Az antikvitás görög művészete II. A klasszikus kor legfontosabb emlékei

Azon diakockák, amelyeken a „Ø” jelzés Figyelem! Azon diakockák, amelyeken a „Ø” jelzés szerepel, nem képezik a számonkérés részét, csak az emlékanyag teljességét segítik láttatni. A többi kocka tartalma viszont abszolút része a dolgozat anyagának, a fogalmak is! Az egyes szobrászok nevét meg kell jegyezni. A pirossal szedett fogalmak megtanulandók! Az időbeli elhelyezés sem maradhat le!

Az archaikus kor és a klasszikus kor Az archaikus kor (Kr. e. 600- 480) Athénban Szolón idején veszi kezdetét. (földbirtokosok jogainak rögzítése, szegényeknek népbíróság) Az attikai városállamok felívelésének korszaka ez. Az athéni demokrácia fénykora Periklész idejére esik. Az ókori bölcseleti gondolkodás és a művészetek nagy korszaka ez. A kedvező légkör hatással van a művészetekre is: a korinthosi udvarban költők, zenészek, festők dolgoznak, a Sunion- fokon az arisztokrácia kolosszális méretű kúrosz- szobrokkal dicsőíti magát. Emlékeztetőül: a szobrászat eszménye a kalokagathía (kalón ‘jó’; és agathón ‘szép’ szavakból): a szépség és jóság megtestesítője. Fontos azonban a korabeli gondolkodásban lévő különbségtétel művészet és mesterség között : a szobrászt nem művésznek, hanem mesterembernek tartják, aki mesterségbeli tudása legja-vát nyújtva elvégzi a rá bízott feladatot. Művészetnek a kor görögjei számára egészen más minősült: a dalköltészet egyes (zenei) műfajai, a tragédiaírás, mely Arisztotelész Poétikája szerint nemes jellemek cselekdetei által mutatja meg, mi is az ember, valamint a legfontosabb, a szónoklás tana, a rétorika, ami egy szónoki beszéd megírását, elrendezését és előadásmódját írja le, ez által nagy presztízsű dolog. Az építész, festő vagy szobrász a saját mesterségének csínját- bínját kell, hogy ismerje és magas fokon alkalmazza.

Delphoi, A szakrális körzeten belül: az athéniek kincsesháza. Kr. e. VI. század A kincsesház az áldozatnak szánt kincstárgyak és egyéb javak elhelyezésére szolgált. Két dór oszlop tartotta oromzat, az épület az ún. ante-templom.

Ø Delphoi, 3 kincsesház: Kr.e. VI. szd. eleje /Knidos, Marsilia és Siphnos/ ezt sem kell megjegyezni, csak a templomtípust: az előcsarnokot a cella meghosszabbított oldalfalai határolják, a homlokzatot pedig a homlokpillérek közti két oszlop vagy kariatida alkotja. Ez az ante- templom.

Athén, az Akropolisz (‘felleg- város) sziklatömbje a Parthenónnal és a hegy lábánál Priéné színházával, valamint későbbi hozzáépítésekkel Ø

1. 2. 3. A légifelvételen jól látszik a három, felmenő falaiban legépebben megmaradt épület-része az Akropolisznak: a Partheón (1), az Erectheión (2) és a Propülaia (3). Ø

Athén, az Akropolison a Parthenón alaprajz és metszet Kr. e Athén, az Akropolison a Parthenón alaprajz és metszet Kr.e. 447- 438 (V. szd. közepe) A cella, közepén a monumentális Pallasz- Athéné szobor A cellát körülfogó egyszeres oszlopsor a  perypteros

Athén, az Erectheion Kr. e. 420- 407 Ø Az Akropoliszon található mellékszentély- együttes, a győzelem- istennő Niké templomával. Periklész bízta meg tagozatainak és szobordíszének kifaragásával a szobrászfejedelem Pheidiászt.

Az athéni Akropolisz, az Erectheion, melynek legfőbb létesítménye a Győzelemistennő Niké szentélye. Pheidias faragta, az oszlopokat kiváltó kariatida- nőalakok. Ez az épületrész áldozó- oltárasztalt foglalhatott magába. Kr. e. 420 körül

Athén, az Akropolisz rekonstruált távlati kép, az egyes oromzatok valóban festve lehettek. Ø A Propülaia vagy Propylae nevű kapuépítmény,  amely a védelmi funkciót is ellátta. Nagy hatással volt a klasszicizmus kastélyépíté- szetére.

