4 A pénz, mint általános termelési tényező

4 A pénz, mint általános termelési tényező
A pénznek (csak) két paramétere van: időbelisége és kockázatossága. 4.1 Kamat Nem a „pénz használatának” áráról van szó Kamatot a termelési tényezőkhöz (vagy a vásárlóerőhöz) való azonnali hozzájutásért fizetünk (és nem a pénz használatának áraként). A kamatot azért kötjük a pénzhez, mert a pénz az általános eszköz. Kamat lenne pénz nélküli társadalomban is. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan
Nominális és reálkamat 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.2 Idődiszkontálás Intertemporális döntések Különböző időpontokhoz kapcsolódó döntések Sokféle vágy, szempont keveredik itt A homo oeconomicus az őt hajtó drive miatt szükségletei, vágyai minél előbbi kielégítésére törekszik, a kielégülés késleltetése számára kellemetlen érzés. Gossen I. viszont a szétterítésre ösztönöz. Lényeges viselkedési motívum lehet például az is, hogy leszármazottjainkra örökséget akarunk hagyni. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A „másik énünk” fogyasztása másként lehet megítélt Összességében és általánosan: pozitív időpreferencia (jelen felé torzított preferencia) Ugyanazt nagyobb hasznosságúnak értékeljük a jelenben, mintha csak valamelyik jövőbeli időpontban realizálhatnánk. „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” Különben majdnem mindent (reálhozam mellett) befektetetnénk és fogyasztásunkat döntően a haláluk előttre tolnánk. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Hasznosság, U F1 450 450 F0 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U F1 450 450 F0 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U F1 F0 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U 5 4 3 2 1 F1 1 2 3 4 5 F0 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

F0 F1 2014

Diszkontált hasznossági modell A modell (a korábbiakat jócskán leegyszerűsítve) feltételezi, hogy minden embernek minden jövőbeli időszakra egyetlen általános idődiszkont tényezője van. Bármely időszakok között ezen váltószám mellett hajlandó váltani. Pozitív idődiszkontálási mértéket szokás ehhez társítani. Ha a jelen-jövő csereügylet kockázatmentes ügylet, kockázatmentes piaci kamat alakul ki a jelen-jövő piaci áraként: 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

rf Reálértelemben A lehető legkevésbé kockázatos kölcsönök részpiacán kialakuló éves kamatok USA infláció-indexelt állampapírok piaca Értékét nagyjából 1-3% közé szokás tenni. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A diszkontált hasznossági modell szerint az idődiszkont mérteke az időskálán állandó. Mindegy, hogy a váltás az 0 és n időpontok között történik, vagy a k és k+n időpontok között. Az időért (a várakozásért) elvárt kamat időegységenként állandó, időben konzisztens. A „jelen-jövő” kockázatmentes piaci cseréinek rf egységárát, a kamatos kamat elve szerint tetszőleges időtartamra kiterjeszthetjük: 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Az idődiszkontráták időbeli konzisztenciája nem nagyon állja ki a valóság próbáját. Az emberek jövőbeli pillanatok közötti váltásai erősen függnek attól, hogy a jövőbeli pillanatok milyen távolra esnek a jelentől. A jelenhez közelebb eső időbeli váltásoknál erőteljesebb a jelen felé torzítás, a későbbieknél gyengébb. Hosszú távú időpreferencia Ezt időben konzisztensnek tekintik Rövid távú időpreferencia „azonnal”-„később” Itt nagyobb váltási arány 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.3 Idő- és kockázatdiszkontálás
Annak lehetősége, hogy a később ténylegesen visszakapott pénzösszeg eltérhet a várttól. A „szerencse függvényében” többféle állapotot is elérhetünk. A kockázat fogalmához nemcsak negatív történéseket kötünk. A csökkenő határhasznosságot mutató hasznosságfüggvény egyúttal kockázatkerülő magatartást is tükröz. A matematikailag fair változat várható hasznossága kisebb, mint a várható értékének hasznossága 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U(F) U(F2) U(E(F)) E(U(F)) U(F1) F F1 E(F) F2 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Biztos egyenértékes Az az összeg, amely ugyanazt a hasznosságváltozást eredményezi biztosan, mint amit a kockázatos várhatóan. Kockázati prémium Éppen kompenzálja a döntéshozót a vállalt kockázatért. CE RP 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Általánosítsuk a kockázat megadását!
Központi határeloszlás tétel Normális eloszlás Várható érték Szórás 2014

