A gyermekek megismerésének és egyéni bánásmódjának pszichológiája Dr. Mester Dolli 2017. mester.dolli@uni-eszterhazy.hu

A kurzus teljesítését segítő tananyagok Héjja-Nagy Katalin – Dávid Mária – Mester Dolli: Neveléslélektan és egyéni bánásmód. HUNline elektronikus tananyag. 2015. http://okt.ektf.hu/?mm=elearning&content=hunline_psz_nevtud Dávid Mária - Estefánné Varga Magdolna - Farkas Zsuzsanna - Hídvégi Márta - Lukács István: Hatékony tanulómegismerési technikák. Oktatási programcsomag a pedagógusképzés számára. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008. http://hiszem.hu/sites/default/files/hatekony_tanulo.pdf Kovács Krisztina: Az óvodapedagógus feladatai sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében. Mentor(h)áló 2.0 Program” TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 projekt elektronikus tananyaga. Szegedi Tudományegyetem http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Az_vodapedaggus_f eladata_a_sajtos_nevelsi_igny_gyermekek_nevelsben/index.html

Tematika Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók besorolása Tanulási problémák értelmezése, rendszerezése, rizikófaktorok Diszlexia, Diszgráfia, Diszkalkúlia Tehetséges gyermekek Gyógypedagógiai problémák látás, hallás, mozgás, beszéd és értelmi fejlődésbeli eltérések Szociokulturális eltérésekből származó problémák – hátrányos helyzetű gyermekek Magatartási és szocializációs problémák Autizmus, szocializációs eredetű magatartásprobléma, viselkedészavarok, érzelmi/hangulati élet zavarai, szorongásos zavarok, funkciózavarok Pszichoszomatikus problémák, betegségek Gyermekek megismerésének alapelvei, modellje, folyamata – főbb vizsgálati módszerek

Kiemelt figyelmet igényló gyerekek csoportjai 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

A tanulási problémák értelmezése, rendszerezése

A tanulási nehézség A tanulási problémák legenyhébb formája bármilyen ok – hiányzás, pszichés problémák – következtében kialakult lemaradás Ebben az esetben van remény a gyors felzárkózásra. + a helytelen tanulási szokások okán bekövetkező lemaradás, vagy az átlagosnál lassabb tanulási tempójú tanulók az okok megszűnésével felszámolható. Tanár és a szülő szerepe fontos

Tanulási zavar Olyan elmaradás, rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd,olvasási, írási, számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban, amely hátterében diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar áll. Nem értelmi fogyatékosság, érzékszervi hiányosság vagy kulturális/oktatási tényezők okozzák. társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál, érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál A tanulási zavarok főleg tüneti szinten elkülönítettek.

Tanulási akadályozottság összetett vagy súlyos a probléma, és nem nélkülözheti a gyógypedagógiai megsegítést sajátos nevelési igényű tanulók ide tartoznak, akiknek egy része gyógypedagógiai intézményben, mások integráltan, többségi iskolában tanulnak.

Tanulási problémák Tanulási nehézségek és zavarok Tanulási akadályok Tartós Tartós átfogó Átmeneti Tanulási akadályozottság Tanulási zavar Tanulási nehézség Percepciózavar Motoros műk. zavar Kommunikációzavar Kognitív funkciók zavara Dislexia Disgraphia Discalculia Hiperaktivitás Beilleszkedési zavarok Magatartás zavarok Lemaradó tanulók Lassan tanulók Helytelen szokásokkal, módszerekkel tanulók Gyógypedagógiai kompetencia (diagnózison alapuló egyéni fejlesztés) Általános pedagógiai kompetencia (felzárkóztatás)

A tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlődése 3-6 éves korban 3 éves kor előtt észlelési és motoros funkciók egymástól el nem választottan működnek. 3-4 éves kor: globális látásmód 4-5 éves kor: analitikus felfogás 6-7 éves kor: strukturált egész felfogása Formaészlelés egyre pontosabbá válik Térészlelés kialakulása, téri irányok stabilizálódása

A tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlődése 3-6 éves korban Testséma kialakulása, verbális tudatosítása Finommotorika fejlődik Szem-kéz, szem-láb koordináció 6 éves korra alakul ki a totális érzékelő apparátus (kül. modalitások integrált működése). Ha valami megzavarja ezt a korai tanulási folyamatot, tanulási nehézségek léphetnek fel.

Tanulási zavarok, részképesség zavarok

Tanulási zavarok előjelei Sokszor már csecsemőkorban felfedezhetőek a jelek: Nyugtalan, sírós, vagy aluszékony Nem fejlődik egyenletesen Sovány vagy éppen túl mohó Mozgásfejlődése rendellenességeket mutat, mozgáskoordinációs problémák Beszédfejlődése késik, hibás Lehet agresszív vagy gátolt Nehezen tanul meg verseket, meséket, a mese nem érdekli Rosszul tájékozódik

Definíció Tanulási zavarnak tekintjük azt az intelligencia szint alapján elvárhatónál alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünet együtessel. Kritériumok: A tanulónál az alapvető pszichológiai folyamatok tekintetében zavar mutatkozik. A tanulónak nehézségei vannak a tanulásban ( alapkészségek). A probléma nem magyarázható értelmi fogyatékossággal, hátrányos helyzettel stb. A probléma a központi idegrendszer rendellenes működésével függ össze.

Formái Diszlexia Diszgráfia Diszkalkúlia

Diszlexia Olvasástanulás terén mutatkozó zavar, 2 évet meghaladó lemaradása van a kortársakhoz képest. Az olvasásgyengeséggel szemben: Felnőttkoráig végigkíséri az egyént Olvasásban és írásban speciális hibák Családi halmozódást mutat Férfiaknál gyakoribb Átlagos vagy átlag feletti intelligencia

Diszlexia tünetei Olvasás terén: lassú olvasási tempó, nehézkes összeolvasás, gyakori, makacs betűtévesztések, betűk kihagyása és/vagy betoldása, az olvasottak megértésének nehézségei A beszéd területén: megkésett beszédfejlődés, elhúzódó diffúz pöszeség, szótalálási nehézségek, a szókincs hiányosságai

Diszlexia tünetei Egyéb területeken : téri tájékozódás zavara, iránytévesztés, lateralitás-probléma Sajátos magatartási problémák: a figyelme könnyen elterelődik, az olvasási feladatokban hamar fárad, mozgékony, nyugtalan másodlagos magatartási tünetként megjelenhet szorongás, agresszív viselkedés, iskolakerülés, kompenzatórikus tünetek

Gyakori tévesztések Magánhangzók tévesztési lehetőségei: Ejtési: ő-ü, é-á, e-a, é-i, e-é stb. Írásbeli: a-o, á-ó Hosszú-rövid: o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű, i-í Mássalhangzó tévesztési lehetőségek: Optikai hasonlóság: t-f, t-j, h-n, d-p, u-n Akusztikus hasonlóság zöngés-zöngétlen: v-f, g-k, b-p, zs-s, d-t Palatalizált formák: n-ny, d-gy, t-ty, ny-j, gy-j, ty-j, ty-ny, gy-ny Egyéb fonetikai hasonlóság: zs-cs, l-n, d-n, j-n, cs-s, d-g, ty-cs Optikai és akusztikus: b-d, m-n Írásbeli tévesztések: b-l, l-h, l-k, u-v

Diszgráfia Az írás képessége károsodott Az írás számos működést feltételez: Szóbeli megértés és kifejezés Hallási diszkrimináció Verbális emlékezés Vizuális diszkrimináció Mozgáskoordináció írásuk rövid, szókihagyások, helytelenül használ igéket, névmásokat Összekeverik a hasonló hangzású szavakat, betűelhagyás ( hallási diszkrimináció. rossz) Hasonló formájú betűket keverik, irányokat tévesztik ( vizuális-térbeli zavar) Nem képes felidézni a betűk, szavak sorrendjét vzuálisan ( vizuális memória zavar) Írómozgás kivitelezésére képtelenek csúnyán vagy lassan ír ( mozgáskoord.zavara)

Diszkalkúlia Számolási képesség zavara Verbális zavarok: számokat és matematikai kifejezéseket nem tudják megnevezni Vizuális-téri szervezés zavara Olvasási-írási zavarok Fogalomalkotás zavarai Műveleti zavarok: nem tud számolni

Diszlexia kezelése A diszlexia prevenció az olvasási problémák megelőzésére törekszik. az óvodáskorban alkalmazott prevenciós logopédiai foglalkozásokat értjük alatta, vagy a diszlexia prevenciós olvasástanítási módszert, A reedukáció pedig a már olvasni valamilyen módon megtanult, de nagyon gyenge olvasási teljesítményt nyújtó tanulók megismételt olvasástanítását, szisztematikus gyakoroltatását.

Gyógypedagógiai problémák

Területei Látásukban akadályozottak Hallásukban akadályozottak Mozgásukban akadályozottak Beszédfejlődésben akadályozottak Értelmi fejlődésben akadályozottak

Integráció, inklúzió

Integráció Az integráció beolvasztást, becsatolást, összevonást jelent Általános szociális értelmezése: az akadályozott emberek részvételének biztosítását jelenti a társadalmi folyamatokba az óvodától az iskolán át, a szabadidőben, otthon és a munkában (Papp, 2004). Gyógypedagógiában: a többségi nevelés-oktatás intézményeiben a fogyatékos, akadályozott, speciális nevelési szükségletű gyermekek/tanulók és az ép gyermekek/tanulók együttnevelése, oktatása.

Az integrált nevelés-oktatás szintjei Lokális integrációnak nevezzük, amikor közös épületben folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése ép társaikkal, de a gyermekek között nincs kapcsolat – például külön osztály vagy csoport működik egy-egy iskolában vagy óvodában. Szociális integrációról beszélünk, amikor a tanórákon külön csoportokban folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, de a tanórán kívüli időben (napköziben, szakkörön, étkezési időben, szabadidős és sporttevékenységek során) együtt vannak társaikkal.

A funkcionális integráció esetén az együttnevelés, az együttfejlesztés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed. bizonyos órákon, foglalkozásokon vannak együtt (részleges integráció), gyerek minden idejét együtt tölti ép társaival (teljes integráció)

Inklúzió A befogadás (inklúzió) esetében a befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Az inklúzió az együttnevelés elfogadó gyakorlata. Az inklúzív pedagógia eredményeként az iskola/óvoda alkalmassá válik minden egyes gyermek nevelési szükségleteinek a kielégítésére (Csányi, 2000; Papp, 2004). Az ilyen iskola elismeri a tanulás különböző típusait és ütemét, és ellátja a körzet speciális nevelési szükségletű tanulóit.

Összefoglalás Míg az integrációval a gyermek beolvasztása a kívánalom az iskola meglévő struktúrájába, addig az inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és a feltételeket, amivel biztosítani tudják minden tanuló haladását.

Látássérülés

Definíció A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi központ sérülése következtében kialakult állapot, amely jelentősen megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodóképességét, személyiségét. A látássérülés meghatározása különböző szempontok szerint történhet: orvosi szempontból (normálistól eltérő látás) jogi szempontból (kedvezmények igénybe vétele), munkaügyi szempontból (pályaalkalmasság) pedagógiai szempontból. A látássérült gyermekek pedagógiája a gyógypedagógiai oktatás keretén belül a tiflopedagógia körébe tartozik.

Látássérültek csoportjai Ép látás 30%-át nem éri el, vagy a látótér 20° vagy annál szűkebb Súlyos fokban látássérült: az írás és olvasás látáson keresztül történő elsajátítására, huzamosabb ideig tartó gyakorlására megfelelő segédeszköz alkalmazásával sem képesek vak: nem érzékeli a fényt sem aliglátó: nagyobb tárgyakat látják, súlyosabb esetben csak a fényt érzékelik ( tapintásos és hallási infószerzés) Gyengénlátó: vizuális infószerzés segédeszközökkel az írás – olvasás tanítása szemen keresztül történhet képesek a síkírás elsajátítására speciális segédeszközök, jó megvilágítás, nagyítók, szemüvegek, nagyított betű-méretek segítségével látó – halló – tapintó életmódra való felkészítés

A látássérülés okai örökletes betegség, a szem veleszületett fejlődési rendellenessége, szerzett sérülés.

Bánásmód A többi gyerek informálása Be lehet vonni az ép látású társakat a csoportszoba megismertetésébe. Az ép látású gyermekek megtanítása arra, hogy a játékaikat mindig rakják a helyére a balesetveszély elkerülése érdekében. Fontosak a tolerancia kialakulását, a másság elfogadását segítő játékok (pl. szembekötősdi vagy letakart tárgyak felismerése, hangszerek megszólaltatása és kitalálása). Célszerű speciális vizuális támpontokat alkalmazni például a csoportszobában, ajtókon, lépcsőn, korláton, falon, WC-ben. Visszhangos, zajos környezetben lehetőleg csak rövid ideig tartózkodjon a látássérült gyermek, mivel az erős zaj zavarja a tájékozódásban, és félelmet kelt benne. A csoportszoba bejárása, megismertetése, megtapogatása (gondozó is)

Hallássérültek

Definíció A hallás állandó, maradandó vagy tartós zavarát értjük alatta, amely megnehezíti a külvilág hangingereinek észrevételét, a beszéd megértését, megtanulását. A „hallássérült” kifejezés gyűjtőfogalom: siketeket, nagyothallókat egyaránt magába foglal, függetlenül hallássérülésük fokától, súlyosságától, hallásállapotuk milyenségétől. A hallássérülés kezelése a szurdopedagógia területére tartozik

Hallássérülés fokozatai 25-40dB enyhe 40-60dB közepes 60-90db súlyos 90-110dB siketséggel határos 110dB felett siket

Típusai Vezetéses jellegű: a hangfelfogó rendszer (a külső és középfül) megbetegedése, ez enyhe vagy közepes fokú nagyothallással jár. Többnyire sikeresen műthető. Idegi eredetű: a hallóideg, a hallópályák vagy a hallókéreg károsodása súlyos halláskárosodást okoz. A cochleáris implantáció és a hallókészülék viselése segíthet. Vegyes típusú: az előző kettő együttes fellépése esetén vegyes típusú hallássérülésről beszélünk.

Okai örökletes, fogamzás előtt és után ért ártalom, terhesség ideje alatti fertőző megbetegedések, szülés közben jelentkező károsodás, születés után fellépő ártó hatások, betegség, egyes gyógyszerek hatása, zajártalmak az élet bármelyik szakaszában.

Amire oda kell figyelni a gyermek nem figyel a zajokra, az emberi beszédre; beszédfejlődése nem indul el vagy késik; gyakran visszakérdez, figyelmetlennek tűnik.

Tünetei Sérül a beszédértés, hangképzés nehezített Kiejtési tempó, hangsúly sérül – érthetőséggel baj lesz Grammatikai hibák Szűkebb szókincs – értelmezési nehézség Később - Szövegértés problémája olvasás közben is jelentkezik - olvasási nehézségek, melyek nem olvasástechnikai eredetűek Feszültség levezetés nem meg beszéd útján - indulatkitörések

Reakció, ha nem hall/ért valamit Gyakran látszódik az arcukon az értetlenségből adódó zavar. bólogatnak, de nem tudják, miről van szó „kikapcsolnak”, nem figyelnek a megszólításra, a hozzá intézett beszédre. (nagy figyelemösszpontosítás miatt elfárad)álmos, megfázott, gyakoribb Kirándulásokon, sétákon a hallássérült gyermek lehetőleg a gondozó közelében legyen, mivel egy bizonyos távolságon túl már rosszabbul hall. A hallássérült gyermek csak annyi segítséget kapjon, amennyire feltétlenül szüksége van. A „túlsegítő” gondoskodás a gyermekben bizonytalanságot alakíthat ki és önállótlanná teheti. Kezdeményezzen olyan játékokat, amiből kiderül, hogy a hallássérült gyermek is ügyes, esetleg jobb a társainál.

Bánásmód Általános hangerő, szokványos artikuláció!!!!!! Szájról olvas, szemből lássa a tanárt Jelzés, ha nem érti, ismétlést kér Verselés, mesélés – nehezített rajzolás, festés, mintázás, kézi munka; a mozgás – ezekben jók – sikerélmény ének, zene, énekes játék, gyermektánc – nem áll messze tőlük (ritmus, élvezi, énekel, de hamisan stb.) Empátia felébresztése a társakban – gyakran csúfolják őket, szégyenlősek

Beszédfejlődésben akadályozottak

Definíció a veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság Ezért átmeneti és tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben a szociális kapcsolatok kialakításában. A beszédfogyatékos gyermek ellátása a logopédus kompetenciája

A beszéd-rendellenességek csoportosítása A beszéd és nyelvi fejlődés zavarai Megkésett beszédfejlődés: ép értelmű és ép érzékszervű gyermek hároméves kora után kezd el beszélni, és beszédfejlődése hároméves korában elmarad az életkori és egyéni képességeknek megfelelő beszédszinttől. Megállapítása a logopédus feladata. Fejlődési diszfázia: Súlyos beszédfogyatékosság, ami a beszéd- és nyelvi fejlődés akadályozottságában mutatkozik meg. A beszéd és a nyelv fejlődésének zavarát együttesen jelenti.

Az artikuláció zavarai Pöszeség (diszlália): a beszédhangok helytelen ejtésének, tisztaságának olyan zavara, amelyre jellemző az ép hallás és ép beszédszervek mellett megjelenő artikulációs zavar. A tünet jellege szerint lehet kihagyás (alália), felcserélés (paralália), vagy torzítás (diszlália). Orrhangzós beszéd: A tiszta hangképzést biztosító anatómiai szerkezet eltérései miatt (pl. ajak- és szájpadhasadék vagy orrban, orrgaratban lévő akadály miatt) a beszédhang hangszínének megváltozásáról van szó. A beszéd elveszti csengését és jellegzetesen dünnyögő, orrhangzóssá, gyakran nehezen érthetővé válik.

A beszéd folyamatosságának zavarai Dadogás: A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A folyamatos beszédet megszakítások jellemzik a hang, a szótag, a szó vagy a mondat egyes részeinek ismétlése által. Hadarás: A beszéd ritmusának és ütemének zavara, melyre jellemző a rendkívüli gyorsaság, a hangok, szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs. Az első jelek már óvodáskorban felismerhetők, de a tünetek teljes köre az iskoláskorra alakul ki.

A hangadás rendellenessége Rekedtség (diszfónia): Többnyire szervi okok következményeként alakul ki, de nem minden esetben, mivel a környezeti, a pszichés okok is eredményezhetik a fátyolos, rekedt hang létrejöttét. A kialakult beszéd zavara Mutizmus: Választott némaság. A korábban már jó szinten beszélő gyermek bizonyos helyzetekben vagy feltételek között nem szólal meg. A fellépő tünetek hirtelen jelentkeznek, minden azonosítható ok vagy előzmény nélkül. A gyermek, maga dönti el, hogy kit vesz be a kommunikációs körbe. Afázia: Olyan nyelvi zavar, amely a beszédfejlődés befejeződése után lép fel és a már kialakult beszéd részleges vagy teljes elvesztését jelenti, valamilyen sérülés vagy betegség következtében. A sérülés helyétől és kiterjedtségétől függően leginkább a hangos beszéd vagy a beszédmegértés teljesítményei károsodnak. Az olvasás- és írásteljesítmény zavara Diszlexia, Diszgráfia

Bánásmód Beszéljen a gyermekkel lassabban, valamint egyszerű, érthető, rövid, világos mondatokban. Amennyiben a gyermeknek nem motoros beszédzavara van, akkor beszéltesse minél többet a gyermeket. A kommunikációhoz alkalmazzon verbális eszközöket, vizuális megerősítést. Mindig győződjön meg arról, hogy a gyermek megértette- a közlést, és ha kell, ismételje meg a már elmondottakat. Differenciálással biztosítani kell az egyéni haladási ütemet. Fontos a beszédkedv felkeltése. Gyakran győződjön meg a gyermek figyelmének állapotáról, a hallottak megértéséről.

Mozgássérültek

Definíció akik a tartó vagy mozgató szervrendszer struktúrájának vagy funkciójának sérülése/hiánya következtében a fizikai teljesítőképesség megváltozása miatt az életkori tevékenység végzésében maradandóan korlátozottak, nevelésük, személyiségfejlődésük átmenetileg vagy tartósan speciális feltételeket, eljárásokat igényel Helyváltoztatási, helyzetváltoztatási vagy manipulációs készsége a mozgás aktív vagy passzív szervrendszerének elváltozásai miatt tartósan korlátozott mozgássérültek rehabilitációjára szakosodott gyógypedagógus a szomatopedagógus, vagy konduktor

Kórformák csoportosítása Végtagredukciós fejlődési rendellenességek, szerzett végtaghiányok Petyhüdt bénulást okozó kórformák Pld. traumás események következtében kialakuló harántlézió vagy harántsérülés, illetve izombetegségek Korai agykárosodás következtében kialakult mozgászavarok A korai agykárosodás tüneteinek főbb jellemzői: (1) izomtónus változás (feszes, váltakozó, gyengült); (2) koordináció- és egyensúlyzavar; (3) a humánspecifikus mozgások zavara, akadályozottsága, esetleg képtelensége; (4) kóros tartásformák, deformitások; (5) a beszéd motoros szerveinek érintettsége. Kiterjedése szerint: monoplégia, paraplégia, hemiplégia, triplégia, tetraplégia. Egyéb eredetű mozgáskorlátozottságot okozó kórformák (kóros csonttörékenység, a gerinc, csípő vagy a láb betegségei)

Bánásmód környezet akadálymentesítése, a speciális gyó- gyászati segédeszközök használatának segítése, Csak olyan tevékenység alól menteni fel, ami valóban indokolt – különben elszigetelődésüket erősítjük A gyermeket az egyéni adottságaiból adódó legmagasabb szintű önállóságra nevelje. A korai agykárosodás zavart okozhat a kommunikációban, ezért ügyeljen arra, hogy ne értse félre a gyermek metakommunikatív jelzéseit. mozgásfejlesztés

Értelmileg akadályozott gyerekek

Definíció „…jelentősen az átlag alatti intellektuális működés jellemez, az alábbiak közül két vagy több területen társulva az alkalmazkodási készségek akadályozottságával: kommunikáció, önellátás, otthoni életmód, szociális kapcsolatok, a közösségi lehetőségek használata, önrendelkezés, a saját egészség és biztonság védelme, az elméleti ismeretek funkcionális birtoklása, a szabadidő eltöltés és a munka.” Fejlesztő szakembere az oligofrénpedagógus

Okai egyetlen gén rendellenessége, kromoszóma-rendellenesség (pl. Down-szindróma), hiányos táplálkozás magzati kórban, az anya terhesség alatti fertőző betegségei (pl. rubeola, HIV, szifilisz), az anya terhesség alatti szerhasználata (pl. drog, alkohol), koraszülöttség, születés utáni ólomnak való kitettség, születés utáni agyvelőgyulladás (encefalitis) vagy agyhártyagyulladás (meningitis), születés utáni koponyasérülés, súlyos elhanyagolás vagy depriváció.