Attikai feketealakos kratér Kr.e. 570 k. Kleitias nevű váza- festő vegyítőedénye, (bor és víz elegyí-tésére szolgált) Egy etruszk nemes rendeli meg a mestertől. A válto- zó szélességű sávok a kratér nyakán és hasán mozgalmassá teszik a formát.  a legszélesebb képsor: az istenek vonulása Péle- usz és Téthisz lakodalmán Akhilleusz Trója falainál és Héphaisztosz visszaté- rése az Olümposzra. Legalsó képmező: a törpepygmeusok csatája a darvakkal (komikum); és egy- két legendás lény (ezek csak érdekességért)

Ø Kétféle feketealakos stílus: Exekias attikai vázafestő feketealakos csészéje, Dionysos a tengeren Kr.e. 550 k Spártai feketealakos csésze mitológiai jelenettel, Kr.e. 550k Ø

Korfu, Artemisz- templom, oromcsoport és rekonstrukció  Kr. e Korfu, Artemisz- templom, oromcsoport és rekonstrukció  Kr. e. 580 körül Dór oszloprend: lábazat nélküli oszloptörzs, egyszerű, párnatagos fejezet, a párkányzaton hornyolt mezőkkel (triglif) tagolt fríz. Artemisz, a rómaiaknál Diana, a vadászat és a természet istennője.

Ø Phigalia, Apollón temploma Kr. e. V. szd. eleje A romterület mai képe a templom alapfalaival és a rekonstruált  alaprajza. Ø

Phigalia, korinthoszi oszlopfő az Apollón- templomból, Kr. e. V. szd Phigalia, korinthoszi oszlopfő az Apollón- templomból, Kr.e. V.szd. eleje Akantuszlevél- sor és voluta. A korinthoszi oszloprend itt jelenik meg először. Phigalia, a szentély rekonstruciója  A szentély végében állt egyetlen egy korinthoszi oszlop.

A dór, ión és korinthoszi oszloprendek megjegyzendő részletei (piros számokkal) A görögök által kifejlesztett oszloprendek alkotóelemeit és eredet- történetét Marcus VITRUVIUS Pollio írja le Tíz könyv az építészetről című traktátusában. 1: a dór rendszer gerenda- párkányának (architráv) üres mezeje, a metopé. 2: a párkányzat hornyolt tagja, a triglif. 3: a dór oszlopfejezet alsó, kiszélesedő eleme, a párnatag vagyis az echinus. 4: a dór fejezet felső eleme a fedőlemez, az abacus. 1 2 5 4 3  7 6  KORINTHOSZI DÓR IÓN 5: Az ión fejezet fő motívuma a csigavonal, a voluta 6: Az oszloptörzs vájatolása a kannelúra, a törzs felfelé keskenyedését kiegyensúlyozó optikai „trükk” az entázis, a sudarasodás. 7: akantuszlevél

Poszeidón vagy Zeusz szobra az attikai Artemision- fokról Kr.e. 460 k. A merev testtartás a múlté, a szobor kilép, „belakja” a teret. Tengerszorosok mentén fekvő szirtekre gyakran helyeztek monumentális szobrokat, erről nem tudjuk pontosan, hogy melyik istenség attribútumát, a szigonyt (Poszeidón), vagy a villámokat (Zeusz) tartotta kezében.

Ø Herkules és Kerberosz, attikai vörösalakos nyak- amphora a Kr. e. 400- as évek végéről. Kerberosz vagy Cerberus a Hádész kapuját őrző háromfejű eb.

Az olympiai Zeusz- templom oromcsoportjai (/Oinomaos és Pelops/ kocsiversenye; a lapiták és kentaurok harca) Kr.e. 460k A budapesti Szépművészeti Múzeum középső portikuszának timpanon-oromcsoportján az alsó szoborjelenet látszik. A XIX. század klasszicista múzeum-építészete az antik templomépület- típust tekintette a legfőbb előképnek. Ez biztosan kérdés lesz a dolgozatban!

Budapest, Szépművészeti Múzeum, oromcsoport

Myrón: Diskobolos (Diszkoszvető), római kori másolat, az eredeti. : Kr Myrón: Diskobolos (Diszkoszvető), római kori másolat, az eredeti.: Kr.e. 450 k. Mélységes és értő tanulmányozása az anatómiának, az izomzat mozdulat közbeni változásainak.

Pheidias: Apollón. A szobor római kori másolata. Az eredeti: Kr. e Pheidias: Apollón. A szobor római kori másolata. Az eredeti: Kr. e. 450 k.

Polykleitos: Doryphoros – Dárdavivő c. szobrának római más. Az er.: Kr.e. 440 k. Polykleitos dolgozza ki az emberi testrészek arányait számszerűsítő teoretikai munkát, a Kanónt. Innen ered a latin kánon szó: valamely összefoglaló szabályrendszer, rendező elv neve. Kontraposzt: Az a szobrászati kompozíciós elv, amely az emberi testnek ellentétes irányú mozdulatokból kialakuló egyensúlyi helyzetét jeleníti meg. (jellemzően a vállak és a medencevonal ellentétes dőlése) Ennek kifejlesztése Polykleitos érdeme.

A Parthenón frízének részlete a keleti oldalról: az olymposi istenek – Kr.e. 430 előtti, valószínűleg Pheidiász vagy az ő keze alatt dolgozó műhely Ø

Művészeti Szakközépiskola Szerkesztette: Vasuta Zsolt A felhasznált képanyag egy része a PPKE- BTK Művészettörténet Tanszékének oktatási segédanyagából származik. A jogtulajdonos Dr. Jankovits Katalin. Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk 2016