Szigma-szabályok ±1σ 68,27% ±2σ 95,45% ±3σ 99,73% ±4σ 99,9937% ±5σ 99,999943% -1σ -2σ -3σ -4σ -5σ 5σ 4σ 3σ 2σ 1σ 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U(F) σ(F) U(E(F)) E(U(F)) RP F CE E(F) 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U(F) E(U(F)) RP RP RP F CE 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Mekkora lesz annak a kölcsönösszegnek a „bérleti díja”, amit n év múlva, adott kockázat mellett adnak majd vissza? F0 kölcsönadott összeg Jelenbeli és biztos Fn visszakapott összeg Jövőbeli és kockázatos Azaz két okból kell majd kamatot fizetni érte Az időért és a kockáztatásért 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Az időért járó részt már ismerjük:
Miként kapjuk meg az Fn – CEn váltószámot? Fontos feltételezés: A kockázat nagysága az egységnyi időre eső szórás (a volatilitás) és az idő függvénye. F kockázatos pénzösszeg sok véletlen esemény eredőjeként alakul, amik időben állandó intenzitással érkezhetnek. Egy távolabbi időpontra vonatkozó kockázatosság azért nagyobb, mert a kockázatosságot okozó faktoroknak több ideje van hatni, véletlenséget okozni. (Ez is) a kamatos kamat logikáját követi (rRP a kockázati hozamprémium). Figyelem: itt n nem az évek közötti váltást jelöli! 2014

Az rRP kockázati hozamprémiumok egy-egy ember esetén mutatják az adott kockázat vállalásának rezervációs árát. Az ilyen jellegű preferenciákkal rendelkező emberek sokasága végül minden egyes kockázati szinthez külön-külön piaci árakat, rRP-ket, alakít ki. rRP „hozzáadódik” az rf időért járó prémiumhoz 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

rf rRP r (tőkeköltség, „diszkonttényező”) az időért és a kockázatért járó prémiumokat is tartalmazza 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.4 Pénztőke árazódásának kiterjesztése
4.4.1 Pénztőke piaci árazódása Itt pénzt cserélnek pénzre Különböznek időtávok és kockázatok Jelenbeli pénzt későbbi időpont(ok)ra szóló pénzjövedelem ígéretéért A pénztőke a pénzpiacon (tőkepiacon) szinte végtelen mennyiségben rendelkezésre áll. Mivel végtelennek tekintjük, kölcsönvételekor, használatakor nem számolunk növekvő határköltségekkel. A máshonnan elvonásnak végtelen mennyiségnél nincsenek emelkedő alternatíva költségei. 2014. ősz Andor György: Üzleti gazdaságtan

A pénzpiac (a tőkepiac) hatékony piac Hatékony piacok hipotézise Tökéletes piaci árazás: a piaci árak minden pillanatban az akkor rendelkezésre álló összes információt teljességgel tükrözik. A pénztőke piacán igencsak precíz, racionálisan képzett, reális árak kell, hogy kialakuljanak. A közgazdaságilag „ugyanazt” ugyanolyanra kell értékeljék. Itt a közgazdaságilag „ugyanaz”: (egységnyi időtávokat tekintve) az azonos kockázatú. Érvényesül az egységes ár törvénye 2014. ősz Andor György: Üzleti gazdaságtan

Piaci portfólió Átlagos kockázatosság, amit a piaci portfólió kockázatosságával ragadunk meg. Olyan befektetési csomag, amely az összes kockázatos üzleti tevékenységet arányosan tartalmazza. Valamilyen átfogó tőzsdeindexszel szokás megragadni M-mel („market”) jelöljük Mivel az összes befektetési lehetőséget arányosan tükrözni, így kockázatossága az átlagos üzleti kockázatosságnak tekinthető. Várható hozama 7-9% körüli Az átlagos piaci kockázati prémium: 5-7% Volatilitása 15-20%. 2014. ősz Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(r) rM E(rM) rf σ(r) σ(rM) 2014. ősz Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.4.2 Pénztőke árazódásának általánosítása
A pénztőke árazódása „globálisan” közel azonos A határtermék-bevételek kiegyenlítődése miatt, ennek „lokálisan” is kiegyenlítő hatása kell legyen. Bármely termelési tényező ára (bére, bérleti díja stb.) az azonos időtávú és kockázatosságú pénztőke kamatával kell azonos legyen. A termelési tényezők hagyományos föld, munka és tőke csoportosítása helyébe az adott erőforrás használatba adásának-vételének kockázatossági kérdése került. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.4.3 Pénztőke árazódásának makroökonómiai megközelítése
Makroökonómiai jellegű megközelítés Amit az emberek nem fogyasztanak el, azt megtakarítják, ezt kínálják a kölcsönök piacán. Fogyasztási-megtakarítási döntésük mögött számos egyéb (itt most nem tárgyalt) közgazdasági törvényszerűség is meghúzódhat. A kölcsönpénzek piacára kivitt megtakarítások mennyisége tehát nem feltétlenül az ottani kamatszinttől fog függni. Így közelítve, a kölcsönadni szándékozott pénzek kínálati függvénye függőleges lesz. A keresletet a vállalatok támasztják a beruházási ötleteikhez szükséges erőforrások határtermék- bevételei alapján. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(r) S S E(rM) E(rM) D Tőke mennyisége 2014

E makroökonómiai jellegű megközelítés azonban csak rövidtávra lehet reális. Hosszabb távon a megtakarítások mennyisége már bizonyára idomul a kamatlehetőségekhez, a kamatszint pedig az emberek időhöz és kockázatossághoz kapcsolódó mögöttes preferenciáihoz. Hosszú távon már olyan szintre kell beálljon a kamat, ahol a vállalatok egységnyi költségű termelési tényezője akkora határtermék-bevételt eredményez, ami megfelel az emberek idő- és kockázatdiszkontálási elvárásainak is. A pénzpiaci (tőkepiaci) kamatláb ilyenkor megegyezik a pénz (azaz a termelési tényezők) határtermék-bevételével. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Tőke mennyisége E(r) E(rM) S S S S S’ D 2014

Ösztöndíjak és megtakarítások
A családok gyakran megtakarítanak azért, hogy finanszírozhassák gyerekeik felsőoktatási tanulmányait. Másrészről sokféle ösztöndíj-lehetőség is kínálkozik. Ezek alapja viszont gyakran a család anyagi helyzete. Így viszont, akik megtakarítanak, azok végül büntetést kapnak, ezért ésszerű lenne nem (annyit) megtakarítaniuk… Mi a véleménye erről az álláspontról? 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5 Profit és a nettó jelenérték
A profit az összes bevétel és az összes költség különbsége. A „maradék” Problémát a költség és a profit elválasztása okoz. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.1 Közgazdasági értelemben mi nem profit?
A bér és a bérleti díj nyilván költség és nem profit. A (pénz)tőke után fizetett kamat sem más logikájú, így kamat sem profit, hanem költség. Ezek akkor is költségek, ha a tulajdonos által birtokoltak. Akkor is, ha számviteli értelemben ezekért nem jár fizetség. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.2 A számviteli és a gazdasági profit
Explicit költségek A termeléskor közvetlenül megjelenő kiadások A számvitel jellemzően ezeket veszi csak figyelembe Implicit költségek A vállalat tulajdonában lévő termelési tényezők felhasználásának alternatíva költségei. A számviteli kimutatásokban nem (vagy más felfogásban) jelennek meg. Nincs olyan „rovat”, hogy „a saját tőke alternatíva költsége” 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A számviteli profitba (nyereségbe, üzleti eredménybe) tehát belekeveredhetnek gazdasági értelemben költségnek tekinthető elemek is. Gazdasági profit Bevétel mínusz az összes gazdasági költség Gazdasági költség a tulajdonosok alternatíva költségeit is tartalmazza Ha „minden” költség, akkor mi a profit? Ehhez olyan definícióra van szükség, ami elválasztja a költségeket és a profitot. „Gazdasági profit szokásos megközelítése” 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.3 A gazdasági profit forrásai
Fontos megérteni, hogy akár profit nélkül is működhet egy vállalat Ettől még minden szereplő korrekt fizetséghez jutna. Gazdasági profit szokásos megközelítése Bár mindent belegyömöszölhetnénk a költségek közé is, de néhány elemet mégis leválasztunk, és „profitnak” nevezzük: A vállalkozói képesség eredményét A piaci hatalom következtében fellépő eredményt A szerencse következményét 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.3.1 Vállalkozói képesség, mint a profit forrása
Arbitrázslehetőségek felfedezése A beszerzett és az értékesített termék ilyenkor ugyanaz A vállalkozók (spekulánsok) egymással versenyeznek, amivel egyúttal meg is szüntetik az arbitrázslehetőségeket. Csökkennek (megszűnnek) az árak regionális és időbeli eltérései. Az egységes ár törvénye kezd érvényesülni A tranzakciós költségekkel együtt értve 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Innovációs (újítási) képesség Újfajta technológia vagy termék Átmenetileg monopol jellegű helyzet Schumpeter: az innováció monopóliumok formájában tör felszínre a tőkés gazdaságokban, és jutalma a monopol jelleg miatt besöpörhető profit. Az innováció sokszor csak egy információ Egy új technológia leírása, egy új szervezési megközelítés, egy új vásárlói igényre való ráeszmélés stb. Az információ problémás árucikk, mivel előállítása költséges, reprodukálása viszont szinte ingyenes. Szoftver, gyógyszer, zene, könyv stb. Elveszhet az innovációkat motiváló erő, társadalmi haszon… Ezért állami beavatkozás 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Utánzás Az újításokból származó profit csak időleges lehet, mert előbb-utóbb jönnek az utánzók. Bár az újítók lépéselőnyben vannak, egy gyors utánzás még profitlehetőségeket rejthet. Ráadásul, az utánzónak beruháznia sem kellett az újdonság kifejlesztésébe. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A vállalkozói tudás sokrétű dolog tehát A tudatos profitszerzéshez valamilyen különleges tudással kell rendelkezni. E „különleges tudást” nevezzük vállalkozói képességnek, amiért a profit (és ebben a megközelítésben nem bér) a jutalom. Pontosabban: Ha a vállalkozói tevékenységet tulajdonosként végzik, akkor jár érte profit, ha alkalmazottként, akkor bér. „Menedzser” A profit szokásos megközelítésénél tehát a vállalkozói képességekből (arbitrázs- lehetőségek megtalálása, újítás vagy utánzás) fakadó tulajdonosi többletet profitnak tekintjük. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.3.2 Piaci hatalom, mint a profit forrása
A profit szokásos megközelítése szerint a versenyelőnyből, monopol jellegből fakadóan realizált tulajdonosi többlet az profit. Tökéletlen versenyben a vállalat képes termelési tényezőinek összes költsége feletti árbevételt elérni. Ehhez nem csak a vállalkozói képességek vezethetnek, hanem művileg kreált vagy természetes belépési korlátok is. Átfedhet a vállalkozói képességekkel, hiszen az is lehet „vállalkozói tudás”, hogy valaki pl. „ügyesen” korrupt, agresszív vagy tisztességtelen. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.3.3 Szerencse, mint a profit forrása
Bizonytalansággal terhelt világban a bevételek és a költségek, így a profit sem biztos. A vállalkozói képességekkel vagy a monopol helyzetekkel szerzett profit is kockázatos, várható értékkel és szórással. A várható profit a vállalkozói tudás és/vagy a piaci hatalom gyümölcse. A tényleges profit várhatótól való eltérése viszont már tisztán a szerencse dolga. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A skót vágóhíd-tulajdonos esete
A vállalkozás története A „rossz döntés” A „véletlen” A hatalmas profit Mi húzódik meg e profit mögött? Vállalkozói képesség Monopol erő Szerencse 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.4 Profit a jövőben és a jelenre vetítve
A mikroökonómiai és a pénzügyi megközelítés a profitmegragadás tekintetének egységes, a vonatkoztatási időpillanat tekintetében viszont nem. A gazdasági profit a mikroökonómiában is a termelési tényezők összes alternatíva költsége felett adódik; és az alternatíva nem lehet monopol jellegű, és nem épülhet a vállalkozói képességekre sem. Az időbeliség viszont a pénzügyekben a „mai szem”, míg a mikroökonómiában inkább az utólagos (ezért itt nem jelenik meg a szerencse sem). 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Nézzünk egy egyszerű példát! Egy évig tartó üzleti projekt F0 a beruházás, amit a projekt tulajdonosai rD kamat melletti kölcsönből teremtenek elő. A projekt egy év után R1 összegű (várható) bevételt hoz. Írjuk fel a tulajdonosi profit nagyságát mikroökonómiai szemlélettel! A végén R1 bevétel. A végén C1 költség Vissza kell fizetni az F0 kölcsönt Kell fizetni rDF0 kamatot Mikroökonómiai profit: 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Miként kellene megadni ennek a jelenbeli értékét a pénzügyi szemlélethez? Ehhez az idővel és a kockázatossággal kell diszkontálnunk De mi π1 kockázatossága? Mitől függ ennek alakulása? 1) Az R1-től, ez az üzleti tevékenységből fakad. 2) F0-től nem, ez biztos jelenbeli összeg volt. 3) rD különleges eset, ennek kockázatosságát nem tudjuk megítélni. A kölcsönszerződéstől függ, lehet kockázatmentes vagy kockázatos is. Az R1-ből fakadó kockázat valamekkora részben az rD-re is eshet, azaz π1 kockázatossága kérdéses lehet. Tételezzük fel, hogy π1 kockázatosságát meg tudjuk adni valahogy, és ehhez r tőkepiaci kamatnagyság (tőkeköltség) tartozik. Ekkor a jelenbeli érték: 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

π0 a pénzügyi megközelítés szerinti profit Jelenre kifejezett (várható) gazdasági profit Nettó jelenérték (NPV, net present value). 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Többperiódusú (többéves) esetek
A mikroökonómiai közelítés itt (a különböző időpontok miatt) már igen nehézkes, ráadásul a piaci szituáció is évről-évre változhat. Ezért A mikroökonómiai elemzési hátteret csak éves szintekre tartjuk meg, míg a gazdasági profitot ilyenkor már a nettó jelenérték megközelítéssel adjuk meg. Rajzfilmkocka-szerű πn „éves profitdarabkák” Profit pénzáramlási definíciója Majd 2014

Az NPV tehát a várható profitot adja meg a jelenben értékelve (a jelenre diszkontálva):
E(Fn) jövőbeli várható „profitocskák” A saját tőke költségének levonása nélkül r tőkeköltségben megjelenő kockázat A saját tőke költségét itt vonjuk le 2014

Térjünk vissza a példánkhoz! Mi a helyzet akkor, ha F0 tőkét maguk a tulajdonosok adták a vállalkozáshoz? A tulajdonosok ekkor egyben termelési tényező kölcsönzők is, amiért nekik kamat jár, de ennek semmi köze a profithoz vagy az NPV-hez. E kölcsönpénzükért nekik is rDF0 kamat jár, ami költség és nem profit. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A (gazdasági) profit és az NPV praktikusan ugyanazt jeleni.
Legfeljebb az értelmezési pillanat lehet kérdéses. A „maximalizálási elveket” tekintve ez érdektelen A profitmaximalizálás elve és a nettó jelenérték maximalizálás elve ugyanazt a motivációt írja le. A maximalizálási cél csak várható értelemben szolgálható tudatos emberi cselekedettel. A szerencsén múló részben csak reménykedni lehet. Tényleges profitra törekszünk, de ezt csak várhatóról szóló döntéssel tudjuk szolgálni.

Normál profit Mikroökonómia: normál profit és gazdasági profit Normál profit: a vállalkozás tulajdonosa tulajdonában levő termelési tényezők „szokásos” alternatív költsége. „Szokásos”, mert nem tartozik bele sem a vállalkozói tudás, se a monopol jellegű hatalommal élés, se a szerencse. A normál profitot szokás a számviteli és a gazdasági profit közötti részként is megragadni. A számviteli profitot így csökkentik a tulajdonos termelési tényezői használatának alternatíva költségével. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.5 Nettó jelenérték és a belső megtérülési ráta
Bevezetésként idézzük vissza a jelenbeli és a jövőbeli biztos összegek közömbösségi görbéinek levezetését! 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U F1 450 450 F0 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U F1 F0 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U 5 4 3 2 1 F1 1 2 3 4 5 F0 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

F0 F1 2014

Most ezt csak annyival egészítsük ki, hogy F1 kockázatos is. Várható értékét tüntetjük fel, E(F1) 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) 2014 F0

Kövessük egy ember viselkedését ebben a rendszerben! Van valamilyen jelen-jövő jövedelmi szerkezete Képes tőkepiaci cserékre „Egyetlen kockázatú világot” tételezünk fel Az egyszerűség kedvéért legyen ez a piaci portfólió kockázatossági szintje! 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) A 2014 F0

Az adott kockázati szinthez illeszkedő kamatszinten jelen - jövő cseréket tud végrehajtani. El tud mozdulni a -(1+E(rM)) intertemporális költségvetési korlátján 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) 450 A 1+E(rM) B 2014 F0 1

Bővítsük most személyünk lehetőségeit azzal, hogy egy vállalat tulajdonjogával rendelkezik. Ez a vállalat különböző projekteket tud megvalósítani. Továbbra is csak egyetlen kockázati szint létezik, így az összes projektötlet ilyen kockázatú. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

F0Q F1Q 1 F0T F1T 1 F0S F1S 1 F0R F1R 1 F0Q F1Q F0T F1T F0R F1R F0S F1S 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Az összehasonlítás, illetve a sorbarendezés miatt kétféleképpen is csoportosítottuk e projektlehetőségeket. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) E(F1) R 450 450 S 1+E(rM) 1+E(rM) T Q Q T S R F0 F0 1 1 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E projektekkel e tulajdonos a nyilak szerinti „elmozdulásokra” képes. A nyilak indulópontja érdektelen Nyilván csak a Q és T projektek megvalósítása jelent jó választást. Vizsgáljuk meg emberünk optimalizálását, most már a beruházási lehetőségeket is bekapcsolva! 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) C Q S R T Q S R T C Q S R T C 450 A D 1+E(rM) B 2014 F0 1

Megértettük, hogy a vizsgált vállalati tulajdonos miként döntene a vállalat nyújtotta lehetőségeket illetően. De vajon a vállalat egy másik tulajdonosa is ezeknek a projekteknek a megvalósítását támogatná? A kérdés megválaszolásához vizsgáljuk meg egy „teljesen más” ember döntéseit is ugyanebben a vállalati helyzetben! 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) 450 B 1+E(rM) A 2014 F0 1

E(F1) 450 A 1+E(rM) B 2014 F0 1

2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(F1) Q S R T C D 450 B 1+E(rM) A 2014 F0 1

2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Alapvető megállapításra jutottunk: A beruházási lehetőségek tekintetében az amúgy „teljesen különböző” tulajdonosok is azonos véleményen vannak. Egy-egy projekt azonos mértékben gazdagítja a tulajdonosokat. Ezért tud konszenzussal működtetni egy vállalatot több (amúgy igencsak különböző) tulajdonos. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Vizsgáljuk meg a „jó” és „rossz” beruházások közötti határt! A „nyilak” meredeksége a várható hozamot mutatja Szabály: meg kell valósítania minden olyan beruházást, amelynek várható hozama nagyobb, mint a tőkepiac azonos kockázati szinten kínált várható hozama, azaz a tőkeköltsége Ami esetünkben M várható hozama A fentiek nyilván bármilyen kockázati szintre érvényesek 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Mennyit érnek a hatékonyan árazó tőkepiacon az előzőekben ábrázolt beruházások? F0 összegnek a tőkepiaci alternatíva hozama melletti befektetése F0(1+r) összeget hozna, ez az alternatíva költség. A projektek az 1 időszak végén E(F1)-F0(1+r) tulajdonosi maradékot, nettó értéket „termelnek”, aminek jelenbeli értéke a már korábban bevezetett nettó jelenérték: Az NPV egyben megadja egy beruházási lehetőség („ötlet”) közgazdasági értékét is. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Nettó jelenérték több időegységre általánosítva: 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Belső megtérülési ráta IRR, internal rate of return „átlagos várható hozam” 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Minden olyan beruházási lehetőség megvalósítása szolgálja a részvényesek érdekeit, amelynek NPV-szabály: nettó jelenértéke pozitív. IRR-szabály: belső megtérülési rátája nagyobb a tőkepiac azonos kockázatú befektetésének várható hozamánál, azaz a tőkeköltségnél. Az NPV és az IRR szabályok ugyanazt az eredményt adják. 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Profitalapú és etikai alapú döntések Két okból utasíthatunk el egy üzleti lehetőséget NPV-je negatív Etikailag vállalhatatlan Üzleti etika: dolgozókkal szembeni méltányos viselkedés; illegális tevékenységek kerülése; fogyasztók vagy vállalati partnerek becsapásának elkerülése. Értékközpontú, érintettközpontú részvényes Értékközpontú: profitmaximalizáló részvényesi hozzáállás Érintettközpontú: gazdasági jellegű célok mellett egyéb célok is (fogyasztó, régió, alkalmazott stb.) 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.6 Röviden az értékelési megközelítésekről
Eszközértékelés Nem pénzügyi eszközök árazása Összehasonlító árak módszere: az értékelni kívánt eszköz és a piaci árral rendelkező referenciaeszköz összevetése Egységes ár törvénye Fundamentális (vagy belső) érték keresés Az adott eszközzel elérhető várható jövedelmekből és azok kockázatosságából fakad. A fundamentális áron megvett eszköz működtetése nulla NPV-jű. A tőkepiaci árak a fundamentális árat mutatják (annak jó becslései). 2014. Andor György: Üzleti gazdaságtan

Irodaház értékelése Hogyan határozná meg, hogy mennyi lehet a Q épület piaci értéke? Összehasonlító elemzéssel Jövedelemalapú elemzéssel Várható jövedelmek és kockázatosság(!) Tőkepiaci hasonlítás 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Műtárgyak érték-növekedése
A műtárgyakra mintegy 1-1,5%-os reálhozamot becsülnek. Ez kevesebb, mint az 1-3%-os kockázatmentes hozam (államkötvény- hozamok). Viszont közben élvezni is lehetett a birtoklását… 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Likviditás Forgalomképesség A vételi és az eladási ár különbözete Likvid: gyors adás-vétel kis vételi és eladási ár különbözet mellett lehetséges. 2014. Andor György: Üzleti gazdaságtan

4 A pénz, mint általános termelési tényező

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "4 A pénz, mint általános termelési tényező"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

4 A pénz, mint általános termelési tényező

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "4 A pénz, mint általános termelési tényező"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés