SZFP II Kompetenciamérés Szabálykövetés 2009. január 28. Vadasi Béláné vadasi@freemail.hu
A kompetencia fogalma A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan – ismereteket, készségeket, képességeket, személyiségjegyeket és attitűdöket tartalmazó – komplex rendszernek tekinthetjük, amely képessé, kompetenssé teszi birtoklóját arra, hogy különböző helyzetekben, összetett, életszerű feladatok megoldásában eredményesen, hatékonyan cselekedjék.
Miért a „Szabálykövetés” ? Diákjaink életét, tevékenységét, iskolai tanulmányait számos dokumentum szabályozza, melyek ismeretét, követését, az adott helyzetekben a megfelelő alkalmazását várjuk el tanulóinktól. Például: tűz- és balesetvédelmi szabályzat; a házirend; a DÖK működési szabályzata.
Mit jelent a „szabálykövetés”? A szabály (szabályosság) felismerése, a szabály követése, adott helyzetben a megfelelő alkalmazása komoly gondolkodási műveletek elvégzését feltételezi, mint például: a szelektálás, a rendszerezés, a kapcsolat-felismerés, a fogalmi gondolkodás és a következtetés. A szakiskolai tanulóknál mindezek alapján tartjuk fontosnak a „Szabálykövetés”, mint kompetencia mérését.
A „Szabálykövetés” mint kompetencia Nemzeti alaptanterv (2003) a kommunikációs, a narratív, a döntési, a kritikai, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési kulcskompetenciák mellett kiemeli… a szabálykövető, a problémamegoldó, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat.
A „Szabálykövetés” mint kompetencia jellemzése A „Szabálykövetés” mérésénél célunk az, hogy felmérjük a tanulóink képesek-e az alábbi tevékenységformák (tevékenységek) elvégzésére: adott helyzetben (eseményben, jelenségben) valamilyen szabályosságot felismerni, adott, leírt szabályt (algoritmust) követni, helyzethez (eseményhez, jelenséghez) szabályt választani, illeszteni, helyzethez (tevékenységhez) önállóan szabályt alkotni.
A tevékenységformákban az egyes, úgynevezett „nehézségi” szinteken az alábbi tényezők változnak: A szabályfelismerés során a szabály jellege (valószínűség, ok-okozati összefüggés, törvényszerűség), ill. a megadott helyzetek (események, jelenségek) száma változott. Pl.: „A búza útjáról” szóló mondókában lépéseinek megfelelő sorrendbe állítását (4. szint). A szabálykövetés során a leírt lépések száma, a szabály összetettsége változott. Pl.: A robot útvonala a labirintusban (2.szint): JBBJJJB.
A nehézségi szinteket befolyásoló tényezők (folyt.) A megfelelő szabály kiválasztása, illesztése során a megadott szabályok száma nőtt. Pl.: Ruhacímke kiválasztása (2. szint). Az önállóan alkotandó szabály során a leírandó lépések sorrendiségének jelentősége ill. a feltételek összetettsége változott. Pl.: Egy diákönkormányzati képviselő kampány-tevékenységének tevékenységlánccá (hálótervvé) való szervezése (4. szint)
Tevékenységformák és nehézségi szintek (táblázatba foglalva)
Szint/ Tevékenység 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint A) Szabály-felismerés Egy helyzetben (egy dologban, eseményben) valamilyen szabályosságot (pl. ritmust, változást, tendenciát) felismer. Két helyzet (két dolog, esemény) közötti ok-okozati kapcsolatot, egyszerű összefüggést felismer és leír. Két helyzet (két dolog, esemény) közötti összefüggést, törvényszerűséget felismer és leír. Több helyzet (dolog, esemény) közötti összefüggést, törvényszerűséget felismer és leír. B) Szabály-követés 3-4 lépesben egyértelműen megadott szabályt követ. Legfeljebb 5-9 lépésben egyértelműen megadott szabályt követ. Legfeljebb 5-9 lépésben elágazást, ciklust tartalmazó algoritmust (szabályt) követ. Olyan algoritmust (szabályt) követ, melyben egymással párhuzamosan futó tevékenységlánc van. C) Szabály- választás Megadott szabályok közül (max. 3) adott helyzethez (eseményhez) kapcsolódót (megfelelőt) választ. Megadott szabályok közül (max. 3) közül több helyzetet (eseményét) figyelembe véve választ. Megadott (hétköznapi) helyzethez (eseményhez) egy, általa ismert szabályt választ (talál). Megadott helyzethez (eseményhez) illeszkedő több, általa ismert szabályt alkalmaz. D) Szabály- alkotás Helyzethez (eseményhez) 2-3 lépéses* szabályt alkot (alg.-t leír). *a lépések sorrendjének nincs jelentőssége Helyzethez (eseményhez) 2-3 lépéses* szabályt alkot (alg.-t leír). *a lépések sorrendjének van jelentőssége Feltételekhez* kötött helyzetben szabályt alkot. *(elágazást, ciklust tartalmazó) Helyzethez általánosított tervet (munkatervet, projekttervet, hálótervet) készít.
A „Szabálykövetés” feladatlap jellemzése A feladatokban vizsgáljuk továbbá a tanulók: ábraelemző (vizuális) képességét, monotonitás-tűrő, koncentráló és emlékező képességét, helyzetfelismerő, a helyzetek közötti viszonyokat felismerő képességüket, irányok (fel, le, jobbra, balra) különböző nézőpontból történő helyes értelmezésének, választásának képességét, szövegértelmező, információgyűjtő és rendszerező képességüket.
A „Szabálykövetés” feladatlap jellemzése A feladatlap 16 feladatból áll. Az egyes tevékenységformákhoz 4-4 feladat tartozik ezen belül a nehézségi szintekhez pedig 1-1 feladat.
A tanulók teljesítményének értékelése Az értékelés kategóriái: Szint alatti eredmény (nincs értékelhető részmegoldás vagy megoldás). Szint nélküli eredmény (csak olyan részmegoldások vannak, mely szintet nem képvisel). 1. szinttől kezdődően a 4. szintig tartó eredménykategóriák. Rendszer nélküli eredmény (az egyes tevékenységformákban a tanuló egy adott szintet képviselő feladatot megold, viszont az ennél alacsonyabb szintet képviselő feladatok nem mindegyikét oldja meg helyesen).
Nézzünk egy-két feladatot és azok megoldását…