Egyetemes államtörténet I. NKE ÁKK Európai Állam- és Jogtörténeti Intézet 2018. szeptember 9.

Jusztiniánusz császár 527-565

Munkatársak Adminisztráció: Nagy Enikő, 423-as szoba (ügyfélfogadás) Prof. Dr. Jakab Éva Dr. habil. Pókecz Kovács Attila Dr. Kelemen Miklós Dr. Nagy Éva Dr. Pongrácz Alex Dr. Keveházi István Adminisztráció: Nagy Enikő, 423-as szoba (ügyfélfogadás)

Egyetemes államtörténet I. Előadások: 2017.09.09. 17.00.- 19.45 2017.10. 21. 17.00-19.45 2017.11.18. 13.00-16.45 III. ea. Lőrinc Lajos terem Vizsga alapja: Előadás Tankönyv: Jakab Éva - Pókecz Kovács Attila (szerk.): Egyetemes államtörténet I., Budapest 2017. (NKE tankönyv megjelenés alatt).

Egyetemes államtörténet

Ulpianus D. 1.1.1.2: Huius studii duae sunt positiones, publicum et privatum. IUS PUBLICUM IUS PRIVATUM ÁLLAM ÁLLAMI SZERVEK ÁLLAMPOLGÁR (Alá-fölé rendeltségi viszony) ÁLLAMPOLGÁR Mellérendeltségi viszony

A tárgy oktatásának célja Történeti távlat – szemléletmód kialakítása Kritikus hozzáállás Államtudományi szaknyelvhasználat megalapozása Összehasonlító elemzés Európai kitekintés (az EU történeti-normatív környezete, európai jogi kultúrák +USA)

2017. szeptember 9. szombat: Az ókori államok története (Az ókori Görögország államtörténete, Az ókori Róma (királyság köztársaság) állantörténete, A Bizánci állam 2017. október 21. csütörtök: A francia és az angol államtörténet (A Frank Birodalom és a Német Római Császárság, A francia államfejlődés, Az angol alkotmányfejlődés, A középkori orosz állam és az újkori orosz állam, Oszmán Birodalom 2017. november 18. szombat: Az újkori föderatív államok (A Habsburg Birodalom, Az USA alkotmánytörténete, A német egység állama)

Számonkérés: írásbeli kollokvium a vizsgaidőszakban Két szorgalmi írásbeli dolgozat (fakultatív a szemeszter során) 2017. 10.21. 19.30-20.00 (Lőrinc Lajos terem) témakörei: az ókori államok története (Az ókori Görögország államtörténete, Az ókori Róma (királyság köztársaság) állantörténete, A Bizánci állam 2017. 11.18. (később pontosítva a dolgozatírás időpontja) témakörei: A Frank Birodalom és a Német Római Császárság, A középkori orosz állam és az újkori orosz állam, Oszmán Birodalom, Habsburg Birodalom, A SIKERES IRÁSBELI SZORGALMI VIZSGÁT TETT HALLGATÓK A KOLLOKVIUMON A SIKERESEN LETETT ANYAGRÉSZEKBŐL FELMENTÉST KAPNAK. A SZERZETT EREDMÉNYT MAGUKKAL HOZZÁK.

A római államtörténet korszakai Egyetemes Államtörténet I. Az ókori Róma államtörténete Levelező tagozat A római államtörténet korszakai királyság (Kr.e. 753–510) köztársaság (Kr.e. 510 – 27) a császárság (Kr.e. 27– Kr.u. 476) - principátus (Kr.e. 27 – Kr.u. 284) - dominátus (Kr.u. 284 – Kr.u. 476)

A királyság kora Az ókori római királyság (Kr.e. 753–510) két szakaszra osztható. 1. A patriarchális királyság (Kr.e. 753?-tól a Kr.e. 616?-ig) 2. Az etruszk királyság (Kr.e. 620? –509)

A patriarchális királyság (Kr.e. 753?-tól a Kr.e. 616?-ig) 1. király (rex) a gentes szövetségének vallási és politikai vezetője volt. 2. a comitia curiatán meghatározó szerepet játszottak a nemzetségfők leszármazói 3. senatus, amelynek tagjai a nemzetségfők voltak.

Az etruszk királyság (Kr.e. 620? –509) A király - kizárólagos birtokosa volt az állami főhatalomnak, az imperiumnak Az etruszk uralkodók hatalma dinasztikus jellegű volt A comitia curiata mellett a comitia centuriata megszületése A senatus háttérbe szorulása, a nemzetségfők mellőzése

A köztársaság korának államszervezete (Kr. e. 510 – 27), Magistratus Senatus Comitia - curiata - centuriata - tributa

A római magistratusok Rendes magistratusok: - consul - praetor (praetor urbanus, praetor peregrinus) - aedilis curulis questor Rendkívüli magistratusok: dictator censor

A római senatus A szenátus tagjainak száma a köztársaság utolsó századáig 300 fő (Sullanál 600 fő, Julius Caesarnál pedig 900 fő) A szenátus összehívására jogosultak: (az imperiummal rendelkező rendes magisztrátusok) a consul, praetor, tribunus plebis princeps senatus (Elsőként nyilvánít véleményt) A szenátus határozata a senatus consultum

A comitiák 1. A comitium és a contio 2. A comitia centuriata 3. A comitia tributa

A plebejus intézmények tribunus plebis aedilis plebis concilium plebis (plebiscitum)

A principátus korának államszervezete (Kr. e. 27 – Kr. u. 284) A császár (princeps) Köztársasági intézmények a principátus alatt A princeps központi szervei

A császár (princeps) A princeps az Augustus által kialakított principatusnak nevezett államjogi forma vezetője imperium maiusnak: nevezett állami főhatalommal bírt, ezáltal a hadsereg főparancsnoka és a provinciai helytartók irányítója lett. tribunicia potestas :összehívhatta a népgyűlést és a senatust, személyes sérthetetlenséget biztosított számára és valamennyi magistratus hivatali intézkedésével szemben vétójoggal is élhetett. A tribunicia potestas alapján a segítségnyújtás joga (ius auxilii) is megillette a princepset, amelynek alapján a bírósági ítéletekkel szemben a császárnál fellebbezéssel lehetett élni. Auctoritas principis

Köztársasági intézmények a principátus alatt A köztársasági intézmények formailag ugyan fennmaradtak, de jelentős változásokon mentek keresztül. A magisztratúrák: a változás értelemszerűen főleg azokat sújtotta, amelyek korábban a császár fő jogosítványait foglalták magukban, míg a többieket kevésbé érintette A népgyűlés: a népgyűlés hatáskörébe tartozik a köztársasági magisztrátusok választása. a princeps azonban megtartotta magának a jelöltállítás jogát Szenátus: (Valódi politikai súlyát a magisztrátusokhoz hasonlóan a hajdan nagyhatalmú senatus is elvesztette).

A principatus központi szervei praefectus praetorio praefectus urbi praefectus vigilum praefectus annonae praefectus vehiculorum + consilium principis (különösen Hadrianustól kezdődően)

A dominátus korának államszervezete 1. (Kr. u. 284 – Kr. u. 476) DOMINUS et DEUS Központi államszervek: Sacrum Consistorium MAGISTER OFFICIORUM QUESTOR SACRI PALATII COMES SACRORUM LARGITIONUM COMES RERUM PRIVATaRUM COMES SACRI CUBICULI

A dominátus korának államszervezete 2. (Kr. u. 284 – Kr. u A dominátus korának államszervezete 2. (Kr. u. 284 – Kr. u. 476) A dominátus területi igazgatása provincia - vezetője a praeses dioecesis (több provinciát foglal magában) - élén a vicariusszal praefectura ( a dioecesiseket fogja össze) - élükön a praefectus praetorióval