Portia ládikái (ld. A velencei kalmár) Amit Bellini készített, azon biztosan igaz felirat van, amit Cellini készített,azon hamis. 69b. Arany: A kép nem ebben van. Ezüst: E két ládika közül pontosan egyet készített Bellini. Melyikben van a kép?

68a. Egyik ládikán sincs egynél több hamis állítás. Melyikben van a kép?

68b. Az egyik ládikán mindkét állítás igaz, egy másikon mindkettő hamis, a harmadikon az egyik igaz, a másik hamis.Melyikben van a kép?

70. arany: A kép nem ebben van. ezüst: A két állítás közül pontosan egy igaz. Melyikben van a kép? Mi a helyzet, ha a kép az ezüstládikában van? Az ezüst mondat ebben az esetben akkor és csak akkor igaz, ha hamis. Tehát nem lehet igazságértéke, nem közöl információt. Az ilyen mondat: hazug-mondat: azt állítja magáról, hogy hamis. Smullyan: hagyjuk békén az ilyen mondatokat. Portia egy látszatállítást tett, amiből nem következik semmi.

Vö. „Minden krétai hazudik.” (1) „Azt mondta valaki közülök, az ő saját prófétájok: A krétaiak mindig hazugok, gonosz vadak, rest hasak. E bizonyság igaz …” (Tit. 1. 12-13.) „és egyetlen krétai sem szólt soha rajta kívül” (Jean Buridan stílusában) „Ezen a dián a Buridan képe alatt levő mondat hamis.” (2) Az (1) mondat kontingens hazug-mondat. Ha a Buridan-féle feltétel nem teljesül, akkor hamis, ha teljesül, akkor viszont paradox: sem igaz, sem hamis nem lehet. A (2) mondat (nem kontingens, abszolút)hazug-mondat. Ha a kép nem az aranyládikában van, akkor az ezüstládikán levő mondat se igaz, se hamis nem lehet – tehát kontingens hazug-mondatként viselkedik.

És ha a kép az aranyládikában van, akkor az ezüst mondat igaz, vagy hamis? „A ládák alatt következő mondat igaz.” (3) Igazmondó-mondat (kontingens). Olyan igazságértéket tulajdoníthatunk neki (az adott körülmények között, amilyet csak akarunk, semmi köze a tényekhez. (Up for grabs, „szabad a vásár”.) Ez is szemantikai anomália. Meg (1)-nek az a tulajdonsága is, hogy a mondat elhangzásából következtetni lehet (???) arra, hogy van egy olyan krétai, aki valamikor nem hazudott. Ez indokolja Smullyan álláspontját. Más nézet (Jon Barwise): A hazug- és az igazmondó-mondatoknak is lehetséges értelmes szemantikai elemzése.

Craig felügyelő eseteiből

-- Kitérő a feltételes kijelentések szigorú olvasatáról – 77. Az ostoba ügyvéd esete. Ügyész: Ha a vádlott bűnös, akkor volt bűntársa. Ügyvéd: Ez nem igaz! Miért ostoba az ügyvéd? -- Kitérő a feltételes kijelentések szigorú olvasatáról – Ha az A  B kondicionális hamis, akkor A igaz és B hamis. De egy feltételes kijelentés elutasításán nem feltétlenűl az előtag állítását és az utótag elutasítását értjük. Hanem inkább csak az, hogy lehet az előtag igaz és az utótag hamis. A: Ha x bankár csődbe megy, akkor öngyilkos lesz. B: Ez nem igaz! Állította-e B, hogy x csődbe fog menni? Ch. S. Peirce példája -- Kitérő vége – Craig példáján felbuzdulva nyomozónak állunk a lovagok, lókötők és normálisak szigetén. Néhány feljegyzés bírósági élményeinkből: 82. A vádlott a lovagok és lókötők szigetéről való. Egy mondatot mondhat a védelmére. Vádlott: Aki ezt a bűntényt elkövette, lókötő. Jól védekezett?

87. És mit válaszolt az ügyész meg a vádlott Craignek?