A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE Gyulavári Tamás gyulavari.tamas@jak.ppke.hu

KÖVETELMÉNYEK MIRŐL SZÓL A MUNKAJOG? – TÁRGYA 3. HOGYAN TAGOLHATÓ A MUNKAJOG? – RENDSZERE

KÖVETELMÉNYEK

TANANYAG 2012. évi I. törvény - Mt. Előadások (nem a vázlat) Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Eötvös Kiadó Munkajogi feladatok és jogesetek. Eötvös Kiadó, 2013

Vizsgakövetelmény Írásbeli + szóbeli vizsga Kérdések típusai Tételsor a honlapon

2. A MUNKAJOG TÁRGYA

A MUNKAJOG TÁRGYA SZŰK ÉRTELEMBEN Csak a munkaviszonyok Minden munkavégzésre irányuló jogviszony?

A MUNKAJOG TÁRGYA Munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyok, de csak: munkáltató érdekében és irányításával, munkaszerződés alapján, díjazás ellenében.

MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONYOK - munkaviszonyok - közalkalmazotti jogviszony - Közszolgálati tisztviselői jogviszony - szolgálati jogviszonyok - polgári jogi jogviszonyok - speciális foglalkoztatási jogviszonyok

A MUNKAVISZONY FAJTÁI Tipikus v. atipikus : - határozatlan és határozott idős, - teljes és részmunkaidős, - munkaerő-kölcsönzés, Távmunka Új típusok

KÖZSZFÉRA Közalkalmazotti jogviszony Közszolgálati tisztviselői jogviszony Szolgálati jogviszonyok

FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONYOK 4.200 ezer munkát végző - Munkaviszony – domináns Közszolgálat Atipikus foglalkoztatás Színlelt polgári jogi szerződések Fekete és szürke foglalkoztatás Speciális foglalkoztatási formák Közfoglalkoztatás

3. A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE

A MUNKAJOG HÁRMAS TAGOZÓDÁSA Magyarországon: Versenyszféra: Mt. Közalkalmazottak: Kjt. és Mt. Közszolgálati tisztviselők: Kttv.

Legfontosabb jogszabályok 2012. évi I. tv. a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 2011. évi CXCIX. a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv.)

INDIVIDUÁLIS ÉS KOLLEKTÍV MUNKAJOG INDIVIDUÁLIS MUNKAJOG Egyedi munkaviszony KOLLEKTíV MUNKAJOG Kollektív munkaügyi kérdések: érdekegyeztetés, kollektív szerződés stb.

MT. SZERKEZETE I. rész – Általános rendelkezések II. rész – Munkaviszony III. rész – Munkaügyi kapcsolatok IV. rész – Munkaügyi vita V. rész – Záró rendelkezések

A MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK RENDSZERE

MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK 2. JOGFORRÁSI HIERARCHIA

I. MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK

JOGFORRÁS FOGALMA - olyan jogi aktus, amely jogokat és kötelezettségeket állapít meg a jogalanyokra. - mindenkire nézve kötelező, absztrakt, általános magatartásszabály

A MUNKAJOG JOGFORRÁSAI 1. Alkotmány 2. Jogszabályok 3. Kollektív megállapodások 4. Külső jogforrások: nemzetközi és közösségi jog

1. ALKOTMÁNYOS SZABÁLYOK Jogok : közvetlen és közvetett összefüggés a munkajoggal Alkotmánybíróság gyakorlata

Alkotmányos szabályok a munkajogban Diszkrimináció tilalma Pihenéshez, szabadidőhöz, rendszeres fizetett szabadsághoz való jog Sztrájkjog Jogállamiság követelménye

2. JOGSZABÁLYOK A munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket: törvény, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály szabályozza

LEGFONTOSABB TÖRVÉNYEK 2012. évi I. tv. A Munka Törvénykönyvéről (Mt.) 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 2011. évi CXCIX. tv. a közszolgálati tisztviselők jogállásáról (Kttv.)

TOVÁBBI TÖRVÉNYEK - munkavédelemről - 1993. évi XCIII. - munkaügyi ellenőrzésről - 1996. évi LXXV. - foglalkoztatás elősegítéséről - 1991. évi IV. - sztrájkról - 1989. évi VII. - egyenlő bánásmódról - 2003. évi CXXV.

„EGYÉB” JOGSZABÁLYOK Munkaviszonyra vonatkozó rendeletet alkothat: a Kormány és miniszter A rendeleti szintű jogalkotás kevésbé jellemző mint a törvényi

3. KOLLEKTÍV MEGÁLLAPODÁSOK KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLY! 3. Egyeztető Bizottság kötelező határozata 2. ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS 2 a) nem munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy 2 b) munkaviszonyra vonatkozó szabály,

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Munkajogi jogforrás - Munkaviszonyra vonatkozó szabály Nem jogszabály

4. KÜLSŐ JOGFORRÁSOK NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK: UNIÓS JOG: Pl. ILO Egyezmények UNIÓS JOG: irányelvek, Európai Bíróság ítéletei.

II. JOGFORRÁSI HIERARCHIA

MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Üzemi Megállapodás Egyeztető Bizottság kötelező határozata JOGSZABÁLY: törvény, törvényi felhatalmazás alapján rendelet

KÓGENCIA ÉS DISZPOZITIVITÁS DISZPOZITÍV SZABÁLY: Abszolút diszpozitivitás Korlátozott abszolút diszpozitivitás Relatív diszpozitivitás KÓGENS SZABÁLY: Nem lehet érvényesen eltérni

Mt. - KSZ, ÜM ÁTALÁNOS SZABÁLY: SZABAD AZ ELTÉRÉS 2. ÉS 3. RÉSZTŐL Kivéve: 1. Kógens szabály 2. Csak a munkavállaló javára 3. Korlátozott eltérés Mt. fejezetei felsorolják ezeket

Munkaszerződés eltérése az Mt.-től Mt. második részétől Csak a munkavállaló javára Kivéve: Kógens szabály Mt. megengedi az eltérést a hátrányára is

MUNKASZERZŐDÉS ELTÉRÉSE KSZ.-TŐL A munkaszerződés csak akkor térhet el a kollektív szerződéstől, ha a munkavállalóra annál kedvezőbb feltételt állapít meg.

MELYIK A KEDVEZŐBB SZABÁLY? Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.

A jogszabályba ütköző RENDELKEZÉS MI A JOGKÖVETKEZMÉNY? A fenti szabályok megsértésének következménye: ÉRVÉNYTELENSÉG A jogszabályba ütköző RENDELKEZÉS SEMMIS

AZ MT. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

1. ÁLTALÁNOS ELVEK

EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG Jogok gyakorlása/kötelezettségek teljesítése során - a munkáltató, - a munkavállaló, - az üzemi tanács, és - a szakszervezet a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni

JOGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások: - jogos érdekének csorbítására, - érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, - zaklatására, - véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.

INFORMÁCIÓK KÖZLÉSE A munkavállalóról tényt, adatot, véleményt: törvényben meghatározott esetben a munkavállaló hozzájárulásával, - statisztikai célra.

SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK VÉDELME Munkavállaló személyhez fűződő jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le sérelemdíj

MUNKÁLTATÓ JOGOS GAZDASÁGI ÉRDEKEI MUNKAVISZONY FENNÁLLÁSA ALATT MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN

MUNKAVISZONY ALATT a munkavállaló nem veszélyeztetheti munkáltatója jogos gazdasági érdekeit Csak veszélyeztetés, nem kell konkrét munkáltatói érdeksérelem.

MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁS Max 2 évig Megfelelő ellenérték: minimum egyharmad alapbér

Egyenlő bánásmód 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról „Ágazati” törvények: Mt., Ptk.

HOVÁ LEHET FORDULNI? FÓRUMVÁLASZTÁS: BÍRÓSÁG EBH

BIZONYÍTÁSI TEHER Ebktv. 19. § ALPERES: NEM DISZKRIMINÁLT, vagy KIMENTETTE MAGÁT FELPERES: TULAJDONSÁG HÁTRÁNY

2. JOGNYILATKOZATOK MEGTÉTELE

ÁLTALÁNOS SZABÁLY: SZÓBELISÉG A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni KIVÉTELESEN: ÍRÁSBELISÉG

KIVÉTEL: ÍRÁSBELISÉG Munkaviszonyra vonatkozó szabály, megállapodás A munkavállaló kérésére

3. ÉRVÉNYTELENSÉG

A) SEMMISSÉG Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik.

B) MEGTÁMADHATÓSÁG Tévedés Megtévesztés Jogellenes fenyegetés

MEGTÁMADHATÓ egyoldalú jognyilatkozat és megállapodás. feltételes érvénytelenség. Csak az „érintett” támadhatja meg megtámadás határideje harminc nap, illetve 6 hónap.

AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYE Főszabály: a részleges érvénytelenség Kivételes szabály: a nyilatkozat csak akkor érvénytelen, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!