Horváthné Moldvay Ilona gyógypedagógus, közoktatási szakértő Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek az óvodában 4. Horváthné Moldvay Ilona gyógypedagógus, közoktatási szakértő 2018.04.23.

„Ha csak módszereket tanulsz meg, a módszereknek a foglya leszel, míg ha elveket sajátítasz el, akkor saját magad gondolhatod ki a módszereidet.” Ralph Waldo Emerson

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek fejlődése, fejlesztése Kell-e fejlesztési terv? Kinek a számára kell fejlesztési terv? Ki készíti? (Sokféle!) (A fejlődés, fejlesztés nyomonkövetése szükséges.) Mi alapján készüljön? (Kiindulás, bemenet, diagnózis) DIFER, vagy más mérés Megfigyelés Szakértői vélemény alapján Egyéb Az egyéni fejlesztés olyan tevékenység, amely során beavatkozunk a gyermek fejlődésmenetébe, hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges feltételek adottak legyenek.(módszerek, technikák, eljárások)

EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV 20/2012. EMMI RENDELET 139.§ (1) A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. (2) Az többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja.

Egyéni fejlesztési terv - általában Jogszabályi háttér Mikor, hol történik? Ki végzi? Miért? Mennyi időt vesz igénybe? Meddig tart? Biztos, hogy szükséges, meddig? Pedagógiai diagnózis Célkitűzés

Az egyéni fejlesztési terv általános ismérvei A gyermek, tanuló személyi adatai Szakértői véleményének kelte, diagnózisa Javasolt fejlesztési területek Kötelező felülvizsgálat éve Saját megfigyelések, megjegyzések A fejlesztés általános területei A fejlesztés speciális területei Időtávok, célok, kritériumok, módszerek, eszközök – tanórai lehetőségek A fejlesztő szakember neve, végzettsége Mentesítések

Az indokolt korrekció/módosítás lehetősége! Adott tanulóra készült egyéni fejlesztési terv készítésében a gyógypedagógus és az óvodai óvodapedagógus, az általános iskolai pedagógus is részt vesz. Az integrált nevelés a különböző szakemberek (többségi intézmények pedagógusai, gyógypedagógusok, egyéb speciális szakemberek) tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes. Ennek a tervezett és tudatos együttműködésnek a tanuló fejlesztési folyamatának tervezésénél, azaz az egyéni fejlesztési terv készítésénél is meg kell jelennie. Az indokolt korrekció/módosítás lehetősége!

Az egyéni fejlesztési terv összeállításának lépései Kiindulás – diagnózis. Fő fejlesztési irányok meghatározása. A fejlesztés kiemelt területei – célok meghatározása. A területek fejlesztésének feladatokra bontása. Ütemezés, prioritások megjelenése. Eszközök, módszerek tervezése. Munkamegosztás tervezése. A megvalósítás színtereinek meghatározása. A szülő bevonásának lehetősége. A dokumentum összeállítása. Az értékelési időpontok meghatározása –visszacsatolás.

Területei 1. 1. Affektív terület Szociabilitás - kapcsolatfelvétel, normákhoz való … Érzelmi intelligencia - önismeret, empátia, kudarctűrés… 2. Pszichomotoros funkciók Mozgás – nagymozgások, egyensúly, finommozgás, .. Testséma, téri, idői orientáció Beszéd – beszédészlelés, -értés, szókincs,grammatika, kérdezés… (A kőtörők munkája.)

Területei 2. 3. Kognitív funkciók Észlelés Figyelem Képzelet Emlékezet Gondolkodás Szerialitás Intermodalitás 4. Általános tájékozottság

tevékenységorientált, A gyermekek fejlesztése : tevékenységorientált, spontán, feladatorientált. A fejlesztő tevékenység egyszerre több funkciót érintsen – integrálódjon az élmény a tapasztalt ismerettel. (Cél, feladat megfogalmazása.) Tevékenységeken keresztül: játék, vers, mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, külső világ tevékeny megismerése,munka jellegű tevékenység, tanulás-játék.

A portfólió A portfolió a gyermek munkáinak, dokumentumainak, produktumainak gyűjteménye. Az értékelés során a portfólióban összegyűjtött dokumentumok szolgáltatják az információkat a gyermek fejlődéséről. Funkciói: gyűjtő, bemutató, értékelő (egyéni fejlődés nyomon követése). Kapcsolódnak hozzá megfigyelések.

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek beiskolázása Törvényi háttér: 2011. Évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/ 2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

A tankötelezettség teljesítésének kezdete – Nkt. 45 A tankötelezettség teljesítésének kezdete – Nkt.45.§ (2) (Változás - május 31. helyett augusztus 31., hat év) A tankötelezettség megállapítása - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 21.§(1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

Lehetőségek R. 21.§(2) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. (Halasztás - 7 éves kor betöltése után – óvónői véleménnyel, óvodavezetői engedéllyel. Vitás helyzetben vizsgálat.8 éves kor betöltése után.) A szülő vizsgálatot kérhet, ha még a gyermek nem töltötte be a 6 évet, de már szeretné beiskolázni.

A szülő intézményválasztása a sajátos nevelési igényű tanuló számára. A járási hivatal kötelezheti a szülőt (a vizsgálaton túl) a szakértői vélemény alapján a gyermek megfelelő intézménybe való beíratására. Nkt.47.§(6) (Kormányhivatal, gyermekjóléti szolgálat szerepe.)

Az iskolaérettség kritériumai 1. Testi fejlettség Egészséges, ép érzékszervek (rejtett nehézségek) Ceruzafogás, eszközkezelés Mozgás (nagy-, finommozgás, összerendezettsége) Testséma, kialakult dominancia Szem - kéz koordinációja Térérzékelés (irányok síkban is, soralkotás,…) Alak-háttér megkülönböztetés, Gestalt látás, alak-, forma-, és nagyságállandóság Auditív megkülönböztetés

Az iskolaérettség kritériumai 2. Analízis, szintézis képessége Átfordítási képesség Általános tájékozottság Beszédkészség Gondolkodás Emlékezet Figyelem Feladattudat, feladattartás Szociális érettség, felnőttekhez való viszony, jó kudarctűrő képesség

Segítő csoportok, együttműködés a szülőkkel Feladatok: (idő és hely biztosítása a találkozókra) Attitűdformálás – példa, elköteleződés. Szakmai együttműködések támogatása. Civil szervezetekkel való kapcsolat. A gyermekek és szüleik érdekének képviselet. A szülők megsegítése. Szülőklubok. A pedagógusok érdekeinek képviselete. (KIHÍVÁS – folyamatos és tervezett interakciók)

A tapasztalat és tudás megosztása. A tapasztalatok összeadódnak – új tudás, új ismeret létrehozása. Az új tudásokat a közösségen belül elérhetővé, használhatóvá tenni. Azt hiszed, ha megérted az egyet, megérted a kettőt is, mert egy meg egy az kettő. De meg kell értened a meg-et is. Ősi szúfi mondás

Egymástól tanulás - elfogadás Szupervíziók, esetmegbeszélések pedagógus, szülő, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, gyermekvédelmi szakember részvételével.

Horváthné Moldvay Ilona „Minden megérint. Úgy látszik sose nő be a szívem lágya.” Fodor Ákos Summa Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Horváthné Moldvay Ilona moldvay3@gmail.com 06-30-9629-336