Enyhe értelmi fogyatékosság IQ 50-69 Motoros és beszédfejlődés lelassulása Hiányos, szakaszos észlelés, Alacsony pszichés aktivációs szint miatt nehezen motiválhatók, figyelmük gyorsan elterelődik, rövid ideig képesek koncentrálni Megnehezíti az ismeretszerzést a kognitív funkciók sérülése, a pontatlan megfigyelés, a célirányos mozgások kivitelezésének nehézségei, a hibás vizuális emlékezet, a kialakulatlan dominancia, tartós figyelem és feladattartás gyengesége, nyugtalan magatartás Játékuk a kortársaikhoz képest monotonabb, kevésbé fantáziadús gyenge rövid távú és megtartó emlékezet, az életkor átlagától messze elmaradó gondolkodás, konkrét értés, értelmezés, nehézkes elvonatkoztatás Kifejezőkészség csökkent Jobb-bal irány tévesztés

Bánásmód Megtanítani a szociális viselkedés alapvető szabályait (pl. köszönés, dolgok kérése és megköszönése). Bevonni a mindennapi tevékenységekbe. Kapjon a fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat. Motiválja a gyermekeket a közös szereplésen való részvételre, de vegye figyelembe, hogy van olyan gyermek, akit zavar a tömeg. Nyújtson segítséget az önkiszolgálás területén. Vegye figyelembe, hogy a higiénés szokások kialakítását nehezíti, hogy az értelmileg akadályozott gyermek nem tudja pontosan végrehajtani a mozdulatokat, és figyelme könnyen elterelődik (pl. pancsolnak kézmosás helyett) vagy kihagy a folyamatból mozdulatokat (pl. elfelejtenek kezet törölni).

Kapjon segítséget a tevékenységek elvégzéséhez (pl Kapjon segítséget a tevékenységek elvégzéséhez (pl. öltözködés, kézmosás). Fontos minden önálló tevékenység megdicsérése, ami ösztönzi a gyermeket az önálló feladatvégzésre. Tanítani kell az étkezés közbeni helyes viselkedési módot, étkezési szokásokat (pl. az evőeszközök használatát, a merőkanállal szedést, a kancsóból való öntést, a pohárból való ivást). Tolerancia a társakban

Tehetséges gyerekek

Renzulli háromgyűrűs modellje (1977) Kreativitás Feladat iránti elkötelezettség Átlag feletti intelligencia Szociális környezet Renzulli háromgyűrűs modellje (1977)

Átlag feletti képességek Magas szintű elvont gondolkodás Memória beszédkészség Kiváló matematika, logika Speciális képességek Lényegtelen és lényeges szétválasztásának képessége Gyors, pontos, szelektív információ feldolgozás Kritikus, független gondolkodás Bizonyos területen nagy ismeret Kreativitás Gördülékeny eredeti gondolkodás Ötletgazdag Fogékony az újra Kíváncsi Nem törődik a konvenciókkal, nonkonformizmus Humorérzék Merészség, szellemi játékosság Bizonytalannal szemben toleráns Feladat elkötelezettség Elmélyült érdeklődés, lelkesedés Kitartás, állhatatosság, önállóság Belső motiváció, tudásvágy Önbizalom, hit saját teljesítőképességében Magas célok Önkritikus, mások kritikájára változó a reakciójuk

Czeilzel 4x2+1 faktoros tálentum modell Specifikus mentális adottságok Család Iskola Általános értelmesség adottság T Kreativitás adottság Társadalom Motivációs adottság Kortárs csoportok + sorsfaktor Czeilzel 4x2+1 faktoros tálentum modell

Gagné tehetség-modellje

A tehetséges kisgyerekek korai jellemzői meglepő pontosságú, illetve részletességű hosszú- és rövidtávú memória, az átlagnál sokkal hosszabb ideig képesek egy dologra figyelni, gyorsan kialakuló, változatos és gazdag szókincs, fejlett képzelőerő, amely megnyilvánulhat korai szerepjátékokban korai figuratív rajzolás (15 hónaposan rajzolás közben mondja, hogy mit rajzol éppen,   korai alkotó tevékenységben (másfél évesen 4-5 féle gyurmafigura készítése, játékok színek szerint szimmetrikus elrendezése a polcon rendrakáskor), valóság és fikció korai megkülönböztetésében (másfél évesen tudja, mi a különbség a "játékból megesszük" és az "igaziból megesszük" közt),

humorérzék magánál idősebb játszótársakat preferál (vagy pedig a sokkal fiatalabbakat, akiknek dirigálhat), absztrakt gondolkodás, amely ebben ez életkorban főleg a nyelvi készségekben érhető tetten (időviszonyokra utaló szavak, mint pl. tegnap, este, saját személyről való tudatosság és önreflexió korai megjelenése (ilyesféle szóhasználatból, kifejezésekből látszik, mint "szerintem", "erre gondoltál", "baba eltöprengett", "jó itt feküdni"), érdeklődés a külvilág, az emberek, a tárgyak, természeti jelenségek, zene, gépek működése stb. irányában; már másfél-két évesen rengeteget kérdez, okokat és összefüggéseket próbál találni,  fejlett koordináció és finommotoros mozgás.

A tehetséggondozás céljai a tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése; egy adott tehetséges gyermek (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak kiegyenlítése; „megelőzés”, „légkörjavítás”; olyan területek támogatása, amelyek kiegészítik a direkt tehetségfejlesztést. (RELAXÁCIÓ)  

A tehetség fejlesztés stratégiái Gyorsítás, léptetés Gazdagítás, dúsítás Elkülönítés

A gyorsítás lényege A tehetséges tanulók általában gyorsabban fejlődnek, mint társaik, s ezért biztosítani kell részükre azokat a kereteket, amelyek lehetővé teszik az egyéni tempóban /gyorsabban/ való haladást A tanulmányoknak a szokásosnál rövidebb idő alatt történő elvégzését jelenti.

Gazdagítás fogalma Tartalmi szempontból a tehetséggondozásnak a legfőbb alapelve a gazdagítás /dúsítás/. Célja alapvetően az ismeretek és a műveletekre épülő képességek kötelező tananyagon túllépő fejlesztése.

3. Elkülönítés Tehetségnevelő iskolák Magántanuló Szülő neveli a gyermeket Iskolán belül speciális tehetségfejlesztő, nevelő osztályok kialakítása Előny: intenzív fejlesztés Hátrány: kemény verseny, elszigetelődés

Szociokulturális eltérésekből származó problémák

Hátrányos helyzetű gyerekek

Fogalma Az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú- (az alacsony iskolai végzettség igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik) a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ- (az alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi) a gyermek az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll.

Jellemzőjük ≠ eltérő kulturális háttérrel Szegény, alacsony szocioökonómiai státusszal rendelkező családok gyermekei Testi fejlődésük sokszor nem kielégítő Alacsony jövedelem, nem tudják fizetni a TBtnem részesülnek rendszeres orvosi, fogorvosi ellátásban Egyoldalú táplálkozás, éhezés Egészségtelen lakáskörülmények

Kevésbé motiváltak a jó iskolai teljesítmény elérésére A szülők a legelemibb nevelési ismeretekkel sem rendelkeznek ( kevés szeretet, figyelem, primitív nyelvű kommunikáció, kognitív fejlettségük alacsony) A gyerekek nem részesülnek olyan tapasztalatokban, élményekben, melyek más gyerekek számára természetesek. Kevésbé motiváltak a jó iskolai teljesítmény elérésére Az iskolával szembeni családi attitűd negatív A család nem tud segíteni a tanulásban

Pályaválasztásuk igénytelen, a szülők azt akarják, minél hamarabb keresőképes legyen. Iskolázatlankorai munkavállaláskorai házasságújratermelődik a hátrányos helyzet Nagyobb valószínűséggel élnek át szerepbizonytalanságot , jellemző az alacsony önértékelés, negatív identitás.

Megoldás Családlátogatás Esetmegbeszéléseken való részvétel Segítségnyújtása gyermekneveléshez Étkezési problémák megoldása Konzultáció szakemberekkel

Magatartási és szocializációs problémák

Autizmus

„Az autizmus a szociális viselkedés, a kommunikáció, a képzeleti működés és a rugalmas gondolkodás fogyatékossága”.

Kanner-féle autizmus (early infantile autism) 1 Kanner-féle autizmus (early infantile autism) 1. már az első hónapokban egyértelművé válik, 2. előbb kezd el a gyermek járni, mint beszélni, 3. megkésett beszédfejlődés, mutizmus, echolália, kis szókincs, valamint a kommunikációs szándék hiánya jellemző, 4. gyenge szemkontaktus, mivel a gyermek számára másik személy nem létezik, a saját világában él, 5. nagyon gyenge szociális és alkalmazkodó képesség. Asperger szindróma (autistic psychopathy) 1. általában három éves kor körül válik nyilvánvalóvá, 2. előbb kezd el beszélni a gyermek, mint járni, 3. a beszéd már korán kialakul, igen gazdag szókinccsel, felnőttes beszéddel, jellemzően kommunikációs szándékkal, ami azonban egyoldalú, 4. a gyermek kerüli a szemkontaktust, a mi világunkban él, de a saját maga módján, 5. jobb alkalmazkodó és szociális képesség.

Jellemzőik Primer tünetek: A külvilág felé fordulás hiánya Az érdeklődés beszűkülése Az érzelmi élet beszűkülése Szekunder tünetek: (kényszerek) Beszédkényszer Mozgáskényszer, Sztereotip mozgások Tárgyakhoz való kényszeres ragaszkodás

Lorna Wing felosztása Izolált típus: Szociálisan nem kezdeményez, a környezetről nem vesz tudomást, a közeledést elutasítja, nem érti. Nem vesz fel szemkontaktust, nem beszél, vagy csak sztereotip módon, funkcionális cél nélkül. Gyakran echolál, azaz visszhangszerűen ismétel. Általában értelmi fogyatékos, gyakori az ingerfeldolgozás zavara (pl. fokozott zajérzékenység). Tartását, mozgását, aktivitását főleg mechanikus sztereotípiák jellemzik. Ez a legrosszabb prognózisú, legnehezebben tanítható típus.

Passzív típus:  Szociálisan nem kezdeményez, de a közeledést passzívan elfogadja. Passzivitás és bizarr viselkedés jellemzi. Viszonylag jó értelmi képességekkel rendelkező. Prognózisa a legjobb, a fejlesztés és tanítás esélyei ennél a típusnál a legjobb.

Aktív-bizarr típus:  Szociálisan aktív, szociális kezdeményezés jellemzi. Kapcsolatteremtése egyoldalú, nélkülözi a kölcsönösséget: a társak személyiségét, szándékát, reakcióját nem veszi figyelembe, csak a saját érdeklődési körébe tartozó témákra, kérdésekre fókuszál. Közeledése gyakran inadekvát, sztereotip jellegű. Viszonylag jó verbalitás és intellektuális készségek jellemzik. Furcsa-merev, formálisan viselkedő típus:  a serdülő- és felnőttkorban kialakuló jó értelemmel és jó beszédszinttel rendelkező személyeknél megjelenő viselkedésforma.  Merev ragaszkodás jellemzi az írott és íratlan szabályokhoz.

Tünetek Társas és érzelmi készségek: Nem értik, hogyan kell más gyermekkel együtt játszani (pl. figyelmen kívül hagyják a játékszabályokat). Kerülik a többiek társaságát, inkább egy félreeső helyre vonulnak. Nem szívesen vesznek részt közös játékokban, tevékenységekben. Nem tudják beleélni magukat más emberek érzéseibe. Fokozottabban igénylik a megnyugtatást, különösen olyan helyzetekben, amikor a dolgok megváltoznak körülöttük. Nem képesek árnyaltan kifejezni érzelmeiket.

Kommunikáció Szó szerint értelmezik a hallottakat. Szokatlan hang és hanghordozás jellemzi (monoton, színtelen) a kommunikációjukat. Nem figyelnek a beszélgetőpartner mondanivalójára, nem reagálnak annak tartalmára. Beszélgetés közben ritkán vesznek fel szemkontaktust. Beszédük pedáns, túl precíz lehet. Nem képesek fenntartani a beszélgetés folyamatosságát.

Megismerési készségek A mesék, kitalált történetek csekély mértékben keltik fel érdeklődésüket. Jó hosszú távú memória jellemzi őket, jól emlékeznek régi eseményekre, adatokra. Nem játszanak szerepjátékokat. Saját képzeletbeli játékukba más gyermekeket nem vonnak be, a többiek által kitalált történetekbe pedig belezavarodnak. Sajátos érdeklődés Egyetlen téma köti le az érdeklődésüket, amihez megszállottan gyűjtik az információkat, adatokat. Mozgás Rossz mozgáskoordináció jellemzi őket, ezért gyengék például labdajátékokban. Szaladás közben szokatlan a testtartásuk.

Egyéb Félnek vagy nyugtalanná válnak például szokványos hangoktól (pl. elektromos gépektől), a bőr vagy a fej érintésétől, bizonyos ruhadarabok viselésekor, váratlan zajoktól, egyes tárgyak látványától, zajos helyektől, tömegtől (pl. az óvodában, a bevásárlóközpontban). Nem képesek a rugalmas váltásra, változás esetén elvesztik a biztonságérzetüket. Feldúlja őket minden, ami a szokásos rendtől eltér (pl. napirend megváltozása, szokott útvonaltól való eltérés). Ha izgatottak, kezükkel csapkodnak, forognak. Kisebb fájdalmakra érzéketlenek. Körülményes szertartásokat alkalmaznak (pl. lefekvés előtt sorba rakja játékait). Beszédfejlődésük megkésett. Szokatlanul grimaszolnak, vagy rángatják az arcukat Önsebzés, veszélyérzet hiányzik

Bánásmód A környezet legyen biztonságos, a testi épséget veszélyeztető eszközök és anyagok legyenek megfelelően tárolva, elhelyezve. A fáradékony gyermekek számára célszerű ingerszegény tér, „pihenőkuckó” kialakítása. Az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek számára segítséget nyújtanak a fotók, képek vagy sematikus ábrák vagy folyamatábrák által nyújtott információk. Napirend képes formában látható legyen Az elhangzott instrukcióit nem feltétlenül vonatkoztatják magukra, szükség lehet egyéni instrukciók megfogalmazására. Rövid, lényegre törő, egyszerű mondatok A gondozó törekedjen az elvárásokat, szabályokat, a tevékenységeket, valamint a feladatvégzésre szánt idő előrehaladását látható módon vizuális eszközökkel (pl. képkártyák segítségével) jelezni. Direkt módon tanítsa a gyermeket saját tevékenysége megtervezésére, apró lépésekre való lebontásra.

Magatartással összefüggő problémák

Területei Szocializációs eredetű magatartászavarok, alkalmazkodási nehézségek, devianciák Viselkedés zavarai Érzelmi, hangulati élet zavarai, szorongásos zavarok Funkciózavarok

1. Szocializációs eredetű magatartásproblémák

Közös sajátosságaik Magatartásuk eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól. Intézményi környezetben alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségeik vannak. Általánosan használt nevelési eljárások nem hatékonyak. Magatartási problémájuk nem olyan fokú, hogy speciális elhelyezést igényelne. Értelmi fejlettségük normális.

Tünetei Agresszív támadó magatartás Regresszív védekező magatartás Erkölcsi magatartás zavarai

1. Agresszív, támadó magatartás A gyermekkori disszocialitás legáltalánosabban tapasztalt formája. A szülők agresszív magatartása, büntetéssel, veréssel való nevelése miatt. Oka lehet: Szorongásai leküzdésére találja meg kiútként a támadást. Frusztrációra adott válasz. Különböző formákban jelentkezhet: bosszantja társait, verekszik, gúnyolódik, rombol stb.

2. Regresszív, védekező magatartás Általában durva bánásmód következménye. Kudarckerülő, magányos, passzív gyerekek. Túlzott szorongás feladathelyzetben, önállótlanság jellemzik őket. Sokszor nem tartják a nevelők olyan súlyosnak, mint az agresszivitást, pedig nagyobb a baj néha.

