Orális Diagnosztika Kommunikáció a fogorvosi rendelőben. Anamnézis és a státusz felvétele, dokumenáció. Az általános egészségi állapot felmérésének nehézségei. Dr Bródy Andrea Semmelweis Egyetem Orális Diagnosztika Tanszék

Fő panasz Az az ok, ami miatt a beteg felkereste a rendelőt Lehet: panasz, valamilyen igény, kontroll Tisztázni kell, hogy pontosan miről van szó

Anamnézis A jó anamnézis alapvető szerepet játszik a beteg ellátásának mindhárom fő mozzanatában, melyek a következők: diagnózis kezelés prognózis Az anamnézis felvételének egyik kulcseleme a megfelelő kommunikáció a beteggel.

Diagnózis 1.lépés: Információk összegyűjtése Szóbeli kikérdezéssel és kérdőív segítségével Szelektálva – csak a releváns információk viszik előre a diagnosztikai folyamatot

2. Információk összevetése az ismereteinkkel 3. Következtetések levonása

A kölcsönösség modellje Az orvos és a beteg egyaránt kontrollt gyakorol a helyzet fölött Az orvos a beteg elvárásait saját szaktudásának keretei közé helyezi A beteg széleskörű és érthető információkat kap orvosától A beteg aktív résztvevője saját kezelésének Ez a modell segíti elő leginkább a megfelelő diagnózisalkotást és az eredményes kezelést

Nehezítő tényezők (zaj) A beteg a korábbi rossz tapasztalatok miatt nem őszinte Nem tulajdonít jelentőséget régebbi betegségeknek, kezeléseknek, vagy a szedett gyógyszereinek Szégyelli a valóságot – pl. alkohol abusus, vagy fél a következményektől – pl. drog Nem képes a megfelelő információkat átadni Néha nincs magyarázat

Hatékonyság tényezői (zaj csökkentése) Fontos kommunikációs készségek az orvosi munka során: Általános beszédkészség Jó kérdezéstechnika Mások meghallgatásának készsége, odafigyelés (!) Tapintat, megfelelő fogalmazás Non-verbális jelek dekódolása

Verbális kommunikáció Nyílt kérdés: a beteg a saját szavaival mondja el a közlendőjét Zárt kérdés: előre megadott válaszlehetőségek Rávezető kérdés – félrevezető lehet a kapott info Nyitott és zárt kérdezési technika alkalmazása: nyitottól a zárt felé haladunk Ügyeljünk a nyelvhasználatra! Hangerő, hangsúly, hangszín, sebesség

Non-verbális kommunikáció Nonverbális csatornák – testtartás, mozdulatok, mimika A nonverbális kommunikáció sokszor pontosabb információt ad A partner őszintétlenségére utal az, ha szavai és gesztusai vagy mimikája eltérő jelentést hordoznak.

Gyakori hibák Információ vesztés Kevés információ nyújtása a betegnek Amerikai belgyógyászok átlagosan egy percnél alig többet szántak 20 perces vizitek során az információközlésre (miközben kilencszeresére becsülték az erre a feladatra szánt időt). Türelmetlenség, kapkodás Az orvosok gyakran rögtön az első mondat után félbeszakítják a beteget - átlagosan 18 másodperc után! A félbeszakított mondatok 98%-át a betegek később sem tudták befejezni A félbeszakítás az esetek 94%-ban ahhoz vezetett, hogy a továbbiakban az orvos kontrollálta a beszélgetést. A betegek panaszaik 54%-át egyáltalán nem tudják elmondani Információ vesztés

A kommunikációs hibák következményei A betegek úgy érzik, hogy kiszolgáltatottak Nem mernek visszakérdezni Nem értik meg jól az állapotukat és a tennivalókat Kevésbé együttműködők, visszatartanak információkat Orvost váltanak Feladják a terápiát Feljelentik az orvost vagy az intézményt Bizalom és együttműködés vesztés

Vajon a kapott információ mindig hű tükre-e a valóságnak?

Nem látta jól a kérdőívet, mert nem akarta kinyitni a szemüvegtokot, abban volt ugyanis a kiesett csap.

Állapotfelmérés

Fizikális vizsgálat A fogorvos először az érzékszerveire támaszkodva vizsgálja meg a beteget inspekció, palpáció, perkusszió, stb.

Infekciókontroll A fogászati kezelés az infekció veszély szempontjából kiemelt terület Minden ellátandó beteget potenciálisan fertőzöttnek kell tekinteni – személyi védőfelszerelés, balesetek elkerülése Biztosítani kell a betegek védelmét a nosocomiális fertőzések ellen – sterilitás, kontaminált felületek fertőtlenítése fontos a nosocomialis fertőzések terjedési módjának ismerete Például a turbina által létrehozott fertőző permet órákig lebeg a rendelő levegőjében – exhaustor, légcserélők használata

Betegvizsgálat lépései Fő panasz tisztázása Az általános egészségi állapot felmérése (ha szükséges, családi és szociális anamnézis is) Klinikai vizsgálat extraorális intraoralis szájnyálkahártya fogazat

Extraorális vizsgálat (fej-nyak régió vizsgálata) Arcforma Temporomandibularis izület – szájnyitás, deviáció, crepitáció, fájdalom Nyirokcsomók

Intraorális vizsgálat – Stomato-onkológiai

Dentális vizsgálat Először a teljes fogazat, azután a fogak egyenként cariológiai vizsgálat abrázió, attritio, abfractio, erosio occlusio vitalitás Szájhigiene, parodontium

DIAGNOdent Vörös lézer fény – a szuvas szövetek fluoreszcenciája erősebb gyakori a fals eredmény: plakk, kompozit tömés, ételmaradék (különösen zöld), remineralizált zománc, fogkő – csak alaposan letisztított fogakon használható Kb. 2 mm mélységig lát Csak fissura caries vizsgálatára

DIAGNOcam Hasonló elven működik, mint a DIAGNOdent, de kamera veszi a jelet, így az aproximális szuvasodások is láthatók (a carieses terület sötétebb).

A funkció értékelése érzékenység vizsgálat - jelzi a pulpa reagálását (a szenzoros idegek válasza külső ingerekre - hő, elektromos áram) okklúziós viszonyok atípusos occlusalis érintkezések mandibula - parafunkciók nyálmirigy funkció

Kiegészítő diagnosztikus vizsgálatok Radiológiai Klinikai laboratóriumi Mikrobiológiai Szövettan

Fábián – Fejérdy féle osztályzás Az osztályzás célja a fogpótlás tervezésének elősegítése. Útmutatást ad: A fogpótlás típusának kiválasztására Az elhorgonyzás eszközének és az indirekt rögzítők kiválasztására Az alaplemez kiterjesztésének mértékére Jelzi a fogpótlás terápiás értékét és prognózisát. 1A és 1B híd,a többi lemezes

Angle osztályzás – orthodonciai anomáliák Az állcsontok mesio-distalis viszonyát veszi alapul. Amennyiben megvannak az ehhez szükséges fogpárok, akkor meg kell határozni az Angle osztályt.

Az általános egészségi állapottal összefüggő kontraindikációk Az ellátás kontraindikált például: Akut fertőző betegség Fekvőbeteg-intézeti elhelyezést igénylő beteg Egyes pszichiátriai kórképek – altatás lehet szükséges Korábbi fogorvosi kezelés során kialakult tisztázatlan anaphylaxia Keressük meg a megoldást!

Az adatok dokumentálása

Dokumentáció „A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.” Rögzíti az adatokat Védi a betegeket a megismételt vizsgálatoktól Hivatalos adatforrás – jogi viták

A dokumentáció követelményei Utólag ne legyen észrevétlenül megváltoztatható - fotó Dátum fontossága A beteg és az orvos is hitelesítse Előírt ideig megőrizni (5-10 év) Tárolása biztonságosan, elzártan rendszerezve

Konzultáció és beutalás

Konzultáció Két szakember közötti kommunikáció A konzultáns az ellátást végző orvos szaktanácsadója – aktívan nem vesz részt a kezelésben Mindig kérjük ki a háziorvos vagy a kezelőorvos véleményét súlyos alapbetegségben, pl. friss infarktus után, véralvadási betegségben, immunhiányos állapotban

Konzultáció menete Szakmai nyelven tömören össze kell foglalni a releváns információkat (csak ezeket!) és fontosabb leleteket – ezeket rendelkezésre kell bocsátani Kiterjed a diagnózisra a javasolt teendőkre a prognózisra Lehet kötelező érvényű

Beutalás Címzés – ahová küldjük a beteget Tartalmazza a beteg azonosító adatait A beutaló orvos véleményét, értékelését Dokumentációt (ha van) Mit vár a konzultációtól – csak véleményt, vagy aktív közreműködést, pl. extrakciót Figyelmeztetést valamilyen kockázatra A beutaló fogorvos azonosítóját, aláírását Dátumot Telefonos beutalás: gyors, egyszerű esetekben hatásos, de jogi bonyodalom esetén probléma lehet Esetleg el kell kísérni a beteget, ha veszélyes szövődményről van szó

Köszönöm a figyelmet brody.andrea@gmail.com