Az Európai Unió egyéb intézményeiről

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió egyéb intézményeiről"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió egyéb intézményeiről

2 Az Európai Unió Bírósága – „történet”
1951. április 18. Montánunió Bírósága 1952. július 23-án hatályba lépett ESZAK-Szerződés alapján a Bíróság Luxembourgban kezdte meg működését december 10-én kezdte meg (alternatív lehetőség Liége vagy Brüsszel) 1958. január 1-jén mindhárom Közösség ügyeiben hatáskörrel ruházták fel, felvette az „Európai Közösségek Bírósága” nevet 1987. január 1-jén a Tanács egyhangú határozattal az Európai Közösségek Bírósága mellett egy Elsőfokú Bíróság létrehozásáról döntött.

3 Az Európai Unió Bírósága – „történet”
Nizzai Szerződés felhatalmazta a Tanácsot meghatározott keresetfajták első fokon történő elbírálására hatáskörrel rendelkező bírói különtanácsok felállítására A december 13-án aláírt és december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés nyomán az Európai Közösségek Bíróságából az Európai Unió Bírósága lett

4 A Bíróság szervezete és személyi összetétele
A Bíróságot 28 bíró (tagállamonként 1) és 9 főtanácsnok alkotja. UK, FR, D, I és E állandó főtanácsnokot ad, míg 3 főtanácsnoki helyet rotációban a többi tagállam tölt be A tagokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel, a jelöltek alkalmasságát vizsgáló bizottsággal történő konzultációt követően nevezik ki. A bírák és a főtanácsnokok megbízatása hat évre szól, és megújítható. A Bíróság elnökét a bírák maguk közül választják meg hároméves, megújítható időtartamra

5 A Bíróság testületi felépítése
A Bíróság a tagállami bíróságok előzetes döntéshozatal iránti kérelmeivel foglalkozik, A Törvényszék a testület elsősorban versenyjoggal, állami támogatással, kereskedelemmel, mezőgazdasággal és védjegyekkel kapcsolatos ügyekben hoz döntést. A Közszolgálati Törvényszék az EU és az uniós alkalmazottak közötti jogvitákban hoz ítéletet. A Bíróság az elé kerülő ügyek mindegyike esetében kijelöl egy bírót (ún. előadó bírót) és egy főtanácsnokot, hogy az adott ügyben eljárjon. Az eljárás 2 szakaszból áll: írásbeli, szóbeli

6 Koen Lenaerts http://www.knoe.hu/europai_unio.php
Koen Lenaerts

7 Milyen kereseteket tárgyal az Európai Bíróság
a Közösség jogszabályai, döntései ellen, indíthatja EU intézmény, tagállam, természetes személy tagállam ellen a közösségi jog megsértése miatt, indíthatja a Bizottság vagy másik tagállam a Tanáccsal vagy a Bizottsággal szemben határozathozatal elmulasztása miatt, indíthatja EU-intézmény vagy tagállam, EU-alkalmazottak és az intézmények munkaügyi vitái A Bíróság magyar tagja Juhász Endre

8 A tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset (EUMSZ 260. cikk)
A tagállami bíróságok az uniós norma érvényességére vagy annak értelmezésére vonatkozó kérdéseikkel a Bírósághoz fordulhatnak, és a kapott értelmezés fényében döntik el az előttük folyamatban lévő ügyet. A Bíróság ítélete vagy végzése kötelező a kérdést előterjesztő nemzeti bíróságra nézve, és köti a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is.

9 Az Európai Számvevőszék – „történet”
Az 1975-ös brüsszeli szerződés ("Egyes Pénzügyi Előírások Módosításáról Szóló Szerződés") alapján hozták létre, hivatalosan október 18-án kezdte meg működését. Kezdetben csak egy külső szervezet, amely a közösségi intézmények gazdálkodását és pénzügyeit auditálta. 1997-es amszterdami szerződésben kapta meg azt a jogot, hogy a teljes EU költségvetés végrehajtását vizsgálja

10 Az Európai Számvevőszék
A Számvevőszék tagjait a Tanács nevezi ki az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően. Megbízatásuk 6 évre szól és megújítható. A tagok hároméves időszakra elnököt választanak maguk közül. Az elnök mandátuma ugyancsak megújítható. Székhelye Luxembourg, tagországonként 1 tagból áll, Fazakas István Szabolcs

11 Az Európai Számvevőszék feladatai
Ellenőrzi az EU bevételeit és kiadásait - költséghatékony-e a felhasználásuk. Ellenőrzéseket végez az uniós pénzforrásokat kezelő személyek és szervezetek körében, valamint az uniós tagállamokban, illetve az uniós támogatásban részesülő országokban. Megállapításait és ajánlásait ún. ellenőrzési jelentésekben fogalmazza meg az Európai Bizottság és a tagállami kormányok számára. Ha csalás, korrupció és más jogellenes tevékenység gyanúja merül fel, értesíti az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF). Éves jelentést készít az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa számára. Szakvéleménnyel szolgál az uniós szakpolitikusoknak arról, hogyan lehet az uniós pénzgazdálkodást hatékonyabbá és a polgárok felé elszámoltathatóbbá tenni.

12 Európai Ombudsman – „történet”
Az Európai Parlament már 1979-ben javasolta a közösségi ombudsman intézményének felállítását, ezt csak 1992-ben rögzítette a maastrichti szerződés. Az első Ombudsman a finn Jacob Söderman a 2. a görög Nikoforos Diamandouros lett 2013-ig. posztját nyugdíjba vonulását követően az ír Emily O'Reilly vette át.

13 mandátuma a 2014–2019-es parlamenti ciklus végéig szól.
Emily O'Reilly mandátuma a 2014–2019-es parlamenti ciklus végéig szól.

14 Európai Ombudsman Székhelye Strasbourg
az Európai Unió állampolgárainak és jogi személyeinek nyújt segítséget uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál és ügynökségeknél előforduló hivatali visszásságokról szóló panaszokat vizsgálja ki Évente kb panasz érkezik A panaszokat postán, faxon és ben is fogadja a hivatal.

15 Európai Központi Bank – „történet”
1992-ben aláírt maastrichti szerződés hozta meg: ekkor fogadták el a tagállamok a Központi Bankok Európai Rendszere, az Európai Központi Bank és az Európai Monetáris Intézet alapokmányairól szóló jegyzőkönyveket. Az ezekben foglaltaknak megfelelően jött létre január 1-jén az Európai Monetáris Intézet 1998. június 1-jén az Európai Monetáris Intézetet az EKB váltotta fel.

16 Európai Központi Bank – „elnök”, „székhely”
Mario Draghi Frankfurt

17 AZ EKB feladatai Az EKB az Unió országainak központi bankjaival együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). A KBER és az EKB fő célja az euró vásárlóerejének és ezáltal az árstabilitásnak a fenntartása az euróövezetben. az Európai Unió azon tizenkilenc tagállamából áll, amelyek 1999 óta bevezették az eurót. az euroövezetbeli tagországok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása.