A személyközi viszonyok szociálpszichológiája. Szeretet és szerelem.

Párkapcsolat és egészség Kellemes szobatársak: kevesebb megfázás és influenzás megbetegedés (Goleman, 1992) Boldog házasság: az immunrendszer optimális működése, hatékony védelem a fertőzésekkel szemben (Kiekolt-Glaser, 1987) Időskorban: szívinfarktust követően nagyobb a felépülés esélye megfelelő érzelmi támasz esetében

Szeretet és szerelem: univerzális fogalmak? Evolúciós megközelítés A szeretet/szerelem az evolúció és a történelmi hatások terméke Kultúránként változó Szociológiai megközelítés A szeretet/szerelem késői termék, csak a XVII. század második felében jelent meg Feltétele: a személyes kapcsolatok iránti fokozott igény (individualitás, én-identitás)

Kezdeti vonzódás Fizikai vonzerő: Erősen kultúrafüggő A vonzerő a megfigyelt személy jellemzőitől is függ Walster és mtsai (1981): véletlenszerű társítás esetén a partnerrel való elégedettséget a vonzerő határozza meg A vonzerő nem csak az esztétikai élmény miatt hat (lásd: burkolt személyiségelméletek)

Vonzerő: mindenkinek egyformán fontos? Önmonitorozás szerepe a fizikai vonzerő fontosságában (Snyder és mtsai, 1985) Nemi különbségek: a férfiak nagyobb figyelmet fordítanak a vonzerőre, mint a nők (Feingold, 1990) A testi vonzerő iránti érdeklődés a férfiak szemléletére jellemző, és nem a nők iránti preferencia (lásd: azonos neműek hirdetései)

Pozitív interakció Találkozások sűrűsége és szimpátia: a közvetlen interakció révén megkedveljük egymást (Insko és Wilson, 1977) Minél több lehetőség az interakcióra, annál nagyobb népszerűség (pl. társasházban elfoglalt lakás helye, kollégiumi lakótársak) De: ha az interakció nem találkozik a szükségleteinkkel, az inkább ellenszenvhez vezet!

Hogy az interakció tényleg pozitív legyen… Kenrick és mtsai (1993) Érzelmi stabilitás Könnyedség Barátságosság Érdekesség Humorérzék Tegyük minél élvezetesebbé mások számára a velünk eltöltött időt!

Zsák a foltját? Többnyire a hozzánk hasonló emberekkel kerülünk interakcióba barátok, partnerek többnyire hasonlóak kor, vallás, etnikum és társadalmi osztály tekintetében Feltételezzük, hogy a hozzánk hasonlóak kedvelni fognak minket ez nyomós ok arra, hogy mi is kedveljük őket A hozzánk hasonló emberek igazolják nézeteinket és viselkedésünket

A kapcsolat fejlődése Az idő előrehaladtával a külső egyre kevésbé lesz fontos A baráti kapcsolat fennmaradásának oka: kölcsönös jutalmazás mindkét fél visz valamit a kapcsolatba (a kiegyensúlyozott kapcsolatok többnyire boldogabbak!) Méltányossági elv: egy kapcsolatban a partnerek által elnyert jutalmaknak arányosan kell viszonyulniuk befektetéseikhez

Ez így nem méltányos? Aluljutalmazás: haragot, ellenszenvet és a depriváció érzését válthatja ki Túljutalmazás: bűntudatot szül Nemi különbségek: a nők kényelmetlenebbül élik meg a túljutalmazott kapcsolatokat, míg a férfiak nehezebben viselik az aluljutalmazottságot (Hatfield és mtsai, 1985) Az autonómiaalapú társadalmakban a jutalmak kiegyensúlyozottsága lényegesebb

Kitárulkozás Olyan tények közlése, melyek életünk eseményeinkre és helyzetünkre, legbensőbb gondolatainkra, érzéseinkre vonatkoznak Köre és mélysége együtt növekszik a kapcsolat fejlődésével Kitárulkozás és szeretet összefüggései (viszonosság elve és kölcsönösség) Nemi különbségek

Intim kapcsolatok Meghatározója a kölcsönösség, és nem a pozitív értékelés (a partnerek gondolatai, érzelmei és viselkedései kölcsönösen befolyásolják egymást) „Azon gondolatok, érzések és cselekedetek együttese, melyek ahhoz a vágyhoz kapcsolódnak, hogy egy specifikus személlyel intim kapcsolatba kerüljünk, és fenntartsuk a kapcsolatot” (Aron & Aron, 1991)

Az én és az intim kapcsolatok Az intim kapcsolat révén a partner az én részévé válik: A másik gondolatainak és érzéseinek megismerése, átélése Egységes perspektíva: intim kapcsolatokban nem érvényesül a cselekvő-megfigyelő különbségtétel Közös cselekvés: a másik fél kívánságait figyelembe véve formáljuk viselkedésünket

Intimitás és elköteleződés pszichológiai közelség egy kapcsolatban, amely alapos kitárulkozást és kölcsönös megértést, gondoskodást és elfogadást foglal magában Bizalom és bátorság kell hozzá Fontos: pozitív érzések állandó közvetítése

Intimitás és elköteleződés Az erők, hatások azon kombinációja, amely a személyeket kapcsolatuk fejlesztésére és fenntartására ösztönzi Összetevői: a kölcsönösség elfogadásába vetett bizalom és a kapcsolat fenntartásának vágya Az elköteleződés fenntartásában negatív erők is hathatnak (gazdasági, érzelmi okok) Simpson és mtsai (1990): tartós kapcsolatban élők kevésbé tartják kívánatosnak az ellenkező nem tagjait

Gyermekkori és felnőttkori kötődés Funkcióik azonosak Közelség keresése, szeparáció kerülése Biztos bázis az explorációra Dinamikájuk is azonos Hozzáférhető és érzékeny partner esetén szeretet, bizalom egyensúly jelentkezik Ellenkező esetben félelem, szorongás, védekezés

Kötődési stílusok Az énről és a másikról alkotott alapvető vélekedéseink befolyásolhatják a szeretet és intimitás megélését (Hazan és Shaver, 1987) Gyermekkori kötődési mintázatok Biztonságosan kötődő (55%), elkerülő (25%)és bizonytalan kötődés A biztonságosan kötődők általában elégedettebbek kapcsolatukkal, és nagyobb a kölcsönösség kapcsolataikban A kötődés a kapcsolati konfliktusok kezelésére is kihat

Felnőttkori kötődési stílusok (Hazan & Shaver, 1987) BIZTONSÁGOSAN KÖTŐDŐ Viszonylag könnyen kerül közel másokhoz. Jól érzi magát az intim kapcsolatokban, nem aggasztja, hogy valaki elhagyja vagy túl közel kerül hozzá. ELKERÜLŐ Rosszul érzi magát intim kapcsolatokban, nehezen bízik meg másokban, idegesíti, ha valaki túl közel kerül hozzá. AMBIVALENS Úgy érzi, mások nem akarnak olyan közel kerülni hozzá, ahogy ő szeretné. Aggódik, hogy partnere nem szereti igazán. Gyakran elijeszti az embereket.

„A szerelem színei” (Lee tipológiája, 1988) Alaptípusok: EROS: szenvedélyes szerelem (vonzalom) LUDUS: játékos szerelem (intimitás és intenzitás kerülése) STORGE: baráti, társszerelem (közös értékek, attitűdök) Összetett stílusok: MANIA (EROS+LUDUS): birtokló, dependens szerelem PRAGMA (LUDUS+STORGE): praktikus, logikus szerelem AGAPE (EROS+STORGE): önzetlen, altruista szerelem

Elköteleződés + szenvedély A szerelem háromszögelmélete (Sternberg, 1987) Intimitás Szeretet: jó barátság elköteleződés nélkül Intimitás + elköteleződés Baráti kapcsolat Intimitás + szenvedély Romantikus szerelem Intimitás, elköteleződés és szenvedély: Beteljesült szerelem Elköteleződés Üres szerelem Szenvedély Elsöprő szerelem Elköteleződés + szenvedély Vak szerelem

Nemi különbségek az intim kapcsolatokban Intimebb kapcsolatok a nők között Különböző hangsúly a kapcsolatok által nyújtott jutalmakra (kellemes időtöltés vagy érzelemmegosztás) Elégedettség: minél több idő kellemes tevékenységgel töltve (férfiak), viták és konfliktusok elkerülése (nők)

Szexuális attitűdök és viselkedés Állítás Házasság előtti szex Házasságon kívüli szex Azonos neműek közötti szex (Smith, 1990) Egyetértők aránya Férfi Nő 69% 58% 12% 6% 15% 22%

Személyiségkülönbségek a szexuális attitűdökben Korlátozott szocioszexuális orientáció: első a meghittség és összetartozás, szexuális viszony csak ezután következhet Korlátozás nélküli szocioszexuális orientáció: megengedő attitűd az elköteleződés nélküli szexuális viszonyok tekintetében. Kevesebb elköteleződés, és pszichológiai intimitás a kapcsolatokban. Viszonylag gyorsan felbomló kapcsolatok (Simpson, 1987)

A párkapcsolatok fejlődésének fázisai 1. Szimbiózis Kölcsönös kötődés, érzelmi egyensúly, teljes összetartozás, mi-érzés „Pozitív pszichózis”: realitásérzés nem működik tökéletesen, a felek kizárólag a hasonlóságokra koncentrálnak Kémiai magyarázat: feniletilamin (amfetaminhoz hasonló hormon) keletkezik (max. 2 év: ennyi lenne a szerelem időtartama) Problémák ebben a fázisban: elakadás (függőség)

A párkapcsolatok fejlődésének fázisai 2. Differenciáció A szimbiózison az egyik fél lazítani szeretne Én-autonómia visszaszerzése: független akarat és egyéni döntések, saját én-határok Elakadások: a távolodó fél nehezen tűri a partner ragaszkodását, mártírkodását; a kapcsolatban maradás feltételekhez szabása („változni fogok, ha te is változol”)

A párkapcsolatok fejlődésének fázisai 3. Gyakorlás Magánszféra kialakítása Saját erő kipróbálása Önbecsülés erősödése Elakadás: az egyik fél túlzott rettegése az elszakadástól; mindkét fél újra kizárólag önmaga akar lenni

A párkapcsolatok fejlődésének fázisai 4. Újraközeledés A „TE” elfogadása és tisztelete Segítés a másikon akkor is, ha az nehéz: elköteleződés Elakadás: „fél lábbal kinn, fél lábbal benn”; Párkapcsolat: két személyiség fejlődésének integrálása (az együttélés, a párkapcsolat minden állomása KRÍZIS!)

Kapcsolati problémák Szakítások leggyakoribb okai (Baxter, 1986): Autonómiaigény, a kölcsönös függőség elviselésének problémái (férfiak 27%, nők 44%) Különbözőség (férfiak 27%, nők 32%) Támogatás hiánya, a partner mint ön-bizalomromboló (férfiak 19%, nők 33%) Nyíltság és őszinteség hiánya (férfiak 8%, nők 31%) Szerelem és szenvedély hiánya (férfiak 19%, nők 3%) Ami a kapcsolatot életben tartja: ELKÖTELEZŐDÉS

Féltékenység Biztonság hiányára és a partner elköteleződésében való kételkedésre vezethető vissza Veszteségélmény: szomorúság, harag, szorongás Bizonytalan kötődési stílusúaknál gyakoribb Az összes emberölés csaknem egynegyedében a féltékenység játszik szerepet (Salovey és Rodin, 1989)

A szakítás következményei A kapcsolatoknak gyakrabban vetnek véget a nők, mint a férfiak A partnerek többnyire egymást hibáztatják a kapcsolat felbomlásáért Kognitív és emocionális következmények: események ismételt lepergetése gondolatban, kényszeresség, önértékelési zavar, szorongás, tehetetlenség stb.