Üzleti gazdaságtan Andor György

Andor György: Üzleti gazdaságtan Ismétlés 5 Profit és a nettó jelenérték 5.1 Közgazdasági értelemben mi nem profit? 5.2 A számviteli és a gazdasági profit 5.3 A gazdasági profit forrásai 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.4 Profit a jövőben és a jelenre vetítve A mikroökonómiai és a pénzügyi megközelítés a profitmegragadás tekintetének egységes, a vonatkoztatási időpillanat tekintetében viszont nem. A gazdasági profit a mikroökonómiában is a termelési tényezők összes alternatíva költsége felett adódik; és az alternatíva nem lehet monopol jellegű, és nem épülhet a vállalkozói képességekre sem. Az időbeliség viszont a pénzügyekben a „mai szem”, míg a mikroökonómiában inkább az utólagos (ezért itt nem jelenik meg a szerencse sem). 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Nézzünk egy egyszerű példát! Egy évig tartó üzleti projekt F0 a beruházás, amit a projekt tulajdonosai rD kamat melletti kölcsönből teremtenek elő. A projekt egy év után R1 összegű (várható) bevételt hoz. Írjuk fel a tulajdonosi profit nagyságát mikroökonómiai szemlélettel! A végén R1 bevétel. A végén C1 költség Vissza kell fizetni az F0 kölcsönt, és Kell fizetni rDF0 kamatot A profit π1 =F1=R1-C1: 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Miként kellene megadni ennek a jelenbeli értékét? Ehhez az idővel és a kockázatossággal kell diszkontálnunk De mi π1 kockázatossága? Mitől függ ennek alakulása? 1) Az R1-től, ez az üzleti tevékenységből fakad. 2) F0-től nem, ez biztos jelenbeli összeg volt. 3) rD különleges eset, ennek kockázatosságát nem tudjuk megítélni. A kölcsönszerződéstől függ. Az R1-ből fakadó kockázat valamekkora részben az rD-re is eshet, azaz π1 kockázatossága kérdéses lehet. Tételezzük fel, hogy π1 kockázatosságát meg tudjuk adni valahogy, és ehhez r piaci kamatnagyság tartozik. Ekkor a jelenbeli érték: 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan π0 a pénzügyi megközelítés szerinti, jelenre kifejezett (várható) gazdasági profit, a nettó jelenérték (NPV, net present value). 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Többperiódusú (többéves) esetek A mikroökonómiai közelítés itt (a különböző időpontok miatt) már igen nehézkes, ráadásul a piaci szituáció is évről-évre változhat. Ezért A mikroökonómiai elemzési hátteret csak éves szintekre tartjuk meg, míg a gazdasági profitot ilyenkor már a nettó jelenérték megközelítéssel adjuk meg. Rajzfilmkocka-szerű πn „éves profitdarabkák” Profit pénzáramlási definíciója Majd 2013

Az NPV tehát a várható profitot adja meg a jelenben értékelve (a jelenre diszkontálva): E(Fn) jövőbeli várható „profitocskák” A saját tőke költségének levonása nélkül r tőkeköltségben megjelenő kockázat A saját tőke költségét itt vonjuk le 2013

A (gazdasági) profit és az NPV praktikusan ugyanazt jeleni. Legfeljebb az értelmezési pillanat lehet kérdéses. A „maximalizálási elveket” tekintve ez érdektelen A profitmaximalizálás elve és a nettó jelenérték maximalizálás elve ugyanazt a motivációt írja le. E maximalizálási cél csak várható értelemben szolgálható tudatos emberi cselekedettel. A szerencsén múló részben csak reménykedni lehet. Tényleges profitra törekszünk, de ezt csak várhatóról szóló döntéssel tudjuk szolgálni.

Andor György: Üzleti gazdaságtan Térjünk vissza a példánkhoz! Mi a helyzet akkor, ha F0 tőkét maguk a tulajdonosok adták a vállalkozáshoz? A tulajdonosok ekkor egyben termelési tényező kölcsönzők is, amiért nekik kamat jár, de ennek semmi köze a profithoz vagy az NPV-hez. E kölcsönpénzükért nekik is rDF0 kamat jár, ami költség és nem profit. Normál profit A vállalkozás tulajdonosa tulajdonában levő termelési tényezők „szokásos” alternatív költsége. „Szokásos”, mert nem tartozik bele sem a vállalkozói tudás, se a monopol jellegű hatalommal élés, se a szerencse. A példánál az rDF0 a normál profit 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan A normál profitot szokás a számviteli és a gazdasági profit közötti részként is megragadni. A számviteli profitból még le kell vonni a termeléshez a tulajdonos részéről felhasznált termelési tényezők azon alternatíva költségét is, amik a számviteli kimutatásokban nem szerepelnek. E saját források használatának alternatíva költségeit adja meg a normál profitot. A vállalati (így tulajdonosi) tulajdonban lévő tárgyi eszközök hozamrészei a számviteli kimutatásokban csak töredékesen jelennek meg költségként (ráfordításként). 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.5 Nettó jelenérték és a belső megtérülési ráta Folytassuk elemzésünket a jelenbeli biztos – jövőbeli kockázatos cserék elemzésétől! F1 pénzösszeg adott szinten (normális eloszlással) kockázatos „Egyetlen kockázatú világ” Az egyszerűség kedvéért legyen ez a piaci portfólió kockázatossági szintje! 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) A 2013 F0

Andor György: Üzleti gazdaságtan A piac adta lehetőségekkel élve optimalizálja helyzetét a vizsgált ember. Az adott kockázati szinthez illeszkedő kamatszinten jelen - jövő cseréket tud végrehajtani. El tud mozdulni a -(1+E(rM)) intertemporális költségvetési korlátján 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) 450 A 1+rM B 2013 F0 1

Andor György: Üzleti gazdaságtan Bővítsük most személyünk lehetőségeit azzal, hogy egy vállalat tulajdonjogával rendelkezik. Ez a vállalat különböző projekteket tud megvalósítani. Továbbra is csak egyetlen kockázati szint létezik, így az összes projektötlet ilyen kockázatú. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan F0Q F1Q 1 F0T F1T 1 F0S F1S 1 F0R F1R 1 F0Q F1Q F0T F1T F0R F1R F0S F1S 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Az összehasonlítás, illetve a sorbarendezés miatt kétféleképpen is csoportosítottuk e projektlehetőségeket. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan E(F1) E(F1) R 450 450 S 1+rM 1+rM T Q Q T S R F0 F0 1 1 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan E projektekkel e tulajdonos a nyilak szerinti „elmozdulásokra” képes. A nyilak indulópontja érdektelen Nyilván csak a Q és T projektek megvalósítása jelent jó választást. Vizsgáljuk meg emberünk optimalizálását, most már a beruházási lehetőségeket is bekapcsolva! 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) C Q S R T Q S R T C Q S R T C 450 A D 1+rM B 2013 F0 1

Andor György: Üzleti gazdaságtan Megértettük, hogy a vizsgált vállalati tulajdonos miként döntene a vállalat nyújtotta lehetőségeket illetően. De vajon a vállalat egy másik tulajdonosa is ezeknek a projekteknek a megvalósítását támogatná? A kérdés megválaszolásához vizsgáljuk meg egy „teljesen más” ember döntéseit is ugyanebben a vállalati helyzetben! 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) 450 B 1+rM A 2013 F0 1

Andor György: Üzleti gazdaságtan 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) Q S R T C D 450 B 1+rM A 2013 F0 1

Andor György: Üzleti gazdaságtan 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Alapvető megállapításra jutottunk: A beruházási lehetőségek tekintetében az amúgy „teljesen különböző” tulajdonosok is azonos véleményen vannak. Egy-egy projekt azonos mértékben gazdagítja a tulajdonosokat. Ezért tud konszenzussal működtetni egy vállalatot több (amúgy igencsak különböző) tulajdonos. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Vizsgáljuk meg a „jó” és „rossz” beruházások közötti határt! A „nyilak” meredeksége a várható hozamot mutatta Szabály: meg kell valósítania minden olyan beruházást, amelynek várható hozama nagyobb, mint a tőkepiac azonos kockázati szinten kínált várható hozama, azaz a tőkeköltsége Ami esetünkben M várható hozama) A fentiek nyilván bármilyen kockázati szintre érvényesek. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Mennyit érnek a hatékonyan árazó tőkepiacon az előzőekben ábrázolt beruházások? F0 összegnek a tőkepiaci alternatíva hozama melletti befektetése F0(1+r) összeget hozna, ez az alternatíva költség. A projektek az 1 időszak végén E(F1)- F0(1+r) tulajdonosi maradékot, nettó értéket „termelnek”, aminek jelenbeli értéke a már korábban bevezetett nettó jelenérték: 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Nettó jelenérték több időegységre általánosítva: Az NPV egyben megadja egy beruházási lehetőség („ötlet”) közgazdasági értékét is. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Várható hozam szabály több időegységre általánosítva: Belső megtérülési ráta, IRR 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan NPV-szabály: Az olyan beruházási lehetőség megvalósítása szolgálja a tulajdonosok érdekeit, amelynek nettó jelenértéke pozitív. IRR-szabály: Az olyan beruházási lehetőség megvalósítása szolgálja a tulajdonosok érdekeit, amelynek a belső megtérülési rátája nagyobb a tőkepiac azonos kockázatú befektetéseinek várható hozamánál, azaz a tőkeköltségnél. Az NPV és az IRR szabályok ugyanazt az eredményt adják. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.6 Röviden az értékelési megközelítésekről Fundamentális (vagy belső) érték keresése Az adott eszközzel elérhető várható jövedelmekből és azok kockázatosságából fakad. A fundamentális áron megvett eszköz működtetése nulla NPV-jű. A tőkepiaci árak a fundamentális árat mutatják (annak jó becslései) 2013. Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Likviditás Forgalomképesség A vételi és az eladási ár különbözete Likvid: gyors adás-vétel kis vételi és eladási ár különbözet mellett lehetséges. 2013. Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan 6 Tőkejavak árazódása Tőkejavak árazódási modellje vagy Tőkepiaci árfolyamok modellje Capital Asset Pricing Model CAPM 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Kockázat, kockázatkerülés, biztos egyenértékes, kockázati prémium, normális eloszlás, volatilitás… E(F) és σ(F) A kockázatos hozam is a normális eloszlással lesz megragadható. A konstanssal osztás és kivonás nem változtat az eloszlás normalitásán (de a paraméterein természetesen igen). 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Mint már korábban megállapítottuk, a hatékonyan árazó tőkepiacon logikus kapcsolat kell legyen a biztos jelenbeli és a kockázatos jövőbeli pénzösszegek között. A befektetők elvárt kamatait (hozamait) az időért és a kockázatért járó prémiumokra bontjuk fel: Kockázatmentes kamat és kockázati hozamprémium E(rRP) „valahogy” a volatilitással függ majd össze, de hogy pontosan hogyan, ennek nem jártunk még a végére. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan E(r) rM E(rM) rf σ(r) σ(rM) 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan Több időperiódus (év) esetén Az időért járó prémium időben konzisztens. A kockázatosságot okozó tényezők az üzleti világban időben állandó intenzitású véletlenséget okoznak. Tehát az időt és a kockázatosságot egyszerre megragadó (egységnyi időre értelmezett) tőkeköltség állandó. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan