológiai változás „minden olyan gondolat, viselkedés vagy dolog, ami új, mert minőségileg különbözik a már meglévő dolgoktól” „ötlet, folyamat vagy tárgy, melyet az adaptálója újként értelmez” „tudatos közgazdaságtani értelemben vett döntés, mely értelmében egy vállalat alkalmaz vagy adoptál egy találmányt”

Ipari paradigma dominanciája: Technológia és termelés dominanciája, Oslo-kézikönyv: Termék innováció Szervezeti innováció Folyamat innováció Marketing innováció Ipari paradigma dominanciája: Technológia és termelés dominanciája, Eredményesség és üzletiesülés kritériuma (OECD, 2005) TERMÉK SZOLGÁLTATÁS Megfogható Raktározható Széles igényekre Ember-gép rendszer Folyamat előre meghatározott Utólagos visszajelzés Megfoghatatlan Nem raktározható Helyi igényekre Ember-ember rendszer Folyamat kiszolgálás során változhat Azonnali visszajelzés Szolgáltatás-alapú innovációk  közszférára jellemző innovációk  oktatási ágazatra jellemző innovációk (Barcet, 2010)

A megjelölt konkrét innovációk 47%-a értelmezhető termék-innovációként. A megjelölt konkrét innovációk 17%-a értelmezhető szervezeti innovációként. A megjelölt konkrét innovációk 30%-a értelmezhető folyamat innovációként. A megjelölt konkrét innovációk 6%-a értelmezhető marketing innovációként. (Balázs és mtsai., 2011)

Kérdőíves felmérés 2016. október – 2017. január között zajlott adatfelvétel Innova elméleti keretrendszer Fő kérdéskörök – általánosan a szervezetre/szervezeti egységre Rövid leírás Konkrét innováció jellemzői (keletkezés, fennmaradás, változás, hatás, kiváltó ok) Innovációs aktivitás Innováció által érintett területek Innovációs gyakorlat, átadás-átvétel Innováció átadás, átvétel Változások Akadályozó tényezők Innovatív munkatársak aránya Szervezeti tanulás Fő kérdéskörök – konkrét innováció

Kitöltési adatok és arányok 4853 érvényes kitöltés 4241 köznevelési intézmény ~ 30%-os visszaküldési arány 1721 csak óvodai nevelést végző intézmény 1312 csak általános iskolai képzést végző intézmény 21 óvodai nevelést és általános iskolai képzést végző intézmény 168 óvodai nevelést és/vagy általános iskolai, illetve középfokú képzést (általános és/vagy szakmai) végző intézmény 394 középfokú (általános és/vagy szakmai) képzést végző intézmény 572 egyéb köznevelési intézmény (EGYMI, AMI, kollégium, pedagógiai szakmai szolgálat stb.) 513 felsőoktatási intézmény szervezeti egysége (intézet, tanszék, doktori iskola) ~ 25%-os visszaküldési arány 99 iskolarendszeren kívüli piaci vagy non-profit, képzést folytató szervezet (piaci szereplő) ~5%- os visszaküldési arány

Milyen innovációs aktivitás jellemzi a kitöltőket? A kitöltők 28%-a jelezte, hogy az utóbbi tíz évben többször/nagyon sokszor előfordult, hogy a korábbi gyakorlattól jelentősen eltérő megoldásokat kezdtek el alkalmazni. Köznevelés: 27% Felsőoktatás: 34% Piaci szereplők: 38% A kitöltők 38%-a véli úgy, hogy az utóbbi tíz évben többször/nagyon sokszor előfordult az intézményben, hogy a munkatársak által kezdeményezett újítások nyomán a szervezet eredményessége javult. Köznevelés: 37% Felsőoktatás: 45% Piaci szereplők: 56%

Milyen területeken innoválnak leginkább az egyes alrendszerekben? A köznevelési intézményekben a leggyakrabban (44%) a foglalkozások, tanórák során alkalmazott módszereket és eszközöket érintették az innovációk. A felsőoktatási szervezeti egységekben a leggyakrabban (37%) a technikai eszközök újszerű alkalmazásával járó innovációkat említették. A piaci szereplők esetében a szervezet belső működését érintő innovációk (44%), illetve a partnerekkel/igénybe-vevőkkel való külső kapcsolatokat érintő innovációk (36%) voltak a dominánsak.

Mi jellemzi az innovációk átadását/átvételét az egyes alrendszerek esetében? A köznevelési intézmények és felsőoktatási szervezeti egységekben esetében a kitöltők 15%-a nyilatkozott úgy, hogy többször/nagyon gyakran előfordult, hogy átvették hazai szervezet bevált újításait. Míg a piaci szereplők esetében ez az arány 23%-os. A saját intézményben keletkezett innovációk külső szervezet általi átvétele esetében a köznevelési intézmények 8%-a, a felsőoktatási szervezeti egységek 10%-a, illetve a piaci szereplők 12%-a nyilatkozott úgy, hogy többször/nagyon gyakran megtörtént.

A felsőoktatási intézmények szerepe az innovációs ökoszisztémában

Főkomponens-elemzés 3 komponenses modell (varimax forgatás): TVE=58,89% KMO=0,88; p<0,001 1 komponenses modell: TVE=38,6% (átadás-átvétel)

Összegzés helyett Az előadások/a nap során ért hatások alapján hogyan módosult az innováció értelmezése az Önök gondolkozásában? A saját innovációs gyakorlat/tevékenység milyen (korábban nem tudatos) elemei tudatosultak az előadások/a nap során? Milyen területen lehet érdemes fejlődni/fejleszteni? Az eredmények alapján milyen horizontális együttműködési lehetőségek/feladatok láthatóak az egyes intézményeken belül, intézmények között, alrendszereken belül és azokon átívelően?

Felhasznált irodalom Balázs és mtsai. (2011): Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára. OFI, Budapest. URL: https://ofi.hu/sites/default/files/attachments/noir.pdf Barcet, A. (2010): Innovation in services: a new paradigm and innovation model. In: Gallouj, F. és Djellal, F. (szerk.): The Handbook of Innovation and Services. A Multi- disciplinary Perspective. Edward Elgar, Cheltenham, 49-67. Godin, B. (2008): Innovation: The History of a Category. Project on the Intellectual History of Innovation. Working Paper No. 1. URL: http://www.csiic.ca/PDF/IntellectualNo1.pdf (Utolsó letöltés: 2016. 05. 30.) OECD (2005): Oslo Manual: Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data. 3. kiadás, OECD, Paris.

OKTATÁSI INNOVÁCIÓ MAGYARORSZÁGON 2017. június 27. ELTE PPK Köszönöm a figyelmet! http://www.ppk.elte.hu/nevtud/fi/innova Horváth László, tudományos segédmunkatárs – horvath.laszlo@ppk.elte.hu ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport