Üzleti gazdaságtan Andor György.

Üzleti gazdaságtan Andor György

3 A pénz, mint általános termelési tényező
A pénznek (csak) két paramétere van: időbelisége és kockázatossága. 3.1 Kamat Nem a „pénz használatának” áráról van szó Kamatot a termelési tényezőkhöz (vagy a vásárlóerőhöz) való azonnali hozzájutásért fizetünk (és nem a pénz használatának áraként). A kamatot azért kötjük a pénzhez, mert a pénz az általános eszköz. Kamat lenne pénz nélküli társadalomban is. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan
Nominális és reálkamat 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

3.2 Idődiszkontálás Intertemporális döntések Különböző időpontokhoz kapcsolódó döntések Sokféle vágy, szempont keveredik itt A homo oeconomicus az őt hajtó drive miatt szükségletei, vágyai minél előbbi kielégítésére törekszik, a kielégülés késleltetése számára kellemetlen érzés. Gossen I. viszont a szétterítésre ösztönöz. Lényeges viselkedési motívum lehet például az is, hogy leszármazottjainkra örökséget akarunk hagyni. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A „másik énünk” fogyasztása másként lehet megítélt Összességében és általánosan: pozitív időpreferencia (jelen felé torzított preferencia) Ugyanazt nagyobb hasznosságúnak értékeljük a jelenben, mintha csak valamelyik jövőbeli időpontban realizálhatnánk. „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” Különben majdnem mindent (reálhozam mellett) befektetetnénk és fogyasztásunkat döntően a haláluk előttre tolnánk. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Hasznosság, U F1 450 450 F0 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U F1 450 450 F0 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U F1 F0 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U 5 4 3 2 1 F1 1 2 3 4 5 F0 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

F0 F1 2015

Diszkontált hasznossági modell A modell (a korábbiakat jócskán leegyszerűsítve) feltételezi, hogy minden embernek minden jövőbeli időszakra egyetlen általános idődiszkont tényezője van. Bármely időszakok között ezen váltószám mellett hajlandó váltani. Pozitív idődiszkontálási mértéket szokás ehhez társítani. Ha a jelen-jövő csereügylet kockázatmentes ügylet, kockázatmentes piaci kamat alakul ki a jelen-jövő piaci áraként: 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

rf Reálértelemben A lehető legkevésbé kockázatos kölcsönök részpiacán kialakuló éves kamatok USA infláció-indexelt állampapírok piaca Értékét nagyjából 1-3% közé szokás tenni. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A diszkontált hasznossági modell szerint az idődiszkont mérteke az időskálán állandó. Mindegy, hogy a váltás az 0 és n időpontok között történik, vagy a k és k+n időpontok között. Az időért (a várakozásért) elvárt kamat időegységenként állandó, időben konzisztens. A „jelen-jövő” kockázatmentes piaci cseréinek rf egységárát, a kamatos kamat elve szerint tetszőleges időtartamra kiterjeszthetjük: 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Az idődiszkontráták időbeli konzisztenciája nem nagyon állja ki a valóság próbáját. Az emberek jövőbeli pillanatok közötti váltásai erősen függnek attól, hogy a jövőbeli pillanatok milyen távolra esnek a jelentől. A jelenhez közelebb eső időbeli váltásoknál erőteljesebb a jelen felé torzítás, a későbbieknél gyengébb. Hosszú távú időpreferencia Ezt időben konzisztensnek tekintik Rövid távú időpreferencia „azonnal”-„később” Itt nagyobb váltási arány 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

3.3 Idő- és kockázatdiszkontálás
Annak lehetősége, hogy a később ténylegesen visszakapott pénzösszeg eltérhet a várttól. A „szerencse függvényében” többféle állapotot is elérhetünk. A kockázat fogalmához nemcsak negatív történéseket kötünk. A csökkenő határhasznosságot mutató hasznosságfüggvény egyúttal kockázatkerülő magatartást is tükröz. A matematikailag fair változat várható hasznossága kisebb, mint a várható értékének hasznossága 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U(F) U(F2) U(E(F)) E(U(F)) U(F1) F F1 E(F) F2 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Biztos egyenértékes Az az összeg, amely ugyanazt a hasznosságváltozást eredményezi biztosan, mint amit a kockázatos várhatóan. Kockázati prémium Éppen kompenzálja a döntéshozót a vállalt kockázatért. CE RP 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Általánosítsuk a kockázat megadását!
Központi határeloszlás tétel Normális eloszlás Várható érték Szórás 2015

Szigma-szabályok ±1σ 68,27% ±2σ 95,45% ±3σ 99,73% ±4σ 99,9937% ±5σ 99,999943% -1σ -2σ -3σ -4σ -5σ 5σ 4σ 3σ 2σ 1σ 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U(F) σ(F) U(E(F)) E(U(F)) RP F CE E(F) 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U(F) E(U(F)) RP RP RP F CE 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Mekkora lesz annak a kölcsönösszegnek a „bérleti díja”, amit n év múlva, adott kockázat mellett adnak majd vissza? F0 a kölcsönadott összeg Jelenbeli és biztos Két okból kell majd kamatot fizetni érte Az időért és a kockáztatásért Egyrészt CEn biztos egyenértékes megadása, másrészt diszkontálás a kockázatmentes kamattal: 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Egy fontos feltételezés (szemlélet): A kockázat nagysága (a szórás) az idő függvénye. F kockázatos pénzösszeg sok véletlen esemény eredőjeként alakul, amik időben állandó intenzitással érkezhetnek. Egy távolabbi időpontra vonatkozó kockázatosság azért nagyobb, mert a kockázatosságot okozó faktoroknak több ideje van hatni, véletlenséget okozni. A kockázatosság (a szórás) megragadható az időegység alatti kockázatosság idő szerinti kiterjesztéseként is. De vajon miként alakul ez az egymásrarakódás az idő függvényében? (Ez is) a kamatos kamat logikáját követi. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Kockázati hozamprémium rRP: miként viszonyul egymáshoz az egy évig (egy időegységig) adott kockázati intenzitással kockáztatott pénzösszeg egy év (egy időegység) múlvai várható értéke és biztos egyenértékese. n: évek (időegységek) száma. Vigyázzunk! Az n itt nem az évek közötti jövő-jelen átváltást mutatja, hanem az n év alatt felgyülemlő kockázatosság biztosra váltását. A CE éppen úgy az n. évben van, mint az F összeg. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A kockázati hozamprémiumok egy-egy ember esetén mutatják az adott kockázat vállalásának rezervációs árát. Az ilyen jellegű preferenciákkal rendelkező emberek sokasága végül minden egyes kockázati szinthez külön-külön piaci árakat szab meg. Minden egyes kockázati szinthez külön-külön piaci rRP alakul ki. A volatilitás függvénye lesz. Az összefüggésekben csak egyetlen kockázati szintet jelöl. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

r az időért és a kockázatért járó prémiumokat is tartalmazza Diszkontálás Tőkeköltség 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

rRP rf σ(r) 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

3.4 Pénztőke árazódásának kiterjesztése
3.4.1 Pénztőke piaci árazódása Pénzt cserélnek pénzre Különböznek időtávok és kockázatok Végtelen mennyiségek mellett Azaz mennyiségtől független árak (kamatok) mellett A pénzpiac (a tőkepiac) hatékony piac Precíz, racionálisan képzett, reális árak A közgazdaságilag „ugyanazt” ugyanolyanra is értékelik „Ugyanaz”: (egységnyi időtávokat tekintve) az azonos kockázatú 2015. ősz Andor György: Üzleti gazdaságtan

Piaci portfólió Átlagos kockázatosság, amit a piaci portfólió kockázatosságával ragadunk meg. Olyan befektetési csomag, amely az összes kockázatos üzleti tevékenységet arányosan tartalmazza. Valamilyen átfogó tőzsdeindexszel szokás megragadni M-mel („market”) jelöljük Mivel az összes befektetési lehetőséget arányosan tükrözni, így kockázatossága az átlagos üzleti kockázatosságnak tekinthető. Várható hozama 7-9% körüli Az átlagos piaci kockázati prémium: 5-7% Volatilitása 15-20%. 2015. ősz Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(r) rM E(rM) rf σ(r) σ(rM) 2015. ősz Andor György: Üzleti gazdaságtan

3.4.2 Pénztőke árazódásának általánosítása
A pénztőke árazódása „globálisan” közel azonos A határtermék-bevételek kiegyenlítődése miatt, ennek „lokálisan” is kiegyenlítő hatása kell legyen. Bármely termelési tényező ára (bére, bérleti díja stb.) az azonos időtávú és azonos kockázatossággal „termelni képes” pénztőke kamatával kell azonos legyen. A termelési tényezők hagyományos föld, munka és tőke csoportosítása helyébe az adott erőforrás használatba adásának-vételének kockázatossági kérdése kerül. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

3.4.3 Pénztőke árazódásának makroökonómiai megközelítése
Makroökonómiai jellegű megközelítés Amit az emberek nem fogyasztanak el, azt megtakarítják, ezt kínálják a kölcsönök piacán. Fogyasztási-megtakarítási döntésük mögött számos egyéb (itt most nem tárgyalt) közgazdasági törvényszerűség is meghúzódhat. A kölcsönpénzek piacára kivitt megtakarítások mennyisége tehát nem feltétlenül az ottani kamatszinttől fog függni. Így közelítve, a kölcsönadni szándékozott pénzek kínálati függvénye függőleges lesz. A keresletet a vállalatok támasztják a beruházási ötleteikhez szükséges erőforrások határtermék- bevételei alapján. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(r) S E(rM) E(rM) D Tőke mennyisége 2015

E makroökonómiai jellegű megközelítés azonban csak rövidtávra lehet reális. Hosszabb távon a megtakarítások mennyisége már bizonyára idomul a kamatlehetőségekhez, a kamatszint pedig az emberek időhöz és kockázatossághoz kapcsolódó mögöttes preferenciáihoz. Hosszú távon már olyan szintre kell beálljon a kamat, ahol a vállalatok egységnyi költségű termelési tényezője akkora határtermék-bevételt eredményez, ami megfelel az emberek idő- és kockázatdiszkontálási elvárásainak is. A pénzpiaci kamatláb ilyenkor megegyezik a pénz (azaz a termelési tényezők) határtermék-bevételével. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Tőke mennyisége E(r) E(rM) S S S S S’ D 2015

4 Profit és a nettó jelenérték
A profit az összes bevétel és az összes költség különbsége. „Maradék” Problémát a költség és a profit elválasztása okozza Sok esetben nem egyértelmű, hogy mi költség és mi profit Ezért erre különböző megközelítésék, definíciók alakultak ki. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.1 Közgazdasági értelemben mi nem profit?
A bér és a bérleti díj nyilván költség és nem profit. A (pénz)tőke után fizetett kamat sem más logikájú, így kamat sem lehet profit, hanem ez is költség. Hiszen a tulajdonos által birtokolt a vállalkozás számára rendelkezésre bocsátott tőkejószágok utáni fizetség is „költségtérítés”. Na, de akkor mi a profit? 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.2 A számviteli és a gazdasági profit
A számviteli megközelítés jellemzően csak az explicit költségek veszi figyelembe A termeléskor közvetlenül megjelenő kiadásokat Az implicit költségeket nem (vagy nem teljes mértékben) Azaz a vállalat tulajdonosának a tulajdonában lévő termelési tényezők felhasználásának alternatíva költségeit. Nincs olyan „költségrovat” például, hogy „a saját tőke alternatíva költsége”. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A számviteli profitba (nyereségbe, eredménybe) tehát belekeveredhetnek gazdasági értelemben költségnek tekinthető elemek is. Ezzel szemben a gazdasági profit a bevétel mínusz az összes gazdasági költség Gazdasági költség a tulajdonosok alternatíva költségeit is tartalmazza 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

