Öröklési szerződés és Köteles rész Kovács Gréta Tünde

Öröklési szerződés Az öröklési szerződés örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi Az öröklési szerződés jellemzői: kettős jelleg tartalmilag tartási szerződés végintézkedési forma visszterhes szerződés szolgáltatás-ellenszolgáltatás aránya nem vizsgálható örökös az örökhagyó tartozásaiért nem felel Öröklési szerződést megkötői: az eltartó és az örökhagyó természetes személy vagy jogi személy is /egyetlen személy, vagy házastárs Az öröklési szerződésnek az alábbi kötelező tartalmi követelményei vannak: 1.) örökösnevezés 2.) örökhagyó vagy harmadik személy tartására vonatkozó kötelezettségvállalás

Öröklési szerződés Az öröklési szerződés joghatásai: az örökhagyó halálával szerzi meg a neki juttatott vagyont, az örökhagyó sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet, az az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni, a jóhiszeműen és visszterhesen szerző fél szerzése érvényes lesz, a szerződéses örökös az örökhagyó tartozásaiért nem felelős, kivéve, ha az öröklési szerződés érvénytelen vagy hatálytalan. Érvénytelen az öröklési szerződés, ha: korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, az valamelyik fél saját kézírásával készült.

Öröklési szerződés Érvényesség szempontjából az öröklési szerződés megkötésének az alábbi kötelező elemei vannak: 1.) végintézkedési képesség megléte 2.) alaki feltételek megléte 3.) személyes nyilatkozattétel 4.) tartalmi korlátozások

Köteles rész A kötelesrész: az örökhagyó legközelebbi rokonai és felesége, az örökhagyó halálával keletkezik, jogosult hagyatéki hitelező, akinek kötelmi jogi jellegű pénzkövetelésre irányuló igénye támad A családtagok az alábbi sorrendben jogosultak kötelesrészre: 1.) a leszármazók a kiesés sorrendjében, a helyettesítés elve szerint 2.) a házastárs: a.) a leszármazók vagy ági örökösök mellett korlátozott haszonélvezeti jog formájában b.) leszármazók hiányában és az ági vagyon kivételével az egész hagyatékkal szemben 3.) a szülők: a.) leszármazók hiányában: az ági vagyonnal szemben a házastárs b.) leszármazók és házastársak hiányában: az egész hagyatékkal szemben

Köteles rész Kizárás: eszköze a kitagadás, kizárólag végintézkedésben és csak a törvényben felsorolt valamelyik relatív kiesési ok, örökhagyó a kitagadott személy leszármazóját is kitagadhatja. A kitagadás oka lehet, ha a köteles részre jogosult: öröklésre érdemtelen, az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört, az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, erkölcstelen életmódot folytat, segítséget nem nyújtott, durva hálátlanság miatt is, házastársi kötelességét durván sértő magatartás is.

Köteles rész A betudás: a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani. Köteles rész iránti igény érvényesítése: külön kell érvényesíteni a hagyatéki eljárásban, a kötelesrész iránti igény öt év alatt évül. Milyen formában kaphatom meg az engem illető kötelesrészt? pénzben való kiadását követelheti, természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata, a bíróság elrendelheti a kötelesrésznek természetben való kiadását, teher és korlátozás nélkül kell kiadni, ha van haszonélvezet, akkor a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni.