Az Európai Unió intézményrendszere I.

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió intézményrendszere I."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió intézményrendszere I.
Készítette: Domonkos Endre EU-integrációs alapismeretek

2 I. Az EU intézményrendszerének jellege I.
2009. december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés értelmében a korábbi pilléres rendszer megszűnt. A lisszaboni szerződés az EKSz-t átnevezte Európai Unió működéséről szóló szerződéssé (EUMSz), a másik szerződés (az EUSz) elnevezését pedig változatlanul hagyja. Európai Unió felruházása nemzetközi jogalanyisággal.

3 I. Az EU intézményrendszerének jellege II.
Az Európai Unió egyedülálló képződmény a nemzetközi jogban. EU nem hasonlítható a hagyományos nemzetközi szervezetekhez, sem az államokhoz. Az Európai Unió működésében a kormányközi és nemzetekfeletti (szupranacionális) jegyek keverednek. EU nem tekinthető egyszerű kormányközi szervezetnek.

4 I. Az EU intézményrendszerének jellege III.
Az Európai Unió döntéshozatali és működési mechanizmusait négy fő intézmény biztosítja. A Tanács, a Bizottság, a Parlament és a Bíróság együttműködésén alapuló rendszer. A Bizottság javaslattevő, döntéselőkészítő, jogszabály-kezdeményező és csekély mértékben végrehajtó feladatokat lát el + közösségi érdekeket képvisel. A legfőbb döntéshozó, jogalkotó a Tanács (Tagállami kormányok nemzeti érdekeit képviseli)

5 I. Az EU intézményrendszerének jellege IV.
Az Európai Parlament részben társdöntéshozó, társjogalkotó, részben pedig konzultatív és ellenőrző testületként működik Bíróság: közösségi jog betartására, egységes alkalmazására és érvényesítésére ügyel. A Maastrichti Szerződés a Tanács, a Bizottság, a Parlament és a Bíróság mellé az EU pénzügyeit ellenőrző Számvevőszéket is a Közösség fő intézményeinek rangjára emelte.

6 I. Az EU intézményrendszerének jellege V.
Fő intézmények mellett fő szervek: - Gazdasági és Szociális Bizottság; - Régiók Bizottsága; - pénzügyi intézmények: Európai Beruházási Bank, Központi Bankok Európai Rendszerét működtető Európai Központi Bank; - európai ombudsman;

7 II. Az intézményrendszer áttekintő fejlődése I.
1952. ESZAK megalapítása: Főhatóság, Tanács és Közgyűlés EGK Szerződés: horizontális megközelítésű volt, a teljes piaci integrációt célozta meg. 1965. Egyesülési Szerződés megkötése Lisszaboni Szerződés fő érdeme, hogy a Maastrichti Szerződés által bevezetett együttdöntési eljárást alapesetté teszi.

8 II. Az intézményrendszer áttekintő fejlődése II.
Az intézményi egyensúly: csak a közösségi típusú integrációban, elsősorban a gazdasági-társadalmi együttműködés terén érvényesül. A belbiztonsági és külpolitikai kérdések kezelését a tagállamok a Maastrichti Szerződésben külön kormányközi pillérekbe helyezték (Tanács meghatározó szerepe, Bizottság és Parlament szerepköre háttérbe szorul). Még mindig vannak olyan területek, ahol az intézményi egyensúly nem jut érvényre (közös külpolitika és védelmi együttműködés).

9 III. Az Európai Közösségek Bizottsága I.
Bizottság székhelye: Brüsszel Az Európai Bizottság: nem miniszterek üléseznek, hanem biztosok. Jelenleg 27 biztos alkotja az Európai Bizottságot. DE: 2014-től a Bizottság létszáma mindig a tagállamok számának kétharmadával lenne egyenlő, megfelelően kialakított, ötévente rotáló rendszerben. Bizottság elnöke szavazati jog nélküli biztosokat választ.

