Egyetemes barokk művészet II. Itália és Hispánia barokk festészete

Annibale CARRACCI: A Farnese- galéria A Farnese- palota középső termét díszítő monumentális freskósoroza- tot készíti Carracci. A nagy formá- tumú mitológiai program, amely az olümposzi isteneken gyülekezetén keresztül szemlélteti a szerelem minden felett diadalmaskodó erejét, alapja Ovidius Átváltozások című műve. Élettől duzzadó képi világ, amely mögött a barokk tudatos és kritikailag indokolt reformja áll, a manierizmus ellenében.

A Farnese- galéria középponti jelenete: Bacchus és Ariadné triumfálása (triumfál – ‘diadalmaskodik, győzelmet arat’) A tárgy az istenpár esküvője, amit az olümposziak Bacchus által vezetett mámoros menete, a bacchanália vezet föl. 1595- 1605- ig festi Carracci.

Venus Aeneas apjával, Anchisessel Architekturális keret, mely kiemeli a képmezőkben ábrázoltakat

Pietro da CORTONA: A Barberini- palota dísztermének menyezete 1633- 1639

A boltozatra festett téma kompozíciójának középpontjában a Barberini- család apoteózisa, megdicsőülése áll. Középen láthatjuk a címer- állatukat, a méheket.

A család pápa- leszármazottjának, VIII A család pápa- leszármazottjának, VIII. Orbánnak a főpapi méltóságát hivatott bemutatni a menyezetfreskó, az egész ikonográfiai program ennek van alárendelve A boltozat sarkainál a freskót keretező szerkezeti váz: festett építészeti elemek, díszek és szobrok. Mindez jól mutatja nekünk a barokk összművészeti elképzelését: az építészet a festészettel karöltve, a láttatás segítőjeként kiemel, hangsúlyoz, rásegít. Cortona ezen alkotása a barokk menyezetfestészet mérföldköve: felöleli a festészet fontos műfajait, jelesül a mitológiai ábrázolású tájképet, az allegóriát és a történelmi tablót.

Ø Caravaggio: Gyümölcsöskosár. 1597. A csendélet, mint a valóságábrázolás leg- kézenfekvőbb eszköze itt lesz önálló műfaj.

Caravaggio Contarelli- bíboros kápolnája, Máté evangelista- sorozata Chiaroscuro! A római franciaajkú közösség Szt. Lajosról nevezett templomában: Contarelli- bíboros kápolnája, Caravaggio Máté evangelista- sorozata Caravaggio: Máté elhivatása. 1600

Caravaggio: Máté és az angyal. I.- II. 1599- 1600 A Contarelli- kápolna képei

Caravaggio: Máté mártíromsága 1600 Chiaroscuro!

Caravaggio: A győztes Ámor 1602 Ø

Caravaggio: Hamiskártyások 1595 A zsánerjelenetek föltűnése!

Caravaggio: Péter apostol Keresztrefeszítése 1602 A Santa Maria del Popolo templom Cerasi- kápolnájába készíti Caravaggio, ahol a nagy ellenlábas Carracci- nak is van egy Mária- menybemenetel ábrázolása

Caravaggio: Emmausi vacsora 1603

Caravaggio: Sírbatétel 1603

Andrea Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése 1695 Andrea Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése 1695. A Loyolai Szent Ignácról nevezett székesegyház boltozatának kifestése. Ez szolgál előképül a magyar barokk művészet első monumentális mennyezetfreskója, az egri Líceum dísztermének tridenti zsinatot ábrázoló mennyezetképéhez. A freskót alulról és fölülről keretező párkányokon a négy kontinenset megszemélyesítő allegorikus alakokat láthatjuk.

A teknőboltozatra festett látszatarchitektúra szerkesztési diagramjának egy előzetes vázlata. Pozzo egy négyzethálót konstruált a székesegyház padozata fölé, zsinegek és rögzítőrudak segítségével, majd azt alulról megvilágítván a boltozatra vetítette, így tudta a hengeres idomra az építészeti elemeket szinte tökéletes rövidülésben megfesteni. Pozzo a barokk illuzionizmus szinte egyedülálló mestere a XVII. század végén.

Eger, a Líceum könyvtárának menyezetképén: a tridenti zsinat. F Eger, a Líceum könyvtárának menyezetképén: a tridenti zsinat. F. Kracker és E. Sigrist alkotása. A látszatarchitektúra itt gótikus elemeket vonultat fel, de festője, Kracker a Pozzo- féle szerkesztési diagramokat vette alapul.

Andrea Pozzo San’ Ignazio Látszatkupola 1691- 1694 Egy rögzített nézőpontból érvényesül csak a látvány- illúzió.

Ø Juán Sanchez Cotán: Csendélet 1600.

Francesco Zurbarán: Csendélet 1629.

Jusepe de Ribera: Szt Kristóf 1637 Ribera Valenciában kezdi festői pályafutását. Az 1600- as évek elején Padovába, Parmába, Rómába utazik, ahol megismerkedik Raffaello, Tiziano, Veronese és Correggio munkáival. Végül 1620- ban Nápolyban telepszik le, ott éli le az életét. A legenda szerint Ophorus óriás vitte át a kis Jézust a folyón. Mikor felismerte, kit visz, megtért és megkeresztelkedett. Innen jő a Christophorus név: ‘Krisztus- hordozó’ Szent Kristóf az utazók, zarándokok védőszentje lett. Ezt a legendát festi meg Ribera, életet, kifejezést víve az óriás arcába

Ribera A dongalábú 1642 A barokk érdeklődése a torz, csúf, groteszk esztétikai minőség felé!

Fiatal lány kisérőjével 1670 Murillo Fiatal lány kisérőjével 1670 Murillo egy sevillai borbély 14 gyermeke közül a legkisebb, végig Sevillában él. 1640 körül, a sevillai ferencesek kolostorában végzett festészeti munkával szerez hírnevet. A XVII. században szokatlan érzékenységgel festi meg a mindennapi életből vett témáit.

Murillo Ifjú gyümölcstolvajok 1646 A zsánerkép műfajának a kezdeti kibontakozását látjuk: a hétköznapok világából vett kedves, bensőséges hangulatú jelenetek. Ez a műfaj a XIX. században lesz meghatározó jelentőségű

Diego Velazquez A Medici- villa kertje 1640 Velazquez portugál nemesi családból származik, 1622- ben a madridi királyi udvar festője.

Velazquez X. Ince pápa 1650 Ø

Velazquez Ivók 1629 A jó cimborák ivászatának előképe a bacchanália, a Bacchusnak szentelt menet és lakoma

Velazquez Las Meninas Az udvarhölgyek 1656 A tükörben látszó kettős portré (a királyi pár képmása) előképe Jan van Eyck Arnolfini házaspár című alkotása 1434- ból

Velazquez: Venus tükörrel 1651

Művészeti Szakgimnázium Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakgimnázium Bodajk 2017.