De hát ha gazdasági értelemben „minden” költség, akkor mi a profit? Ez bizony pusztán csak felfogás kérdése… Ilyen felfogás a „gazdasági profit szokásos megközelítése” A profit az valamilyen „extra”, különleges, nem szokványos helyzet eredménye. Fontos megérteni, hogy a gazdasági profit nélküli működés a „normális” Ilyenkor minden szereplő „normális” fizetséghez jut 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.3 A gazdasági profit forrásai
Gazdasági profit szokásos megközelítése Bár mindent belegyömöszölhetnénk a költségek közé is, de néhány „extra” elemet mégis leválasztunk, és „profitnak” nevezzük: A vállalkozói képesség eredményét A piaci hatalom következtében fellépő eredményt A szerencse következményét 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.3.1 Vállalkozói képesség, mint a profit forrása
Arbitrázslehetőségek felfedezése A beszerzett és az értékesített termék ilyenkor ugyanaz. Miért „extra”? Mert a vállalkozók (spekulánsok) egymással versenyeznek, amivel egyúttal meg is szüntetik az arbitrázslehetőségeket. Így folyamatosan csökkennek (megszűnnek) az árak regionális és időbeli eltérései. Hosszú távon az egységes ár törvénye kezd érvényesülni A tranzakciós költségekkel együtt értve 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Innovációs (újítási) képesség Újfajta technológia vagy termék Átmenetileg monopol jellegű helyzet Schumpeter: az innováció monopóliumok formájában tör felszínre a tőkés gazdaságokban, és jutalma a monopol jelleg miatt besöpörhető profit. Utánzás Az újításokból származó profit csak időleges lehet, mert előbb-utóbb jönnek az utánzók. Bár az újítók lépéselőnyben vannak, egy gyors utánzás még profitlehetőségeket rejthet. Ráadásul, az utánzónak beruháznia sem kellett az újdonság kifejlesztésébe. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A vállalkozói tudás tehát sokrétű dolog A tudatos profitszerzéshez valamilyen különleges tudással kell rendelkezni. E „különleges tudást” nevezzük vállalkozói képességnek, amiért a profit (és ebben a megközelítésben nem bér) a jutalom. Pontosabban: Ha a vállalkozói tevékenységet tulajdonosként végzik, akkor jár érte profit, ha alkalmazottként, akkor bér. „Menedzser” 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.3.2 Piaci hatalom, mint a profit forrása
A profit szokásos megközelítése szerint a monopol jellegből fakadóan realizált tulajdonosi többlet profitnak tekintett. Tökéletlen versenyben a vállalat képes termelési tényezőinek összes gazdasági költsége feletti bevételt elérni. Ehhez nem csak a vállalkozói képességek vezethetnek, hanem művileg kreált vagy természetes belépési korlátok is. Átfedhet a vállalkozói képességekkel, hiszen az is lehet „vállalkozói tudás”, hogy „ügyesen” tesz szert piaci hatalomra, monopol helyzetre. 2015

4.3.3 Szerencse, mint a profit forrása
Bizonytalansággal terhelt világban a bevételek és a költségek, és így a profit sem biztos. A vállalkozói képességekkel vagy a monopol helyzetekkel szerzett profit is kockázatos, várható értékkel és szórással. A várható profit a vállalkozói tudás és/vagy a piaci hatalom gyümölcse. A tényleges profit várhatótól való eltérése viszont már tisztán a szerencse dolga. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A skót vágóhíd-tulajdonos esete
A vállalkozás története A „rossz döntés” A „véletlen” A hatalmas profit Mi húzódik meg e profit mögött? Vállalkozói képesség Monopol erő Szerencse 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.4 Profit a jövőben és a jelenre vetítve
A mikroökonómiai és a pénzügyi megközelítés a profitmegragadás tekintetében egységes. A gazdasági profit a mikroökonómiában is a termelési tényezők összes alternatíva költsége felett adódik; rövid távon vagy monopol jelleggel. A vonatkoztatási pillanat tekintetében viszont különböznek Az időbeliség a pénzügyekben a „mai szem”, míg a mikroökonómiában inkább az utólagos (ezért itt nem jelenik meg a szerencse sem). 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Nézzünk egy egyszerű példát! Egy évig tartó üzleti projekt F0 a beruházás, amit a projekt tulajdonosai rf kamat melletti kölcsönből teremtenek elő. A projekt egy év után R1 összegű (várható) bevételt hoz. Írjuk fel a tulajdonosi profit nagyságát mikroökonómiai szemlélettel! A végén R1 bevétel. A végén C1 költség Vissza kell fizetni az F0 kölcsönt Kell fizetni rfF0 kamatot Mikroökonómiai profit: 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Miként kellene megadni ennek a jelenbeli értékét a pénzügyi szemlélethez?
Az idővel és a kockázatossággal kell diszkontálnunk De mi π1 kockázatossága? Mitől függ ennek alakulása? 1) Az R1-től, ez az üzleti tevékenységből fakad. 2) F0-től nem, ez biztos jelenbeli összeg volt. 3) rf -től sem, mert ez is biztos, ismert. Az R1-ből fakadó kockázat tehát teljes egészében π1-re vetül. Tételezzük fel, hogy π1 kockázatosságát meg tudjuk adni valahogy, és ehhez r tőkepiaci kamatnagyság (tőkeköltség) tartozik. Ekkor a jelenbeli érték: 2015

