Dr. Ruszthiné dr. Juhász Dorina október 18.

Az előadások a következő témára: "Dr. Ruszthiné dr. Juhász Dorina október 18."— Előadás másolata:

1 Dr. Ruszthiné dr. Juhász Dorina 2008. október 18.
Gazdasági Jog II. Dr. Ruszthiné dr. Juhász Dorina 2008. október 18.

2 A szerződésben foglaltak követelése
Állami szerepvállalás: Közömbösség Tilalom Támogatás Bírósági úton nem érvényesíthető követeléseket, ha önként teljesítik, nem lehet visszakövetelni, pl. a játékból vagy fogadásból származó követelést (kivéve, ha állami engedély alapján bonyolítják).

3 Igényérvényesítés Csak az a szerződés kényszeríthető ki, amely hatályos és érvényes. Érvényes és hatályos szerződés esetén is megszűnik azonban a követelés bíróság előtti érvényesíthetősége, ha a követelés iránti jog megszűnik (jogvesztés) vagy a követelés elévül. Jogvesztés esetén a követelés megszűnik. Elévülés esetén a követelés nem szűnik meg, csak nem lesz érvényesíthető bírósági úton.

4 Elévülés 5 év, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
A felek írásban rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak. A felek az 1 évnél rövidebb elévülési határidőt írásban legfeljebb 1 évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis. Az elévülés kezdete = a követelés esedékessé válása Az elévülést megszakítja: Írásbeli felszólítás Követelés bírósági úton történő érvényesítése Megegyezéssel való módosítás Kötelezett tartozás-elismerése Engedményezésről való értesítés

5 Határidő számítása A napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani. A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál vagy elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a határidő a következő munkanapon jár le. A határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei csak a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

6 Szerződés hatályossága
A szerződés hatályossága azt jelenti, hogy elválhat egymástól a szerződés létrejöttének időpontja és az az időpont, amikortól kezdve a szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek kikényszeríthetővé válnak. Felfüggesztő feltétel: ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeni eseménytől tették függővé. Bontó feltétel: a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatálya megszűnik. Időhatározás

7 Szerződés érvényessége
A már létrejött szerződés csak akkor alkalmas a felek által célzott joghatás kiváltására, ha érvényes és hatályos. A szerződés érvényességét a megkötés időpontjában irányadó tények és körülmények alapján kell megítélni. A szerződés csak valamely törvényben meghatározott oknál fogva lehet érvénytelen. Az érvénytelenség két formája: Semmisség Megtámadhatóság

8 Semmisség, megtámadhatóság
A semmisségre bárki, határidő nélkül hivatkozhat, a bíróságnak a perben hivatalból kell figyelembe vennie. A megtámadhatóság az erre jogosított személy törvényes határidőn belül előterjesztett kérelme esetén érvényesíthető. Megtámadásra csak a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást 1 éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd haladéktalanul bíróság előtt érvényesíteni. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.

9 Megtámadási okok Tévedés Megtévesztés Jogellenes fenyegetés
Lényeges körülmény Másik fél okozza vagy felismerheti Szerződés megkötésekor Ha ténylegesen befolyásolta a szerződéskötési szándékot Megtévesztés Csak okozatosság esetén, ami a szándék befolyásolásának ténylegességét jelenti Jogellenes fenyegetés Jogellenesség, erkölcsi/vagyoni/fizikai jellegű hátrány kilátásba helyezése Pszichés nyomásgyakorlás

10 Megtámadási okok II. Szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. Tisztességtelen szerződési kikötések érvénytelensége Tisztességtelen az ÁSZF, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

11 Semmisség A szerződés semmissége azt jelenti, hogy a szerződés érvénytelenségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat és a szerződés semmisségét a bíróság (vagy más hatóság) hivatalból kell, hogy figyelembe vegye. Semmisségi okok Akarathibából fakadó Célzott joghatás hibája

12 Akarathibából fakadó semmisség
Színlelt szerződés Ha a felek tényleges megállapodásukat kifelé más tartalmú szerződés színlelésével leplezik, vagy úgy tesznek, mintha közöttük szerződés jött volna létre, holott szerződést nem kötöttek. Fizikai kényszer Cselekvőképtelenség

13 Célzott joghatás hibájából fakadó semmisség
Jogszabályba ütköző vagy a jogszabály megkerülésére irányuló szerződés Jó erkölcsbe ütköző szerződés Uzsorás szerződés Uzsorás és ezért semmis az a szerződés, amellyel az egyik szerződő fél a másik fél helyzetét kihasználva feltűnően aránytalan előnyt köt ki. Lehetetlen szolgáltatás

14 Érvénytelenség jogkövetkezményei
Az érvénytelen szerződés nem kényszeríthető ki, annak teljesítését a fél nem követelheti. Eredeti állapot helyreállítása Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést annak érvénytelenségét megállapítva a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszűnt. Állam javára marasztalás Ha a szerződés érvénytelen, annak alapján tulajdonjog nem szállhat át!

15 Részleges érvénytelenség
A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Bizonyítási teher azon a félen nyugszik, akinek nem érdeke a szerződés fennmaradó részének fenntartása.

16 Szerződés módosítása Maga a szerződés módosításában való megállapodás is szerződés. Módosíthat: Felek Bíróság Jogszabály Változhat: Felek személye Szerződés tartalma Szerződés jogcíme

17 Szerződés módosítása II.
Egyezség Ha a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. Bírósági szerződésmódosítás A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

18 Változás a felek személyében
Jogutódlás Felek akarata Engedményezés Tartozásátvállalás Szerződés-átruházás

19 Engedményezés Ha a jogosult (engedményező) követelését szerződéssel másra (engedményes) átruházza. A kötelezett hozzájárulására nincs szükség, azonban értesíteni kötelező. Nem engedményezhető az a követelés, amely A jogosult személyéhez kötött, Engedményezését jogszabály kizárja Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért kezesként felel, kivéve ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át, vagy felelősségét egyébként kizárta.

20 Tartozásátvállalás A tartozást átvállaló és a kötelezett közötti szerződés, amelynek alapján az eredeti adós a tartozást átvállalótól követelheti azt, hogy az helyette álljon helyt vagy őt hozza olyan helyzetbe, hogy teljesíteni tudjon. Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép és megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették, a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be.

21 Szerződés-átruházás Engedményezéssel és tartozásátvállalással a kötelemben következik be jogutódlás és nem a szerződésben magában. Önmagában a szerződést engedményezni nem lehet. A szerződés-átruházás a szerződési pozíció átruházását eredményezi. Külön jogszabályok: Biztosítók biztosítási állományukat Befektetési szolgáltató szerződéses kötelezettségeit Hitelintézetek betétállományukat