10 III. Az Európai Közösségek Bizottsága II.
A bizottsági tagokat a tagállamok kormányainak megállapodásával az Európai Parlament hozzájárulásával jelölik ki megújítható 5 éves hivatali időszakra. Nizzai szerződés: EB kinevezésénél minősített többség! Az Európai Bizottság: a tagállamoktól teljesen független szerv, európai érdekeket képvisel. A biztosok nemzeti hovatartozásuktól függetlenül kizárólag európai érdekeket képviselhetnek. Kettős feladat: európai integráció politikai vezetői + apparátus irányítói (lojális köztisztviselők)

11 III. Az Európai Közösségek Bizottsága III.
Általában elsöprő többséggel szavazzák meg a javaslatokat. A biztosok munkáját egy maximum 6 fős kabinet segíti. Minden kabinetben csak két, a biztossal azonos nemzetiségű alkalmazott dolgozhat. A Bizottság hivatali szervezete főigazgatóságokban működik, amelyek szakmai elhatárolódás alapján igazgatóságokra, valamint osztályokra oszthatók. EB-n belül 23 főigazgatóság és 17 szolgálat/hivatal működik. Főtitkárság: koordináló szerepet tölt be.

12 III. Az Európai Közösségek Bizottságának hatáskörei
A Bizottság legfontosabb feladata a jogszabály-kezdeményezés. Jogalkotó hatáskör: DE: Bizottságnak delegált jogalkotási lehetősége is van. Az EU Bizottsága az Unió legfőbb végrehajtó szerve Az Európai Bizottság évente előkészíti az EU költségvetését. Az Európai Unió külképviseletét az Európai Bizottság látja el.

13 IV. Az Európai Tanács I. Az Európai Tanács az EU legfontosabb döntéshozó testülete Európai Tanács: állam- és kormányfők tanácsa Az Európai Tanács: nagy horderejű, stratégiai kérdésekben dönt + meghatározza az EU számára követendő általános politikai irányvonalat. Jogi aktust – a közös kül- és biztonságpolitikában az ún. elveken, általános iránymutatásokon, valamint a közös stratégiákon kívül – nem alkot.

14 IV. Az Európai Tanács II. Részletes szabályokat nem dolgoz ki, csak az integráció fejlődésének kereteit határozza meg. Az Európai Tanács évente legalább négyszer ülésezik. Döntéshozatal: konszenzusos úton történik. Az üléseken részt vesz az Európai Tanács főtitkára is, aki a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő. Az Európai Tanács működéséről először a Maastrichti Szerződés rendelkezett, de önálló intézményként csak a Lisszaboni Szerződés definiálta.

15 V. Az Európai Unió Tanácsa I.
Tagállamok kormányai képviseltetik magukat (Miniszterek Tanácsa) Az Európai Közösség jogszabályainak nagy részét ez a testület alkotja meg más szervekkel együttműködve. Nem nemzetek feletti hanem kormányközi intézmény (a résztvevők saját nemzeti érdekeiket képviselik). Összetétele alapján három csoportra bontható. Leggyakrabban ülésező szervek: Általános és Külügyek Tanácsa és a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa (ECOFIN)

16 V. Az Európai Unió Tanácsa II.
A szakmai szintű egyeztetés kb. 250 munkacsoport végzi. A munkacsoportok szintjén megszületett álláspontok ezt követően az Állandó Képviselők Bizottságához, vagyis a COREPER-hez kerülnek. Állandó Képviselők Bizottsága: COREPER. EU-hoz delegált, a tagállamokat képviselő „követségek” vezetőiből álló testület. Két szint: COREPER I. állandó képviseletek vezetőinek helyetteseiből áll COREPER II. „követségek” vezetőinek testülete

17 V. Az Európai Unió Tanácsa III.
COREPER I. más tanácsok napirendjén lévő kérdésekkel foglalkozik (technikai és szakpolitikai egyeztetésekért felel). A COREPER II. politikailag kényesebb ügyekkel foglalkozik. A COREPER I. és II. mellett létezik még egy harmadik fórum is: a Mezőgazdasági Különbizottság, amely a Mezőgazdasági és Halászati Tanács munkáját segíti. A Tanácsok ülésein az Európai Bizottság megfelelő biztosai is részt vesznek.

18 V. Az Európai Unió Tanácsa IV.
A Miniszterek Tanácsában: egyhangúság mellett érvényesül az egyszerű többségi szavazás (50%+1), valamint a minősített többségi szavazás elve is. Az egyhangúság értelmében minden országnak vétójoga van, az egyszerű többség pedig a tagállamok fele plusz + egy szavazatot jelent. A szerződések értelmében a leggyakoribb szavazási mód a minősített többség. Egy javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha a részt vevő miniszterek által reprezentált „leadott” szavazatok összege elégséges a javaslat jóváhagyásához. Ha egy döntéshez legalább 255 szavazat összejön, akkor elfogadottnak tekinthető, viszont ha 91 szavazat szól a javaslat ellen, akkor az már ún. blokkoló kisebbséget képez.

19 V. Az Európai Unió Tanácsa V.
A Tanács működése szempontjából kiemelkedő fontosságú a soros elnökség intézménye. A Tanács elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam. Fontos változások: 2004 decemberében hozott döntés alapján 2007-től kezdődően a Tanács elnökségi feladatait a tagállamok előre meghatározott hármas csoportokban, 18 hónapon keresztül látják el. 18 hónapos ciklusok lényege: a három tagállam szoros koordinációban, programjaikat összehangolva, nagyobb tervezhetőséget és kontinuitást adva látják el az elnökséget.

20 V. Az Európai Unió Tanácsa VI.
A hathónapos ciklusok alatt ugyanakkor továbbra is a soros elnök látja el az összes elnöklési feladatot. Lisszaboni Szerződés: megszűnik a rotációs elnökség az Európai Tanács szintjén. Állandó elnök: minősített többséggel 2,5 évre választják meg. Feladata: Európai Tanács-ülések előkészítése, összehívása, levezetése, kompromisszum-kereső tárgyalások elősegítése + Unió külügyi álláspontjának képviselete.

21 V. Az Európai Unió Tanácsa VII.
Nizzai Szerződés legfontosabb elemei: Egy döntéshez a szavazatok legalább 72 százalékára van szükség. Az igenlő szavazatoknak legalább a tagállamok 2/3-ától kell származniuk. A leadott igen szavazatoknak az Unió lakosságának legalább 62%-át képviselő országokból kell származnia. Lisszaboni Szerződés: kettős többség bevezetése 2014-től. Egy döntés akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt a tagállamok 55 %-a támogatta, amelyeknek népessége együttesen kiteszi az EU össznépességének 65 %-át.

22 V. Az Európai Unió Tanácsa VIII.
Az EU Tanácsa mindenek előtt jogalkotási jogkörrel is rendelkezik. A jogalkotási jogkört – az együttdöntési eljárás keretében – a Parlamenttel közösen gyakorolja. A Tanácsnak olyan fontos feladatai is vannak, mint - a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása, - az Európai Tanács iránymutatásai alapján a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtása, - a Közösség és az Unió nevében nemzetközi megállapodások megkötése,

23 V. Az Európai Unió Tanácsa IX.
- a tagállamok nemzetközi fellépésének összehangolása, - a rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében intézkedések elfogadása. A Tanács és a Parlament együtt alkotják a közös költségvetést elfogadó ún. költségvetési hatóságot. A Tanács munkáját a kb tagú Főtitkárság segíti, élén a főtitkárral, aki egyben az Unió külpolitikai főképviselője is. Az ülések helyszíne Brüsszel (a ma már szintén jelképes „Justus Lipsius” épület), de időnként Luxemburg ad otthont a miniszterek találkozójának.

24 VI. Az Európai Bizottságot érintő változások a Lisszaboni Szerződésben
Az Európai Tanácsnak az európai parlamenti választások figyelembevételével kell javaslatot tennie az EP-nek a Bizottság elnökének személyére. Az EP nem „jóváhagyja” a Bizottság elnökére jelölt személyt, hanem „választja” a Bizottság elnökét. A Bizottság összetételénél 2014-től rotációs rendszer (tagállami egyenjogúság elve) bevezetése. Kinevezése: Európai Tanács minősített többséggel és az Európai Bizottság elnökének egyetértésével történik.

25 VII. Az Európai Tanácsot érintő változások I.
Európai Tanács önálló intézményi szintre történő emelését írja elő a Lisszaboni Szerződés Feladata: megadja az EU fejlődéséhez szükséges ösztönzést + meghatározza általános politikai irányait és prioritásait. DE: nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel. Az Európai Tanács állandó elnökkel rendelkezik, melynek munkáját a Tanács főtitkársága segíti. Az elnököt az Európai Tanács minősített többséggel választja meg egyszer megújítható két és fél éves időszakra.

26 VII. Az Európai Tanácsot érintő változások II.
Elnök feladatai: ülések vezetése, előkészítése, a folyamatosság biztosítása, a konszenzus kialakításának ösztönzése, valamint az Unió külső képviselete. Döntéshozatal: konszenzussal történik. Valamely tag tartózkodása nem akadályozza az Európai Tanácsot a döntéshozatalban. Egyes tagoknak a szavazástól való távolmaradása esetén is elfogadható egy döntés a jelenlévő vagy képviselt tagok konszenzusa esetén.

27 VIII. A Tanácsot érintő változások III.
A Lisszaboni Szerződés a Miniszterek Tanácsát az Európai Parlamenttel együtt – az EU jogalkotó és költségvetéséért felelős intézményeként határozza meg. Tanács: politikameghatározási és koordinatív feladatok. Tanács üléseinek nyilvánossá tétele, amelyeken jogalkotási tervezetről tárgyalnak, vagy szavaznak.

28 VIII. A Tanácsot érintő változások IV.
Tagállamok egyenjogúságán alapuló rotációs rend, figyelembe véve a tagállamok Unión belüli különbözőségét és a földrajzi egyensúlyt. A hármas csoportokon belül az elnökséget rotációs rendben, hathónapos időszakonként felváltva töltik be a tagállamok. A csoport másik két tagja közös program alapján segíti az elnökséget összes feladata ellátásában. Külügyek Tanácsa: nem az elnökséget adó ország minisztere, hanem az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elnököl.

29 VIII. A Tanácsot érintő változások V.
A Tanács főszabályként minősített többséggel határoz. „Kettős többség” (tagállamok + népesség elve) elvére épülő szavazási rendszer. 55% tagállami és az Unió összlakosságának 65%-ának támogatása szükséges. A blokkoló kisebbség kialakításához legalább négy tagállamra van szükség.

30 VIII. A Tanácsot érintő változások VI.
A kettős többség rendszere csak november 1-jén kerül bevezetésre. 2017. március 31-éig bármely tagállam kérheti, hogy egy adott döntést a jelenlegi (Nizzai Szerződés szerinti) minősített többséggel fogadjanak el. A tagállami létszám vagy a népesség szempontjából blokkoló kisebbség 75%-át kitevő tagállamok kérhetik egy szavazás elhalasztását és a tárgyalások folytatását. Megszűnnek a szavazati súlyok.

31 IX. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője: EU-Szerződés intézményi rendelkezéseket tartalmazó III. címébe illesztették be. Az Unió kül- és biztonságpolitikai képviselője az Európai Bizottság alelnöke, egyben a Külügyek Tanácsának elnöke is. A főképviselő részt vesz az Európai Tanács munkájában. A főképviselőt munkája ellátásában az Európai Külügyi Szolgálat segíti. Az Európai Külügyi Szolgálat: a Tanács Főtitkársága, a Bizottság, valamint a tagállamok diplomáciai szolgálataiból kirendelt tisztviselőkből áll.

32 Köszönöm a figyelmet!