3. Erkölcsi magatartás zavarai Hazudozás: figyelembe kell venni a gyakoriságot, és az életkort. ( disszociális hazudozás: érzelmi zavar áll a háttérben, a felnőttel való szembefordulást jelenti, bizalmatlan, sértődékeny, magányos) Lopás: gyakoriság, életkor! De más személyiségzavar kísérő tünete is lehet. Indítéka: mások szeretetének megszerzése, kárpótlás az elvesztett kapcsolatért. Nem anyagi javak megszerzése a cél. Főleg felbomlott családoknál és állami gondozottaknál gyakori.

Csavargás : enyhe formában lehet önállósodási törekvésként vagy kalandvágyként értelmezni. Súlyosabb esetben érzelmi konfliktusok, traumák, kilátástalan élethelyzetek állnak a háttérben.

Kialakulás háttértényezői A. Családi ártalmak 1. Kedvezőtlen családi légkör Egyedül nevelő szülő Anya-gyerek kapcsolat zavara Szülő új kapcsolata Rossz házasság, válás Örökbefogadás Züllött életmód Zaklatás, erőszak

2. Helytelen nevelési eljárások A nevelés hiányzik Túl szigorú szülő, túlzott elvárások Kényeztető szülő Következetlen nevelés Kettős nevelés Iskolának ellentmondó nevelés B. Társadalmi értékrenddel ellentétes értékrendű csoport C. Iskolai ártalmak: tekintélyelvű magatartás, megfélélmítés

2. Viselkedés zavarai

Hiperkinetikus zavar tünetei Motórium Nehezen tud nyugodtan ülni, ülés közben fészkelődik, babrál Elhagyja a helyét feladatvégzés közben Össze-vissza, céltalanul rohangál, állandó mozgásban van Nehézséget okoz a nyugodt játéktevékenység Sokat beszél Nem tud csendesen és egyedül játszani Keveset, nyugtalanul alszik, alvás közben sokat mocorog Az átlagostól eltérő mozgásfejlődés Diszharmonikus, merev mozgás Kimaradt mozgásfejlődési lépcsőfokok Fejletlen ritmusérzék Gyengébb finommotorikus mozgás

Impulzivitás Az instrukció vagy kérdés elhangzása előtt válaszol Gyakran előbb cselekszik, mint ahogy gondolkodna Problémát jelent a várakozás Gyakran félbeszakít másokat Kiszámíthatatlanul viselkedik Gyorsan és sokszor váltogatja cselekvéseit Nem reagál sem büntetésre, sem dicséretre Ok nélkül agresszíven viselkedik Szinte állandó ellenőrzést igényel

Figyelem Figyelme nem tartós, könnyen elterelődik Nem képes koncentrálni a folyamatos figyelmet igénylő feladatokra Nem tud tartósan játszani sem a játékokkal, sem a társakkal Nem figyel a részletekre Feledékeny Nem veszi észre, ha beszélnek hozzá Nem figyel másokra és saját cselekvéseire Nem követi az instrukciókat Az elkezdett tevékenységet nem fejezi be vagy csapong Érdeklődése sokoldalú, de nem kitartó Problémát okoz a feladatok megtervezése

Pszichés éretlenség Szófogadatlanság, ellenállás: akaratos, makacs, engedetlen, öntörvényű, nem tanul a hibáiból. (fokozott függetlenség, önállósági törekvések) Igényli a szabályokat, de nehezen tudja betartani azokat. Szociális éretlenség: túl könnyen barátkozik, de a kapcsolatait nem vagy csak nehezen tudja megtartani. Sokszor inkább az irányítható kisebb gyermekekkel játszik. Nehezen viseli el, ha irányítják. Problémát jelentenek a váratlan helyzetek. Érzelmi, hangulati problémák: jellemző az ingadozó hangulat, érzelmi labilitás, túlérzékenység, túlzott reagálás az ingerekre, alacsony kudarctűrés. Ingerlékenyek, dührohamok jelentkezhetnek, de a gyermek nem szándékosan rossz. Vegetatív Időjárási frontérzékenység Alacsonyabb vagy magasabb fájdalomküszöb Alvási problémák

Bánásmód A hiperkinetikus kisgyermekek számára elegendő mozgást kell biztosítani. Tudatosítani kell a gyermekben, hogy akkor is szeretjük, ha valamilyen „rosszaságot” követett el (pl. nem rád haragszom, hanem arra, amit tettél). Figyelemzavar esetén egyszerre csak egy rövid utasítást adjunk a gyermeknek. Óvatosan kell bánni a büntetés mértékével, módjával. A büntetés agressziót hozhat magával. Ne büntessük, amikor nem ő volt a konfliktus kirobbantója. Ha mégis büntetni kell, a figyelemmegvonás az, amit a gyermekek rosszul viselnek. Erősítsen meg minden a viselkedésben bekövetkező kisebb pozitív változást, mert ez motiválja a gyermeket a további változásra. Így tanulja meg, hogy mi a helyes viselkedés.

Sztereotip mozgások ismétlődő, funkció nélküli cselekvések. pl. hajtekergetés, hajtépés, körömrágás ide sorolható a tic is általában belső feszültséget, szorongást jeleznek ezek a mozgások, ne hívjuk rá fel a figyelmet: szorongás nő tornagyakorlatokkal, mozgásos gyakorlattal korrigálhatóak a sztereotíp mozgások, súlyosabb esetben pszichoterápiára van szükség.

TIC A tic akaratlan, hirtelen, gyors, rövid, ismétlődő, sztereotip mozgás (motoros tic) vagy hangadás (vocalis tic) A motoros tic egyszerű formái lehetnek: hunyorgás, grimaszolás, orrhúzogatás, a szemgolyók hirtelen elfordítása, fejrángatás, vállrándítás, lábdobogás, összetett formái például a szökdécselés, ugrálás, tapogatás. A vocalis tic lehet: szipogás, szimatolás, krákogás, köhögés, dünnyögés, röfögés. Összetett formák esetén a helyzethez nem illő szavak, szótagok, rövid mondatok ismételgetése jelentkezik. Motoros tic-ek közül a hunyorgás, szemforgatás esetén gyakran szemészeti, köhögés, krákogás esetén gégészeti vagy allergológiai problémára gondolnak a szülők, de sokszor még az orvosok is.

3. Szorongásos zavarok

Szorongásos zavarok „A szorongás kifejezését olyan, testi tünetekkel is kísért kellemetlen érzelmi állapotok leírására alkalmazzuk, amikor az egyén valamely esemény bekövetkeztétől vagy egy megtörtént esemény következményeitől fél.”

Szeparációs szorongás  6-11 éves korban tipikus, de egész gyermekkorban lehet 2-3 éves korig gyakori, 4 év felett kóros túlzott szorongás az elválást illetően az otthontól, anyától félelem a számára fontos figuráktól való elválástól fél, hogy valami baj történik az anyjával iskolába, vagy máshova járás elutasítása egyedül maradás elutasítása, önálló lefekvés tartós elutasítása ismételt panaszkodás fizikai tünetekre általában maga az anya is szorongó, erősíti ebben a gyereket Gyakran halálfélelem, szeretett rokon, kisállat halála áll mögötte

Fóbiák A fóbia azt jelenti, hogy egy meghatározott dologgal kapcsolatos félelem annyira felerősödik, tartóssá válik, hogy megnehezíti a gyermek/serdülő alkalmazkodását, beszűkíti életterét. A félelmet keltő tárgy, esemény jelenlétében túlzott mértékű félelem, szorongás jelentkezik, ami alig csillapítható, és a személy mindenáron el akarja kerülni a helyzetet. Fóbia bármilyen dologgal kapcsolatban kialakulhat (pók, sötét, galamb...) agora fóbia, szociális fóbia (teljesítményhelyzet, idegenek megfigyelhetik)

Generalizált szorongás Állandó és általánosan jelentkező szorongás, nem köthető speciálisan egy helyzethez sem, minden helyzetben, mindig megmutatkozik. Nyugtalanság, rossz előérzet, koncentráció- képtelenség, aggodalom járul hozzá, esetleg fejfájás, remegés, lazításra való képtelenség. Gyermekeknél és serdülőknél a testi panaszok (fejfájás, hasfájás) erőteljesebbek lehetnek, mint a megfogalmazott érzelmi nehézségek.

Pánikbetegség A pánikroham olyan súlyos szorongás, ami nem kapcsolódik egy meghatározott helyzethez, előre nem jelezhető, hirtelen tör rá az egyénre. Gyakori az én-idegenség érzése, fulladás-érzés, mellkasi szorítás, heves szívdobogás, halálfélelem. A tünetek hasonlóak, mintha szívrohamot kapna az illető Ha már egy ilyen roham előfordult, az egyén állandó készenlétben van, fél, hogy mikor tör rá ismét. Gyerekeknél a fiziológiai stressz reakció lezajlása után: Megfelelő viselkedés Helyzet kezelésére törekvés Menekülés Támadóvá válás

Aktuális vészhelyzettel kapcsolatos szorongás Csak a szorongást indukáló helyzetekben jelentkezik, amúgy panaszmentes A gyerek kerüli ezeket a helyzeteket, vagy szorongással reagál rájuk, amiből pánikroham lehet Hiányzik a belátása annak, hogy a félelme túlzott

Érzelmi zavarok - depresszió Csecsemő- és kisgyermekkorban a depressziós tünetek elsősorban apátia, ingerlékenység, alvás- és táplálkozási zavarok formájában jelentkeznek. A gyermek kimutatható szomatikus betegségi ok nélkül is jelentősen elmaradhat a növekedésben és fejlődésben. Óvodáskorban a genitális manipulációk felerősödhetnek, enuresis, tic-tünetek léphetnek fel.

A középső gyermekkorban szorongásos és depresszív tünetek keverednek, gyakoriak a szomatikus panaszok, jellegzetes tünet az unatkozás, a játékra való képtelenség érzése. Agresszivitás és iskolai teljesítményromlás, koncentrációs nehézségek jelentkezhetnek. A serdülők depressziós tünetei már inkább hasonlítanak a felnőttekéhez, halálvágy, szuicid gondolatok, önvádlások, reménytelenségérzés is jelentkezhet.

4. Funkciózavarok

Gyermekkori evésproblémák, okai Nem találnak rá szervi okot: Szeretethiány Szigorú bánásmód Érzelmi elhanyagolás Ezekre válaszol az étel elutasításával vagy kihányásával Pszichikus eredetű: Egyes ételekkel kapcsolatos undor

Későbbi zavarok: Obesitás Anorexia nervosa Bulémia nervosa ortorexia nervosa exorexia, vagyis edzésmánia

Pszichoszomatikus betegségek

Szomatizáció Az érzelmi zavarok elsődlegesen testi tünetben való megjelenítődése Az érzelmi zavar egyes tünetei manifeszt módon jelen lehetnek, de nem dominálják a tüneti képet Ha az érzelmi zavar tünetei megfelelnek valamely mentális kórképnek, akkor azt kell diagnosztizálni (pl. depresszió, vagy szorongásos képek része is lehet a vegetatív zavar vagy fájdalom)

Pszichogén eredetű hasfájás, fejfájás, hányás Fontos jelzés Teljesítményszorongásos eredetre utal, ha teljesítményhelyzetben jelentkezik rendszeresen. A gyermek nem szimulál, ténylegesen fájdalma van. Fontos az elfogadó, támogató attitűd, a megszégyenítés, bagatellizálás kerülése. Nem szabad megerősíteni a tünetet a megmérettetés elkerülésének módjaként sem, azaz ne tanítsuk rá a gyereket, hogy a feladathelyzeteket „megússza”, ha fejfájást/hasfájást „produkál”.

Szomatizációs zavarok gyermekkorban Csecsemő- és kisdedkor: hasfájás (köldök-kólika) étvágy és alvászavarok (veget. diszfunkció) Óvodás- és kisiskolás kor: gastrointestinalis zavarok (hasfájások, pszichogén hányás, obstipáció) urogenitális zavarok(neurogén hólyag, enuresis) infekciókra fokozott hajlam a szeparációs helyzetek okozta szorongás miatt

Disszomnia Paraszomnia az alvás alatt történő abormális események az alvás idejével, mennyiségével és/vagy minőségével kapcsolatos nehézségeket jelöli Az alváshiány hátterében legtöbbször pszichoszociális okok állnak (szülő-gyerek kapcsolat zavara, pszichés stressz), a túl sok alvás, napközbeni aluszékonyság inkább serdülőkorban kezdődik, és amellett, hogy a depresszió egyik tünete, valószínűleg érzelmi-pszichés zavarokra vezethető vissza. az alvás alatt történő abormális események például a pavor nocturnus (éjszakai alvás közben pánikszerű sikoltozás, szorongás, a gyerek ébernek tűnik, de nem ébreszthető, és nem emlékszik a történtekre), alvajárás, rémálmok.

A gyermekek megismerése

A humánökológiai modell Rendszerszemléletű modell. Az ember és a környezet kölcsönhatására helyezi a hangsúlyt. Az ember úgy tudja kielégíteni szükségleteit és problémáit megoldani, hogy közlekedik, kapcsolatokat teremt ebben a rendszerben. Így létrejön a kommunális adaptáció (alkalmazkodás) a fizikai és emberi környezet között. A különböző természeti és mesterséges környezeti feltételek között különbözőképpen alakulnak ezek a kapcsolatok. Az emberek különbözőképpen elégítik ki szükségleteiket és oldják meg problémáikat.

Humán ökológia a pedagógiában a gyermek „beleszületik” egy családba, annak társadalmi helyzetébe a család társadalmi erőforrás-készlete határozza meg környezetét a gyermeket/tanulót csak környezete összefüggésében ismerhetjük/érthetjük meg a gyermek/tanuló szocializációja során adaptálódik környezetéhez.

A humánökológiai rendszer szintjei A gyermek fizikai-biológiai állapota A gyermek intrapszichés szintje A gyermek interperszonális kapcsolatai A gyermek helye a családban, közösségekben, stb. A gyermek lakóhelyi környezete A gyermek kultúrája, mint identitás A gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások, intézkedések

Ezeken a szinteken találhatók azok az erőforrások. A gyermeknek és családjának állandóan kapcsolatokat kell létesítenie és fenntartania az egyes szinteken elhelyezkedőkkel. A humán ökológia szintjei: természetes támaszok, vagyis védőhálók: 2., 3., 4., 6. szint mesterséges támaszok, vagyis társadalmi védelmi rendszerek: 5., 7.

Alapelvek A pedagógus legyen motivált a gyerek megismerésében A gyerek személyiségének megismerése ne legyen akció jellegű, ágyazódjon egy komplex pedagógiai folyamatba Törekedni kell arra, hogy a gyerek teljes személyiségére vonatkozó kép alakuljon ki A gyermek teljes tevékenység- és kapcsolatrendszerének megismerése (holisztikus elv)

A gyerek személyiségének megismerése a humánökológia szemléletén alapuljon (intra-, interpszichés és interkulturális tényezők feltárása) A megismeréshez a pedagógus rendelkezzen megfelelő szakmai felkészültséggel és módszertani eszköztárral A megismerésnél legyen meghatározó a gyermek aktuális fejlettségi állapota, (vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat) A komplex megismerésre épüljön a differenciált fejlesztés

A gyerek megismerésének főbb lépései

A gyerek megismerést igénylő cél és helyzet meghatározás Igények és célok meghatározása alapján a pszichológiai, pedagógiai, szociálpszichológiai, szociológiai ismeretek felfrissítése, kiegészítése Módszerek, eszközök kiválasztása, Vizsgálatok, mérések, felmérések elvégzése A kapott adatok feldolgozása, elemzések értékelése Az eredmények alapján a pedagógusi kompetenciába tartozó feladatok meghatározása, fejlesztési stratégia kidolgozása Ha szükséges, a pedagógusi kompetencián kívül álló esetekben külső, adekvát kompetencia bevonása, pl.: pszichológus, családgondozó, stb.

A gyermekmegismerés területei

Biológiai-, fiziológiai működés sajátosságai A gyerek fejlődésére vonatkozó adatok Testi fejlettség, megjelenés Általános egészségi állapot (betegségek) Esetleges fejlődési eltérések 145

Az intrapszichés működés jellemzői Kogníció – a megismerő tevékenység jellemzői A gyermek képességére vonatkozó adatok A motivációjára, értékrendjére vonatkozó adatok Az érdeklődésére vonatkozó adatok A gyermek otthoni tevékenysége Óvodán kívüli tevékenysége

Az interperszonalitás jellemzői Családra vonatkozó adatok A gyerek kapcsolatrendszere 147

Az esettanulmány főbb tartalmi egységei 148

Problémafelvetés, célmeghatározás Az esettanulmány elején jelezzük, hogy kiről írjuk azt és miért. A személyiségi jogokra való tekintettel az esettanulmányban a személyes adatait, amiből felismerhető nem lehet szerepeltetni, el kell fedni. (név, pontos születési dátum, lakhely, intézmény neve) Azokat a tüneteket, tünet-együtteseket, amelyeket a pedagógus tapasztal, ami miatt úgy gondolja, hogy a gyerekre vonatkozó adatokat rendszerezni, összegezni kell. 149

A megismeréshez alkalmazott konkrét módszerek leírása A képzés során módszerek közül miket alkalmaztunk az egyes jellemzők megismerésére megfigyelés, interjú, kérdőív dokumentumelemzés, 150

Vizsgálati eredmények, megállapítások Összegezzük a vizsgálati módszerekkel nyert adatokat, és levonjuk a szükséges következtetéseket. Figyelembe vesszük más szakemberek vizsgálati eredményeit is, ha van ilyen. 151

Az adatok alapján tervezett pedagógiai beavatkozások leírása A vizsgálati eredmények alapján megtervezzük, hogy milyen pedagógiai módszerekkel oktassuk, neveljük, fejlesszük a továbbiakban tanítványunkat. Ennek érdekében az alábbi lépések átgondolása és megfogalmazása javasolt: 152

Más szakértelem/ kompetencia bevonása: Eldöntjük, hogy szükség van-e erre a gyerek fejlesztése érdekében, Nevelési Tanácsadó. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, Gyermekjóléti szolgálat, Családsegítő Intézet, pszichológus, gyógypedagógus, orvos, Tehetségesek esetében bevonható más szakértelem Sportiskola Művészeti intézmények stb 153

Kérdőíves módszerek

A kérdőíveken található kérdéstípusok zárt kérdések a lehetséges válaszok köre rögzített, vagyis standardizált a megadott válaszlehetőségek közül kell egyet vagy többet bejelölni feldolgozása könnyű sok értékes információ elveszhet nyitott kérdések nincsenek válaszlehetőségek saját szavakkal kell válaszolni feldolgozása nehéz, mert utólag csoportosítani (kódolni) kell a különböző válaszokat differenciált, finom adatokhoz juthatunk, amelyek lehetővé teszik az árnyaltabb következtetések levonását. 155 155

A kérdőívek kitöltésének módszerei Önkitöltős Megkérdezéses adatfelvétel 156 156

A kérdőívek kitöltői lehetnek A szülők A pedagógusok, korábbi megfigyeléseik alapján 157

A megfigyelés módszere

A pedagógiai munkában alkalmazható megfigyelési típusok SZÁNDÉK SZERINT RENDSZERESSÉGE SZERINT Alkalomszerű Rendszeres STRUKTURÁ-LATLAN Strukturálatlan és alkalomszerű Strukturálatlan és rendszeres STRUKTURÁLT Strukturált és alkalomszerű Strukturált és rendszeres 159 159

A strukturálatlan megfigyelés jellemzői Nincs előre meghatározott terve és szempontrendszere Általában felderítő vizsgálatoknál alkalmazzák A megfigyelőre a legerősebb ingerek hatnak, melynek következtében a szelektív figyelem súlyos problémája lép fel Többségében nem várt eseményekhez kötődik, így nehéz a megfigyelési szempontokat kialakítani (de lehet egy séma –megfigyelési űrlap) 160 160

A strukturált megfigyelés jellemzői Előre kidolgozott konkrét terve, szempontrendszere és időkerete van Leíró (jellemző) és magyarázó (oksági viszonyokat kereső) vizsgálatoknál használják Objektívebb információkat nyújt, mert a szelektivitás és a szubjektivitás kiszűrhető 161 161

Egyszerű módszer, mert esetenként eszközigénytelen, a nap bármely időszakában lefolytatható, bármikor megismételhető. Valós adatok, ha a megfigyelés a gyermek természetes környezetében zajlik. Idegen, ismeretlen helyen a gyermekek többsége „lebénul”, egyáltalán nem a rájellemző viselkedést produkálja. Az ismerős társak, személyek, tárgyak biztonságérzetet adnak, a gyermek nem fogja vissza magát, nem játszik szerepet. Önmagát adja. A megfigyelés mindig legyen tervszerű és folyamatos. Tehát állítsunk össze megfigyelési tervet! Ebben válasszuk szét az egyes tevékenységeket (játék, ismeretszerző, munkajellegű) és jelöljük meg, hol, mit fókuszolunk. Kellenek megfigyelési szempontok Miután a megfigyelés tevékenység közben zajlik, az aktuális viselkedés mellett azonnal képet kaphatunk a cselekvéshez kapcsolódó mozgásokról is.

Az interjú módszere

Az interjú fajtái Strukturált interjú: Olyan kérdezés, amely során a kérdező a kérdéseket előre megszabott sorrendben teszi fel. A kérdezett saját szavaival válaszol. Strukturálatlan interjú: Olyan kvázi beszélgetés, amikor az interjút készítő pontosan tudja, mit szeretne megtudni, de a kérdések konkrét megfogalmazása és sorrendje az interjú szituációhoz kapcsolódik. 164 164

kikérdezés keretében történik, szorosan kapcsolódik a megfigyeléshez és gazdagíthatja az eddig szerzett tapasztalatokat. Természetes egyszerűsége miatt (eszközigénytelen, bármikor elkezdhető, folytatható, befejezhető, nincs helyhez, időhöz kötve) így sokan használják. Itt egy alapvető feltételből kell kiindulni: a gyermek beszédének, szókincsének szintjéről. Az óvodában különösen ügyelnünk kell arra, hogy ne adjuk a gyermek szájába gondolatainkat, véleményünket, amire csak bólintással válaszol. Ne tegyünk fel sugalmazó, eldöntendő kérdéseket, amelyekkel nagymértékben befolyásolhatjuk a választ!

A kívánt információt nyújtó beszélgetésnél fontos a nyugodt, bizalommal teli, meleg, szeretetteljes légkör, ahol a gyermek őszintén megnyílik a felnőttnek, Igyekezzünk úgy szervezni, hogy ne sürgesse semmi a gyermeket, legyen rá elég idő, ismerős környezet vegye körül, csak rá figyeljen az óvónő, ne zavarják minduntalan kettőjüket. Határozzuk el előre, hogy miről fogunk beszélgetni. Tehát tervezzük meg a témát, a felteendő kérdéseket, ugyanakkor alkalmazkodjunk a gyermek válaszaihoz. Legyünk rugalmasak, ha más kérdést kell megfogalmazni, tudjunk váltani más témára, ha a helyzet úgy kívánja. Nyugodtan tegyünk fel az elhangzott mondandóhoz kapcsolódó spontán kérdést is. A gyerek így érzékeli, hogy figyelünk rá, hogy érdeklődünk iránta.

A dokumentumelemzés módszere

A tanuló megismerését szolgáló dokumentum forrásai Az iskolai dokumentum forrása Példa a gyerek saját munkái Rajzok, firkálmányok, fényképek a szülőtől származó dokumentumok Kérések, üzenetek, levelek, fényképek a vele foglalkozó pedagógusok dokumentumai Feladatok , fejlődés írásos értékelése Más szakemberektől származó írásos anyagok Jellemzés, környezettanulmány Hivatalos okiratok Kórházi zárójelentés, szakértői vélemény, gyámügyi határozat, bizonyítvány 168 168