Az Európai Bizottság; az Európai Parlament 2017. Október 2.

Jogalkotás, végrehajtás Európai Bizottság Szerep: előmozdítja az EU általános érdekeinek érvényesülését azáltal, hogy jogszabályjavaslatokat dolgoz ki, érvényt szerez a már elfogadott uniós jogszabályoknak, továbbá végrehajtja a szakpolitikákat és az uniós költségvetést Tagok: a biztosi testület, melybe mindegyik uniós tagállam 1 biztost delegál Elnök: Jean-Claude Juncker Székhely: Brüsszel Alapítás éve: 1958

Jogszabály-javaslatok kidolgozása A Bizottság az egyedüli EU-intézmény, amely uniós jogszabályjavaslatokat terjeszt elfogadás céljából az Európai Parlament és a Tanács elé. A javaslatok: arra irányulnak, hogy védelmezzék az Európai Unió és az uniós polgárok érdekeit olyan kérdésekkel kapcsolatban, melyeket nem lehet hatékonyan kezelni tagállami szinten; szakmailag megfelelően előkészítettek, mivel kidolgozásuk során a Bizottság szakértőkkel és a lakossággal is konzultál.

Az EU szakpolitikáinak és költségvetésének kezelése és végrehajtása A Tanáccsal és a Parlamenttel közösen meghatározza az EU kiadási prioritásait. Kidolgozza az EU éves költségvetését, melyet a Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia. Felügyeli az uniós források elköltését. A Bizottság ez irányú tevékenységét a Számvevőszék ellenőrzi.

Az uniós jog érvényesítése Az Európai Unió Bíróságával közösen gondoskodik arról, hogy az EU jogszabályait mindegyik uniós ország megfelelően alkalmazza.

Az Unió képviselete a nemzetközi színtéren Az uniós országok nevében eljárva részt vesz a nemzetközi szervezetek munkájában, különösen a kereskedelempolitika és a humanitárius segítségnyújtás területén. Nemzetközi megállapodások megkötésére irányuló tárgyalásokat folytat az EU képviseletében.

A Bizottság összetétele Az intézmény politikai vezetéséről a biztosok testülete gondoskodik, melyet tagállamonként egy, összesen tehát 28 biztos alkot. A testület vezetője, a Bizottság elnöke dönt arról, hogy melyik biztos melyik szakpolitikai területért legyen felelős. A Bizottság elnökének irányítása alatt tevékenykedő, különböző tárcákkal megbízott 27 európai biztos közül hét emellett alelnöki tisztséget is betölt a testületben. A hét alelnök közül az egyik az első alelnöki funkciót látja el, egy másik pedig az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeként jár el.

A Bizottság összetétele A Bizottság napi működtetéséről az intézmény dolgozói (jogászok, közgazdászok stb.) gondoskodnak, akik főigazgatóságoknak nevezett szervezeti egységekben végzik munkájukat. A főigazgatóságok mindegyike meghatározott szakpolitikai területért felelős.

Az elnök és a biztosok kiválasztása Az európai bizottsági elnöki posztra az Európai Tanácsban ülésező állam- és kormányfők állítanak jelöltet az európai parlamenti választások eredményének figyelembevételével. A jelöltnek az európai parlamenti képviselők többségének támogatását el kell nyernie ahhoz, hogy megválasszák. Az elnökjelölt – az uniós országok indítványai alapján – kiválasztja, kiket javasol az alelnöki és a biztosi tisztségekre. Az alelnök- és biztosjelöltek listáját jóvá kell hagyniuk az Európai Tanács tagjainak, azaz a tagállamok vezetőinek.

Az elnök és a biztosok kiválasztása Mindegyik jelölt meghallgatáson vesz részt az Európai Parlament előtt, hogy ismertesse a pozícióval kapcsolatos elképzeléseit, és megválaszolja a képviselők kérdéseit. Ezt követően a Parlament tagjai szavaznak arról, hogy jóváhagyják-e a biztosi testület egészét. Végezetül az Európai Tanács minősített többséggel kinevezi a hivatalba lépő Bizottságot. A most hivatalban lévő Bizottság megbízatása 2019. október 31-ig tart.

