Egyéb gyakorló feladatok (I.) Egy cég eladási forgalma 850.000. A változó költségek az eladási forgalom 60%-át teszik ki, a fix költségek összege 120.000. A hitelek után fizetendő kamat 45.000, az elsőbbségi részvényeseknek járó osztalék 15.000. A törzsrészvények száma 10.000 db. A társasági adó kulcsa 20%. Hogyan alakul a részvényesek jövedelme, ha az eladási forgalom 10%-kal emelkedik? (Feltételezzük, hogy a teljes adózott eredményt felosztják a részvényesek között.) Mekkora a működési, finanszírozási és kombinált áttétel?

Egyéb gyakorló feladatok (II.) bázis „+10%” Árbevétel +850.000 +935.000 Fix költségek -120.000 Változó költségek (árbevétel 60%-a) -510.000 -561.000 EBIT +220.000 +254.000 Kamat -45.000 AE (@TC=20%) +140.000 +167.200 Elsőbbségi részvényesek osztaléka -15.000 Törzsrészvényesek osztaléka 125.000 152.200 EPS 12,5 15,22 DOL 15,45%/10% = 1,55 DFL 21,76%/15,45% = 1,41 DCL 1,55*1,41 = 2,185

Egyéb gyakorló feladatok (III.) Egy rt. részvényeinek piaci értéke 2.600. A vállalatnak jelenleg nincs hitel típusú forrása. A forgalomban lévő részvények száma 100 db. A vállalat két finanszírozási tervet elemez: I.) hitelfelvétel nélkül, csak saját tőkével finanszíroz, II.) 650 hitelfelvétel, a forgalomban lévő részvények száma 75 db-ra csökken, mivel a hitel összegének megfelelő részvényt visszavásárolnak, a hitel kamata 8%. A vállalat várható EBIT-je 860, a társasági adó kulcsa 25%. Mekkora az EPS az egyes tervek szerint? Mekkora EBIT szintnél közömbös, hogy melyiket tervet választjuk?

Egyéb gyakorló feladatok (IV.) I. terv II. terv EBIT +860 Kamat 650*8% = -52 AEE +808 Társasági adó (25%) -215 -202 AE +645 +606 Részvények száma 100 75 EPS 6,45 8,08 𝐸𝐵𝐼𝑇= 0∗75−52∗100 75−100 =208 Az EBIT fedezeti pont:

Egyéb gyakorló feladatok (V.) Mekkora a súlyozott átlagos tőkeköltség, ha a hitelezői tőke költsége 10%, a saját tőke költsége pedig 20%, a hitelezői/saját tőke arány pedig 0,6? Részletezve a WACC képletét, behelyettesítve D/E = 0,6-ot: Mekkora egy törzsrészvény tőkeköltsége a Gordon-modell szerint, ha a kibocsátási ára 600, a kibocsátást követő periódusban a várható osztaléka 150, és az osztalék konstans 7%-kal növekszik periódusonként, továbbá a kibocsátási költség a kibocsátási összeg 2%-a? rE = 150/[600*(1 – 0,02)] + 7% = 32,51% 𝑟 𝑊𝐴𝐶𝐶 = 𝐷 𝐷+𝐸 𝑟 𝐷 + 𝐸 𝐷+𝐸 𝑟 𝐸 = 𝑟 𝐷 1+ 1 𝐷 𝐸 + 𝑟 𝐸 𝐷 𝐸 +1 =16,25%

Egyéb gyakorló feladatok (VI.) Mekkora egy törzsrészvény elvárt hozama a CAPM szerint, ha a kockázatmentes hozam 2%, az átlagos piaci kockázati prémium 6%, a törzsrészvény bétája pedig 1,4? Kockázatosabb ez a részvény a részvénypiac egészéhez képest? Mekkora az említett adatok alapján a részvénypiac egészétől elvárt hozam? rE = 2% + 1,4*6% = 10,4% Igen, mert 1,4 > 1 rE = 2% + 1*6% = 8% Mekkora a részvény bétája a CAPM szerint, ha elvárt hozama 20%, a kockázatmentes hozam 2%, az átlagos piaci kockázati prémium pedig 6%? Átrendezve a CAPM egyenletét: β = (0,2 – 0,02)/0,06 = 3

Egyéb gyakorló feladatok (VII.) Mekkora forrást tud ténylegesen bevonni a Gordon- modell szerint a vállalat törzsrészvények formájában, ha a kibocsátást követő évre tervezett osztalék 80, ami évente 7%-kal növekedne, a kibocsátási költség a kibocsátási ár 3%-a, a törzsrészvényekkel kapcsolatos hozamelvárás pedig 12%? A részvényesek fizetni hajlandók: 80/(12% – 7%) = 1.600, amit csökkent a kibocsátási költség, tehát 1.600*(1 – 3%) = 1.552-t kap ténylegesen a vállalat