Vállalatgazdaságtan (BAI0030L;GZB2320L) 2017/18 tanév I. félév 3. konzultáció – 2017.10.07.

A vállalatalapítás menete

Az egyéni vállalkozás

Egyéni vállalkozás Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Ki lehet egyéni vállalkozó? 2009. évi CXV. Törvény: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről Egyéni vállalkozást indíthat minden 18. életévét betöltött, cselekvőképes magyar állampolgár, aki állandó lakhellyel rendelkezik és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

Ki nem lehet egyéni vállalkozó? a) aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, b) akit a közélet tisztasága elleni [a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet VII. cím] a nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. Fejezet) bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, c) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, d) aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

Az egyéni vállalkozás jellemzői Az egyéni vállalkozás egyszemélyes vállalkozás, a vállalkozások legegyszerűbb formája. Egyetlen személy végzi a vállalkozói tevékenységet, egy személy a tulajdonos, a létrehozó, a működtető. Milyen tevékenységek folytathatóak az EV keretei között: - általában nem nagy méretben, - inkább kis tőkeigényű, - esetleg magas élőmunkaigényű tevékenységek.

Kinek jó az EV, mint vállalkozási forma? - kis tőkével rendelkezik, de „dolgoznia kell”, - speciális tevékenységet kíván folytatni, - szereti az önállóságot, - mer kockáztatni.

Ezen vállalkozási forma előnyei Létesítése, megszüntetése a legegyszerűbb, szerkezetét, méretét gyorsan és egyszerűen tudja változtatni Egy személyben hozza meg döntéseit Minden profit a vállalkozóé, szabadon dönt annak felhasználásáról A változó körülményekhez rugalmasan és gyorsan képes alkalmazkodni Adózási előnyök

… és hátrányai Lehetőségei korlátozottak. Korlátot jelent: A tőkehiány, Egy személy általában nem képes nagyobb vállalkozás megvalósítására Szakértelem hiánya Korlátlan és egyetemleges felelősség (a keletkező veszteségekért teljes egészében, teljes vagyonával felelős)

Egyéni vállalkozás létrehozása korábban… A tevékenység folytatásához 2010. január 01-ig vállalkozói igazolványra volt szükség. Változás, hogy a vállalkozói igazolvány megléte már nem feltétele a tevékenység gyakorlásának, vagyis igazolványt csak akkor állít ki az okmányiroda, ha azt a vállalkozó kéri. A vállalkozói igazolványt a vállalkozó székhelye szerinti körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője adja ki (okmányiroda).

…és most 2015. október 1.-től az egyéni vállalkozás elindítása technikailag jelentősen egyszerűsödött a Webes ügysegéd bevezetése által. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elektronikus űrlap kitöltése és elküldése után azonnal, működő egyéni vállalkozása van.

Egyéni vállalkozás alapítása 0. lépés: - Ügyfélkapu nyitása 1. lépés: - Adózási, járulékfizetési kötelezettségek megismerése. - Tájékozódás a vállalkozás felelős megindításához szükséges adózási, járulékfizetési, üzletviteli, stb. tudnivalókkal kapcsolatban. 2. lépés: - Az elektronikus űrlap kitöltése. - Az egyéni vállalkozás tényleges elindítása. A NAV nyilatkozat adózási kérdéseinek megjelölése, a járulékfizetési jogviszony kiválasztása, tevékenységi körök megnevezése, stb. Az elektronikus űrlap beküldése az ügyfélkapun keresztül

Egyéni vállalkozás alapítása 3. lépés: - A határidős bejelentkezések elkészítése. - A bejelentéstől számított 5, 8, és a 15 napos határidőkre szükséges NAV és egyéb hatósági bejelentések elkészítése, beküldése, mely elmulasztása már NAV bírságot eredményezhet.

Egyéni vállalkozás alapítása 4. lépés: - A vállalkozás elindítását követő fontos teendők számbavétele. - Szigorú számadású nyomtatványok, pénztárgép, működési engedély, NEBIH, telephely engedély, stb. 5. lépés: - A vállalkozásokat érintő folyamatos feladatok elvégzése. - Határidőkre bevallások, adatszolgáltatások, stb. elkészítése, a szabályos működés biztosítása.

Az egyéni vállalkozó adó és járulékfizetési kötelezettségei Különbséget kell tennünk: 1.) Főfoglalkozásban végzett vállalkozói tevékenység 2.) Másodállásban végzett vállalkozói tevékenység (heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett)

Főfoglalkozásban végzett vállalkozói tevékenység adó és járulékfizetési kötelezettségei Az egyéni vállalkozó, a vállalkozási tevékenysége során keletkezett jövedelme tekintetében, a SZJA törvény hatálya alá tartozik. Járulékfizetési kötelezettségek: 1.) Egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék fizetési kötelezettség. 2017 évben: Az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem a minimálbér, ill. a garantált bérminimum összegének 150%-a. Az egészségbiztosítási járulék mértéke 7 %. (ami 4% természetbeni + 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékból tevődik össze.)

Főfoglalkozásban végzett vállalkozói tevékenység adó és járulékfizetési kötelezettségei 2.) Nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség. 2017 évben: a járulék alapját képező jövedelem a minimálbér, ill. a garantált bérminimum összege. A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 10 %. 3.) Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség. 2017 évben: a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelem a minimálbér, ill. a garantált bérminimum összegének 112,5 %-a. A szociális hozzájárulási adó mértéke 22 %.

Főfoglalkozásban végzett vállalkozói tevékenység adó és járulékfizetési kötelezettségei 4.)Munkaerő piaci járulék fizetési kötelezettség. A munkaerő piaci járulék fizetés feltételei megegyeznek az egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségével, eltérés a járulék mértéke tekintetében van. A munkaerő piaci járulék mértéke: 1,5 %

A fizetendő járulék összesen, havi: 58.969 Ft. A főfoglalkozású vállalkozó által kötelezően fizetendő járulékok (2016): Amennyiben a vállalkozó tevékenysége nem igényel szakképzettséget, akkor havonta a minimális járulékfizetési kötelezettség a 111.000 Ft-os minimálbérhez kötődik. A minimálisan fizetendő terhek az alábbiak szerint alakulnak: Egészségbiztosítási járulék alapja az összeg 150 %-a (166.500 Ft), mértéke 7 % = 11.655 Ft - Munkaerő piaci járulék alapja az összeg 150 %-a (166.500 Ft), mértéke 1,5 %= 2.498 Ft - Nyugdíjbiztosítási járulék alapja az összeg 100%-a (111.000 Ft), mértéke 10 % = 11.100 Ft - Szociális hozzájárulási adó alapja az összeg 112, 5 %-a (124.875 Ft), mértéke 27 % = 33.716 Ft A fizetendő járulék összesen, havi: 58.969 Ft.

A fizetendő járulék összesen, havi: 76.475 Ft. A főfoglalkozású vállalkozó által kötelezően fizetendő járulékok (2017): A számolás alapja a 2017. évben garantált bérminimum, 161.000 Ft Egészségbiztosítási járulék alapja a 161.000 Ft 150 %-a (241.500 Ft), mértéke 7 % =16.905 Ft Munkaerő piaci járulék alapja 161.000 Ft 150 %-a (241.500 Ft), mértéke 1,5 %= 3.622,5 Ft Nyugdíjbiztosítási járulék alapja a 161.000 Ft, mértéke 10 % = 16.100 Ft Szociális hozzájárulási adó alapja a 161.000 Ft 112, 5 %-a (181.125 Ft), mértéke 22 % = 39.847,5 Ft A fizetendő járulék összesen, havi: 76.475 Ft.

A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség: A vállalkozói kivét után: Vállalkozói kivét utáni SZJA 15 % (161.000 Ft 15 %-a) Fizetendő SZJA összesen: 24.150 Ft Vállalkozói kivét nettó összege (161.000 Ft - EB 7 % 16.905 Ft - MPJ 1,5 % 3.622,5 Ft - NYB 10 % 16.100 Ft - SZJA 15 % 24.150 Ft) = 100.222 Ft, mely a nettó bérnek felel meg.

A járulékfizetési kötelezettség a vállalkozás eredményességétől (bevételétől) független. Azt a vállalkozás indításának napjától, akkor is fizetni kell, ha a vállalkozásban nem keletkezett bevétel!!! A járulékokat a tárgy hónapot követő hónap 12. -ig kell bevallani és átutalni, a NAV megadott számlaszámaira.

Másodállásban végzett egyéni vállalkozás esetén: Fizetendő járulék: nincs Vállalkozói kivét: nincs Vállalkozói kivét után fizetendő SZJA: nincs Csak a bevételei után keletkezik adó és EHO fizetési kötelezettsége – ha az SZJA törvény szerint adózik, vagy a KATA-t választja (havi 25.000 Ft). Ez nagy előny, hiszen így, akár ha hónapokig nincs is bevétel, kötelező (járulék) kiadásai nem lesznek.

Mi az a KATA? A KATA egy új adózási forma, amelyet az egyéni vállalkozások is választhatnak 2013. január 1.-től, az SZJA szerinti adózás helyett. Az adó valamennyi, az egyéni vállalkozást érintő adót és járulékot kivált, havi 50.000 Ft befizetésével. (Heti 36 órás munkaviszony megléte esetén 25.000 Ft.) Korlát, az évi 12.000.000 Ft árbevétel, mert amennyiben ezt meghaladja, 40 % -kal adózik tovább a vállalkozó.

Az egyéni vállalkozás megszűnése Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: - az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja, - az igazolványt a körzetközponti jegyző visszavonja, - az egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképtelenné válik.

Egyéni cég Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az alapításhoz közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat aláírásának legkorábbi napja az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt követő nap. Az alapító okirat az egyéni cég működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a tag - jogszabályok keretei között - szabadon állapíthatja meg.

Egyéni cég Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. Az egyéni cég feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el. A tag korlátlanul felel az egyéni céggel szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak.

Egyéni cég Az egyéni vállalkozók elsősorban azért választják az egyéni cég alapítását, mert nem a saját nevük alatt szeretnék folytatni a tevékenységüket, hanem „cégnevet” szeretnének választani, ki szeretnék használni a cégek nyilvánosságára vonatkozó szabályozás előnyeit és sokkal könnyebb átalakulni más céggé Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át.

Gazdasági társaságok

Gazdasági társaság: A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.

Betéti társaság /Bt/ A betéti társaság, (rövidítve Bt.) az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) szerinti, jogi személyiséggel rendelkező (korábban, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerint még jogi személyiség nélküli volt) gazdasági társaságok egyik típusa.

Betéti társaság /Bt/ Létesítése: Társasági szerződéssel történik. A tagok ebben arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű, közös gazdasági tevékenységet folytatnak, oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a Társasági Szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles.

Beltag – kültag? A beltag – az általa szolgáltatott vagyoni betéten felül - a saját vagyonával is felelős a betéti társaság kötelezettségéért, amennyiben arra a társaság vagyona nem nyújtana fedezetet. A kültag viszont – a törvényben meghatározott eseteket kivéve - csupán a vagyoni betétje szolgáltatására köteles. A betéti társaság törvényi szabályozása a kültag esetében korlátolt felelősségre ad lehetőséget és a társaság vagyona sincs törvényi minimumhoz kötve.

A betéti társaság cégneve A cégnévnek legalább a vezérszót és a választott cégforma megnevezését („betéti társaság” vagy annak rövidítése „bt.”) kell tartalmaznia. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll, a vezérszó elősegíti a cég azonosítását (pl.: Vezérszó Bt.) A cégnévnek különböznie kell az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől. Ezen rendelkezés nem csupán a cégnevek szószerinti teljes névazonosságának tilalmát jelenti, ugyanis a cégnévnek nemcsak a többi cégnévtől történő megkülönböztetésre kell alkalmasnak lennie, hanem a cégnevek összetéveszthetőségét is ki kell küszöbölnie.

Betéti társaság /Bt/ A betéti társaság székhelye A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie a cégalapítást követően. A betéti társaság telephelye(i) A telephely a cég tevékenység gyakorlásának olyan tartós, önállósult üzleti letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen (címen), de a székhellyel azonos településen található.) Telephely megadása nem kötelező tartalmi eleme a létesítő okiratnak. A betéti társaság fióktelepe(i) A cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen, illetve más országban van, mint a cég székhelye. Fióktelep megadása nem kötelező tartalmi eleme a létesítő okiratnak.

A betéti társaság tevékenységei (tevékenységi kör) A gazdasági társaság „főprofiljába” tartozó tevékenység a társaság főtevékenysége.  A társaság létesítő okiratában és cégadataiban kizárólag egy főtevékenység feltüntetésére van lehetőség. A társaság a főtevékenységen kívül folytathat más olyan tevékenységet is, amelyet jogszabály nem tilt. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

A betéti társaság vagyona A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges, amely állhat pénzbeli hozzájárulásból és/vagy nem pénzbeli hozzájárulásból (apportból). Az apport bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet.  

A betéti társaság működése A betéti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése. A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van (ettől a társasági szerződés eltérően rendelkezhet, de minden tagot legalább egy szavazat megillet). Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításhoz, valamint a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához.

Felelősségi szabályok A betéti társaság kötelezettségeinek teljesítésére elsősorban a társaság saját vagyona szolgál, amennyiben azonban a társasági vagyon a követelést nem fedezné, úgy a társaság beltagja(i) saját vagyonukkal korlátlanul és a többi beltaggal egyetemlegesen felelnek (ezt hívják a beltag mögöttes felelősségének). A társaságba belépő tag felelőssége a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos, a társasági szerződés azonban ebben az esetben is eltérhet ettől a főszabálytól. A társaságtól megváló tag a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül a többi taggal azonos módon felel a társaság olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonyának megszűnése előtt keletkezett.

A betéti társaság megszűnése A tagok gyűlésének egyhangú határozata szükséges a betéti társaság jogutód nélküli megszűnéséhez (végelszámolás), valamint az átalakulás elhatározásához. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítését követően megmaradt vagyont – eltérő társasági rendelkezés hiányában - a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani. Amennyiben a betéti társaság tagjainak száma egy főre csökken, úgy a társaság megszűnik, ha hat hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be új tagok a cégbíróságnál.

Közkereseti társaság A közkereseti társaság, röviden kkt. olyan gazdasági társaság, amelyben a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalnak kötelezettséget és felelősségük saját teljes vagyonukra kiterjed. A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. A kkt. fő szerve a taggyűlés, ahol mindenki szavazatra jogosult. Kkt-nak egyik tagja sem lehet más kkt., betéti társaság beltagja vagy egyéni vállalkozó.

Közkereseti társaság A társaságon belüli ügymenet két területre oszlik: az üzletvezetésre és a tagok közös határozathozatalára. Legfőbb szerve: a tagok gyűlése,amelynek tevékenységében valamennyi tag személyesen vesz részt. Felelősség: A kkt. kötelezettségeiért a társaság saját vagyonával felel. Ha ez a követelést nem fedezi, úgy a tagok saját vagyonukkal, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A tagok felelőssége nem közvetlen, mert a hitelezők előbb a társaság vagyonából kötelesek igényüket kielégíteni.

Közhasznú társaság A 2006. évi IV. tv. szerint 2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható! A 2007. július 1- jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább.

Korlátolt felelősségű társaság /Kft/ Olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével indul és amelyben a tagok kötelezettsége alapvetően csak saját vagyoni hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. Jogi személy. Jogi személy: Olyan szervezet jelent, amely a természetes személyhez hasonlóan jogképes: saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

Korlátolt felelősségű társaság /Kft/ Jellemzői: A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) áll. Az új társasági törvény rendelkezéseinek köszönhetően a kötelező készpénzbevitel aránya megszűnt, így kft-t kizárólag apporttal is lehet alapítani. Részvényt vagy kötvényt nem bocsát ki, inkább személyegyesülés jellegű társaság. A kis- és középvállalkozások kedvelt társasági formája bel-és külföldön.

Korlátolt felelősségű társaság /Kft/ A tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet, azonban egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet (közös tulajdon), ilyenkor a társtulajdonosok jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolhatják.

Korlátolt felelősségű társaság /Kft/ Alapítása: Minimum 3.000.000 Ft törzstőke Nagykorú, cselekvőképes magánszemély Ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirat vagy társasági szerződés Tagjegyzék (nyilvános felhívás útján tagokat gyűjteni tilos!) Közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány Elfogadó nyilatkozat a vezető tisztségviselő részéről Cégnyomtatvány Apportlista, stb.

Egyszemélyes KFT A társaságot egy tag is alapíthatja, illetve ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg. Egyszemélyes társaság alapításához alapító okirat elfogadására van szükség. Az alapító okirat tartalmára és alakszerűségére a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Egyszemélyes KFT Az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni. Ha az egyedüli tag természetes személy, egyszemélyes társaságnál az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyvezetésre és a képviseletre

Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének a szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel.

Részvénytársaság Tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A hitelezőkkel szemben a részvénytársaság részvényeseinek nem áll fenn felelőssége, ezért csak jelentős alaptőkével alapítható. Alaptőke: az összes részvény névértékének összértéke. Részvény: társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, azt igazolja, hogy tulajdonosa valamely vállalat alaptőkéjéhez járult hozzá és jogosult a kiosztásra került nyereség arányos részére, az osztalékra.

Részvénytársaság Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírra vonatkozó feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra Alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió Ft-nál. ZRt: részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, főleg kisebb cégek, illetve a nagy multik országos leányvállalataira jellemző. Alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió Ft-nál.

Szervezete Közgyűlés Igazgató tanács Felügyelő Bizottság A tőketulajdonosok nem vesznek közvetlenül részt a vállalkozás gazdasági döntéseinek a meghozatalában, a tőketulajdonosok megbízásából szakértő menedzserek irányítják a vállalkozást.

Jellemzői Alapítása hosszadalmas és bonyolult jogi eljárás, amely hosszú időt és magas költségeket igényel. Átalakítása, megszüntetése nehezen valósítható meg. A részvényes felelőssége korlátozott, csak a részvénye névértékéig,illetve a kibocsátási értékig terjed ki. Széleskörű tevékenységet folytathat, ehhez a vállalkozási formához döntően a tőke- és eszközigényes gazdasági tevékenységeket kötjük hozzá. A legszembetűnőbben itt különül el a tulajdonosok, a menedzsment és az alkalmazottak érdeke.

Szövetkezet A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat. A tagokat nem lehet nyilvános felhívás útján gyűjteni.

Egyesület Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, de az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Alapítvány Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására. Létesítő okirata az alapító okirat. A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve, amely 3 főből áll. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet.

A vállalkozás válsága és megszűntetése

Okok A gazdálkodó egységek válságát előidéző tényezőket két nagy csoportba soroljuk: külső (környezeti) okok: piacvesztés, piaci helyzet romlása, erősödő konkurencia, kemény árverseny, fogyasztói szokások megváltozása, felgyorsult műszaki fejlődés, politikai bizonytalanság, kormányzati intézkedések.

Okok belső (vállalati) okok: vezetési hiba, rossz piacpolitika, hibás termékpolitika, elégtelen munkaerő, nem hatékony kutatás és fejlesztés.

Csőd

A csőd az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni. A törvény adósnak azt a gazdálkodót tekinti, amely tartozásait az esedékesség után nem tudja kifizetni, vagy 60 napon belül esedékessé váló tartozását előreláthatóan nem tudja kifizetni.

A csőd nem feltétlenül jelenti a vállalat felszámolását, sőt sok esetben lehetőséget teremt a belső átrendezésre és az újrakezdésre.

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésének eszköze. A felszámolás érintettjei az adós gazdálkodó szervezet, a hitelezők, a felszámoló és a bíróság.

Végelszámolás

A végelszámolás az eredményesen működő cégek jogutód nélküli megszüntetésének módja. A végelszámolás érintettjei a tevékenységet megszüntető vállalkozás, a hitelezők, a végelszámoló és a bíróság.

A vállalat rendszerszemléletű értelmezése

Alapfogalmak Gazdasági rendszer: az anyagi termelés területén korlátozott személyi és anyagi eszközöknek olyan összefüggő, szervezett csoportja, amely képes önálló célok kitűzésére, a célkitűzéseiben szereplő tevékenységek létrehozására, végrehajtására. A vállalat célja: adott szükségletek kielégítésére használati értékek előállítása úgy, hogy termékei megfeleljenek a kívánt paramétereknek, másrészt nyereség keletkezzen. Erőforrásokat használ fel és azokat átalakítja.

Egy mezőgazdasági vállalat működésének általános modellje

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!