Az elnök és a biztosok kiválasztása A kép forrása: http://index

Az elnök és a biztosok kiválasztása 2014. május 25. EP választások 2014. június 27. EPP listavezetőjére tett javaslat 2014. július 15. EP meghallgatás, program

Az elnök és a biztosok Jean-Claude Juncker https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/juncker- political-guidelines-speech_hu.pdf https://ec.europa.eu/commission/commissioners/2014- 2019_hu#bootstrap-fieldgroup-nav-item--szerep--2

A Bizottság 10 prioritása (2015-2019) Foglalkoztatás, növekedés és beruházások Digitális egységes piac Energiaunió és éghajlatpolitika Belső piac Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió Kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében Jogérvényesülés, alapvető jogok Migráció Erőteljesebb globális szerepvállalás Demokratikus változás

Bizottsági projektcsapatok Munkahelyteremtés, növekedés, beruházások, versenyképesség Digitalizált egységes piac Energiaunió Az euró és a szociális párbeszéd Minőségi jogalkotás és intézményközi kapcsolatok Költségvetés és emberi erőforrások Európa a világban

Stratégiai tervezés Az elnök jelöli ki a Bizottság szakpolitikai tevékenységének irányvonalát, amelynek mentén a biztosok együttesen stratégiai célkitűzéseket határoznak meg, és kidolgozzák az éves munkaprogramot.

Stratégiai tervezés A Bizottság munkaprogramja cselekvési terv a köv. 12 hónapra, hogyan lesznek a politikai prioritásokból konkrét lépések Stratégiai/irányítási tervek A szervezeti egységek a politikai prioritások alapján többéves stratégiai tervet és évente irányítási tervet készítenek

Stratégiai tervezés Éves tevékenységi jelentések minden szervezeti egység évente a stratégiai és irányítási tervében meghatározott célok teljesítéséről Éves irányítási és teljesítményjelentések A bizottság évente a kv források felhasználásáról és az uniós forrásokból finanszírozott tevékenységek terén elért eredményekről

Közös döntéshozatal A Bizottság testületileg felelős az általa meghozott döntésekért. A biztosok a döntéshozatal során egymással egyenrangúak, és a meghozott döntésekért azonos mértékben felelnek. Az egyes biztosok egyénileg nem hozhatnak döntéseket, kivéve ha erre bizonyos helyzetekben felhatalmazást kapnak a Bizottságtól. Az alelnökök az elnök nevében járnak el, és több biztossal közösen koordinálják a felelősségi körükbe tartozó területeken folyó munkát. A Bizottság kiemelt fontosságú projekteket határoz meg annak érdekében, hogy a biztosok szorosan együttműködjenek egymással, ugyanakkor rugalmasan végezhessék munkájukat. Az alelnökök a biztosok támogatásával javaslatokat terjesztenek a testület egésze elé. A testület rendszerint konszenzussal dönt, de időnként az is előfordul, hogy szavazással határoz a benyújtott javaslatokról. Utóbbi esetben a biztosok egyszerű többséggel hoznak döntést a kérdésben. A szavazás során a biztosok fejenként egy szavazattal rendelkeznek.

Közös döntéshozatal A biztosi testület döntéseinek megvalósításával az adott szakpolitikai területért felelős főigazgatóság foglalkozik (a főigazgató irányítása alatt, aki az illetékes biztosnak tartozik beszámolási kötelezettséggel). Ez a gyakorlatban az esetek többségében jogalkotási javaslattervezetek kidolgozását jelenti. A tervezeteket ezt követően a főigazgatóságok felterjesztik a biztosok elé, akik heti üléseiken döntenek róluk. Az elfogadott szövegeket – immár hivatalos jogalkotási javaslat formájában – a Bizottság megküldi a Tanácsnak és a Parlamentnek, a jogalkotási folyamat további résztvevőinek.

Jogalkotás, költségvetés, felügyelet Európai Parlament Szerep: jogalkotási, felügyeleti és költségvetési hatáskörrel rendelkező, közvetlenül választott uniós intézmény Tagok: 751 európai parlamenti képviselő Elnök: Antonio Tajani Székhely: Brüsszel, Strasbourg, Luxembourg Alapítás éve: 1952-ben alapították „az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlése” néven, jelenlegi nevét 1962-ben kapta, az első közvetlen európai parlamenti választásokra pedig 1979-ben került sor

A Parlament feladatai: jogalkotás Uniós jogszabályokat fogad el az Európai Unió Tanácsával együtt, az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok alapján. Nemzetközi megállapodások elfogadásáról határoz. Dönt az Európai Unió bővítéséről. Ellenőrzi a Bizottság munkaprogramját, és jogszabályjavaslatok előterjesztésére kéri fel az intézményt.

A Parlament feladatai: felügyelet Demokratikus ellenőrzést gyakorol az összes uniós intézmény felett. Megválasztja a Bizottság elnökét, és jóváhagyja a biztosi testületet. Bizalmatlansági indítványt fogadhat el a Bizottsággal szemben, lemondásra kötelezve a testületet. Mentesítést ad a Bizottságnak, azaz elfogadja a Bizottság zárszámadását az EU-költségvetés előző évi végrehajtásáról. Kivizsgálja az uniós polgárok által benyújtott petíciókat, és egyéb vizsgálatokat indít. A monetáris politika témájában megbeszéléseket folytat az Európai Központi Bankkal. Kérdéseket intéz a Bizottsághoz és a Tanácshoz. Választási megfigyelést végez.

A Parlament feladatai: költségvetés A Tanáccsal együtt kialakítja az uniós költségvetést. Jóváhagyja az EU hosszú távra szóló költségvetését, az ún. többéves pénzügyi keretet.

Összetétel Az Európai Parlament 751 képviselőt számlál, akiket a kibővített Európai Unió 28 tagállamában választanak meg. A képviselőket 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján választják, ötéves időtartamra. Minden ország maga határoz a választás formájáról, de biztosítania kell a nemek közötti egyenlőséget és a szavazás titkosságát. Az uniós választások az arányos képviselet elve alapján zajlanak. A képviselői helyeket az egyes tagállamok lakosságának száma alapján osztják el. Az EP-képviselők kevéssel több mint egyharmada nő. A képviselők politikai – és nem nemzeti – hovatartozásuk szerint alkotnak képviselőcsoportokat.

Összetétel Az elnököt két és fél évre, azaz egy parlamenti ciklus felére választják meg, tisztségében megújítható. Az elnök képviseli a Parlamentet a külvilág előtt és a többi uniós intézménnyel fenntartott kapcsolatokban. Az elnök irányítja a Parlament és szervei munkáját, vezeti a plenáris üléseken folytatott vitákat és ügyel a Parlament eljárási szabályzatának tiszteletben tartására. Az elnök az Európai Tanács minden ülésének kezdetén kifejezésre juttatja a Parlament álláspontját és aggályait a napirenden szereplő pontokkal és egyéb témákkal kapcsolatban. Az elnök aláírásával jogerőre emeli az Európai Unió költségvetését, miután a Parlament elfogadta azt. Az Európai Parlament elnöke a Tanács elnökével közösen írja alá a rendes jogalkotási eljárás szerint elfogadott valamennyi jogalkotási aktust.

Képviselőcsoportok (frakciók) Az európai parlamenti képviselők képviselőcsoportok tagjai, amelyek nem nemzeti alapon, hanem politikai hovatartozás szerint szerveződnek. Az Európai Parlamentben jelenleg 8 képviselőcsoport működik. Képviselőcsoport létrehozásához legalább 25 képviselő szükséges, akiknek a tagállamok legalább egynegyedét kell képviselniük. Minden képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat. Vannak olyan képviselők, akik egyetlen képviselőcsoporthoz sem tartoznak, őket független képviselőknek nevezik.

Munkaszervezés A képviselők az Európai Parlament plenáris üléseinek előkészítése céljából meghatározott területekre szakosodott állandó bizottságokba csoportosulnak. Jelenleg 20 parlamenti bizottság van. A bizottságok 25- 73 képviselőből állnak, és mindegyik saját elnökkel, elnökséggel és titkársággal rendelkezik. A bizottságok politikai összetétele a plenáris ülés összetételét tükrözi. Jogalkotási javaslatokat és saját kezdeményezésű jelentéseket fogalmaznak meg, módosítanak és fogadnak el. Megvizsgálják a Bizottság és a Tanács javaslatait, valamint szükség esetén jelentéseket dolgoznak ki, amelyeket a plenáris ülés elé terjesztenek. A Parlament egyedi kérdésekkel foglalkozó ideiglenes bizottságokat állíthat fel, illetve vizsgálóbizottságokat hozhat létre a közösségi jog megszegésének vagy nem megfelelő alkalmazásának kivizsgálása céljából.

Munkaszervezés Jogszabályjavaslatok elfogadása – plenáris ülések : Az összes európai parlamenti képviselő megjelenik az ülésteremben, hogy részt vegyen a jogszabályjavaslat és az előterjesztett módosítások sorsát eldöntő zárószavazáson. A plenáris üléseknek, melyek havonta négy napon át zajlanak, rendes körülmények között Strasbourg ad otthont, de néha további ülésekre is sor kerül Brüsszelben. Többnyelvűség: kiemelt prioritás