π0 a pénzügyi megközelítés szerinti profit Jelenre kifejezett (várható) gazdasági profit Nettó jelenérték (NPV, net present value). 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Többperiódusú (többéves) esetek
A mikroökonómiai közelítés itt (a különböző időpontok miatt) már igen nehézkes, ráadásul a piaci szituáció is évről-évre változhat. Ezért A mikroökonómiai elemzési hátteret csak éves szintekre tartjuk meg, míg a gazdasági profitot ilyenkor már a nettó jelenérték megközelítéssel adjuk meg. Rajzfilmkocka-szerű πn „éves profitdarabkák” Profit pénzáramlási definíciója Majd 2015

Az NPV tehát a várható (gazdasági) profitot adja meg a jelenben értékelve (a jelenre és biztosra diszkontálva): E(Fn) jövőbeli várható „profitocskák” r tőkeköltségben megjelenő kockázat A saját tőke költségét itt vonjuk le 2015

A „maximalizálási elveket” tekintve érdektelen, hogy profitról vagy NPV-ről van szó.
A profitmaximalizálás elve és a nettó jelenérték maximalizálás elve ugyanazt a motivációt írja le. A maximalizálási cél csak várható értelemben szolgálható tudatos emberi cselekedettel. A szerencsén múló részben csak reménykedni lehet. Tényleges profitra törekszünk, de ezt csak várhatóról szóló döntéssel tudjuk szolgálni.

Normál profit Mikroökonómia: normál profit és gazdasági profit Normál profit: a vállalkozás tulajdonosa tulajdonában levő termelési tényezők „szokásos” alternatív költsége. „Szokásos”, mert nem tartozik bele sem a vállalkozói tudás, se a monopol jellegű hatalommal élés, se a szerencse. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.5 Nettó jelenérték és a belső megtérülési ráta
Bevezetésként idézzük vissza a jelenbeli és a jövőbeli biztos összegek közömbösségi görbéinek levezetését! 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U F1 450 450 F0 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U F1 F0 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U 5 4 3 2 1 F1 1 2 3 4 5 F0 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

F0 F1 2015

Most ezt csak annyival egészítsük ki, hogy F1 kockázatos is. Várható értékét tüntetjük fel, E(F1) 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) 2015 F0

Kövessük egy ember viselkedését ebben a rendszerben! Van valamilyen jelen-jövő jövedelmi szerkezete Képes tőkepiaci cserékre „Egyetlen kockázatú világot” tételezünk fel Az egyszerűség kedvéért legyen ez a piaci portfólió kockázatossági szintje! 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) A 2015 F0

Az adott kockázati szinthez illeszkedő kamatszinten jelen - jövő cseréket tud végrehajtani. El tud mozdulni a -(1+E(rM)) intertemporális költségvetési korlátján 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) 450 A 1+E(rM) B 2015 F0 1

Bővítsük most személyünk lehetőségeit azzal, hogy egy vállalat tulajdonjogával rendelkezik. Ez a vállalat különböző projekteket tud megvalósítani. Továbbra is csak egyetlen kockázati szint létezik, így az összes projektötlet ilyen kockázatú. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

F0Q F1Q 1 F0T F1T 1 F0S F1S 1 F0R F1R 1 F0Q F1Q F0T F1T F0R F1R F0S F1S 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Az összehasonlítás, illetve a sorbarendezés miatt kétféleképpen is csoportosítottuk e projektlehetőségeket. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) E(F1) R 450 450 S 1+E(rM) 1+E(rM) T Q Q T S R F0 F0 1 1 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E projektekkel e tulajdonos a nyilak szerinti „elmozdulásokra” képes. A nyilak indulópontja érdektelen Nyilván csak a Q és T projektek megvalósítása jelent jó választást. Vizsgáljuk meg emberünk optimalizálását, most már a beruházási lehetőségeket is bekapcsolva! 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) C Q S R T Q S R T C Q S R T C 450 A D 1+E(rM) B 2015 F0 1

Megértettük, hogy a vizsgált vállalati tulajdonos miként döntene a vállalat nyújtotta lehetőségeket illetően. De vajon a vállalat egy másik tulajdonosa is ezeknek a projekteknek a megvalósítását támogatná? A kérdés megválaszolásához vizsgáljuk meg egy „teljesen más” ember döntéseit is ugyanebben a vállalati helyzetben! 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) 450 B 1+E(rM) A 2015 F0 1

2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) Q S R T C D 450 B 1+E(rM) A 2015 F0 1

2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Alapvető megállapításra jutottunk: A beruházási lehetőségek tekintetében az amúgy „teljesen különböző” tulajdonosok is azonos véleményen vannak. Egy-egy projekt azonos mértékben gazdagítja a tulajdonosokat. Ezért tud konszenzussal működtetni egy vállalatot több (amúgy igencsak különböző) tulajdonos. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Vizsgáljuk meg a „jó” és „rossz” beruházások közötti határt! A „nyilak” meredeksége a várható hozamot mutatja Szabály: meg kell valósítani minden olyan beruházást, amelynek várható hozama nagyobb, mint a tőkepiac azonos kockázati szinten kínált várható hozama, azaz a tőkeköltsége Ami esetünkben M várható hozama A fentiek nyilván bármilyen kockázati szintre érvényesek 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Mennyit érnek a hatékonyan árazó tőkepiacon az előzőekben ábrázolt beruházások? F0 összegnek a tőkepiaci alternatíva hozama melletti befektetése F0(1+r) összeget hozna, ez az alternatíva költség. A projekt az 1 időszak végén E(F1)-F0(1+r) tulajdonosi maradékot, nettó értéket „termel”, aminek jelenbeli értéke a már korábban bevezetett nettó jelenérték: Az NPV egyben megadja egy beruházási lehetőség („ötlet”) közgazdasági értékét is. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Nettó jelenérték több időegységre általánosítva: 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Belső megtérülési ráta IRR, internal rate of return „átlagos várható hozam” 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Minden olyan beruházási lehetőség megvalósítása szolgálja a részvényesek érdekeit, amelynek NPV-szabály: nettó jelenértéke pozitív. IRR-szabály: belső megtérülési rátája nagyobb a tőkepiac azonos kockázatú befektetésének várható hozamánál, azaz a tőkeköltségnél. Az NPV és az IRR szabályok ugyanazt az eredményt adják. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Profitalapú és etikai alapú döntések Két okból utasíthatunk el egy üzleti lehetőséget NPV-je negatív Etikailag vállalhatatlan Üzleti etika: dolgozókkal szembeni méltányos viselkedés; illegális tevékenységek kerülése; fogyasztók vagy vállalati partnerek becsapásának elkerülése. Értékközpontú, érintettközpontú részvényes Értékközpontú: profitmaximalizáló részvényesi hozzáállás Érintettközpontú: gazdasági jellegű célok mellett egyéb célok is (fogyasztó, régió, alkalmazott stb.) 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.6 Röviden az értékelési megközelítésekről
Eszközértékelés Nem pénzügyi eszközök árazása Összehasonlító árak módszere: az értékelni kívánt eszköz és a piaci árral rendelkező referenciaeszköz összevetése Egységes ár törvénye Fundamentális (vagy belső) érték keresés Az adott eszközzel elérhető várható jövedelmekből és azok kockázatosságából fakad. A fundamentális áron megvett eszköz működtetése nulla NPV-jű. A tőkepiaci árak a fundamentális árat mutatják (annak jó becslései). 2015. Andor György: Üzleti gazdaságtan

Irodaház értékelése Hogyan határozná meg, hogy mennyi lehet a Q épület piaci értéke? Összehasonlító elemzéssel Jövedelemalapú elemzéssel Várható jövedelmek és kockázatosság(!) Tőkepiaci hasonlítás 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Műtárgyak érték-növekedése
A műtárgyakra mintegy 1-1,5%-os reálhozamot becsülnek. Ez kevesebb, mint az 1-3%-os kockázatmentes hozam (államkötvény- hozamok). Viszont közben élvezni is lehetett a birtoklását… 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Likviditás Forgalomképesség A vételi és az eladási ár különbözete Likvid: gyors adás-vétel kis vételi és eladási ár különbözet mellett lehetséges. 2015. Andor György: Üzleti gazdaságtan

Üzleti gazdaságtan Andor György.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Üzleti gazdaságtan Andor György."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Üzleti gazdaságtan Andor György.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Üzleti gazdaságtan Andor György."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés