Készítették: Korom Kata Pintér Noémi Felkészítő tanár: Pécsi István Hiszem, ha látom! Készítették: Korom Kata Pintér Noémi Felkészítő tanár: Pécsi István
Az első diffúziós ködkamrát Alexander Langsdorf készítette (1939)
Hozzávalók üvegakvárium fekete filc minimum 5 mm vastag fémlemez faláda szárazjég izopropil-alkohol
Így készült a kamra
Előkészületek
Működési elve üvegakvárium izopropil-alkohollal átitatott filc fekete fémlemez szárazjég faláda
Nyomkialakulás a kamrában
Nyomkialakulás a kamrában
A részecskék hatótávolságuk, illetve fékezőképességük alapján különböztethetők meg Részecske Tulajdonságok Alfa-részecske Rövid, egyenes, vastagabb nyomvonalak. Ezek a részecskék radioaktív bomlások során a ködkamra belsejében keletkeznek. Elektron A vékony, hosszú röppályák gyors elektronokra utalnak. A lassú elektronoknak kisebb az energiájuk, pályájuk rövidebb és zegzugos az ütközések és az irányváltoztatások miatt. Az elektronok a kamra térfogatában végbemenő béta-bomlásból származnak. Müon A müonok az elektronokhoz képest valamivel vastagabb, hosszú egyenes nyomot hagynak. Foton Zegzugos nyomot hagynak.
A sugárzás keltette „ködfonalszerű” nyomkialakulás hasonló ahhoz a jelenséghez, amikor egy repülő olyan nagy magasságban halad, hogy őt magát már nem, csak az általa húzott kondenzcsíkot látjuk
A pozitron felfedezése
Források: http://www.waynesthisandthat.com/cloud%20chamber.html http://www.cloudchambers.com/ http://cernben.uw.hu/kodkamra.pdf Fizikai szemle: Győrfi Tamás, Raics Péter: Diffúziós ködkamra- mutatni a láthatatlant 2014/1 22-26.o. Gulyás János, Rácz Mihály, Tomcsányi Péter, Varga Antal: Ennyit kell(ene) tudnod: Fizika Öveges József: Sugárözönben élünk
Köszönjük a figyelmet!