1 Információelmélet 11. Információrobbanás, virtuális világkönyvtár Komenczi Bertalan Információelmélet 11. Információrobbanás, virtuális világkönyvtár Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport http://www.ektf.hu/~kbert kbert@ektf.hu 1

1. Bevezetés 2. Anyag, energia, információ 3. Az információfogalom értelmezései 4. Matematikai információelmélet. Bináris logika. Kódolás 5. Planetáris információs rendszerek 6. Információs folyamatok a molekulák szintjén 7. Az emberi agy mint információs rendszer 8. Információ, jel, jelentés a szemantikai információelméletben 9. Információ és nyelvhasználat – a nyelvi jel 10. Információ és kommunikáció a társadalomban 11. Információrobbanás, virtuális világkönyvtár 12. Összefoglalás

A kulturális evolúciót megelőző fejlődési szakaszban az emberre is a genetikai determináció volt jellemző. Az emberelődök lassú, évmilliók és évek százezrei alatt lezajlott fejlődését a különböző génváltozatok kombinációinak „alkalmassági vizsgálata” jelentette. A fejlődést a természetes szelekció irányította. Az ember éppen úgy „környezete gubójában” élt, mint állattársai. A genetikai determinizmus és a biológiai evolúció kizárólagosságát szüntette meg a szimbólumalkotó képesség megjelenése. Az ember számára lehetővé vált az itt és most korlátjainak, a közvetlen biológiai szükségszerűség parancsának meghaladása, és megnyílt az új világok elgondolásának és megalkotásának lehetősége.

Richard Dawkins angol genetikus Az önző gén című könyvében a kulturális evolúció folyamatának értelmezésére a génelméletre emlékeztető modellt alkotott. Az új evolúciós folyamat szelekciónak alávetett entitása, a „kulturális átadás egysége” a mém, amely nevét a görög mimézis és a memória szavak alapján kapta úgy, hogy a szókép és hangzás a gén szóra emlékeztessen. „A mém lehet egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének módja. Éppúgy, ahogy a gének azáltal terjednek el a génkészletben, hogy spermiumok vagy peték révén testből testbe költöznek, a mémek úgy terjednek el a mémkészletben, hogy agyból agyba költöznek egy olyan folyamat révén, amelyet tág értelemben utánzásnak nevezhetünk.”

As we may think Consider a future device for (Atlantic Monthly, July 1945) Consider a future device for individual use ......an enlarged intimate supplement to his memory Az emberi agy asszociációkat követve... az agysejtek által meghatározott bonyolult hálózatnak megfelelően működik….. ...az asszociációkkal történő keresés gépesíthető…..

HIPERTEXT A hagyományos szerkesztésű dokumentumok struktúrája “kétdimenziós”. Diszkrét fizikai egység:lap, tábla, könyv, szalag, film formájában léteznek. A hipertext dokumentumban a képernyőn megjelenő szöveg egyes elemeihez kapcsoltan újabb szövegrészletek jeleníthetők meg, egyedi választások szerint. A szöveg tehát inhomogén szerkezetű.

Egy tárgykör tartalmát diszkrét információ- egységekre tagolja, és közöttük elektronikus összeköttetésekkel hálózat-rendszert hoz létre.

A képernyőn egyes szövegrészek más színnel és/vagy aláhúzva, kiemelve jelennek meg, ezekre az egérrel rákattintva "hívható be" a kapcsolt információ.

Hipertext Az elsődleges szöveg nem más tehát, mint bejárat egy potenciálisan végtelen információ-univerzumba, amelynek bejárása során folyamatosan lehetőségünk nyílik arra, hogy eldöntsük, merre akarunk tovább haladni.

A hipertext szervezésű „hiperdokumentumban” a szövegegységek /csomópontok/ és a közöttük előzetesen definiált, elektronikus összeköttetés-lehetőségek /link/ hálózatrendszert képeznek.

Multimédia A különböző médium típusok egyidejű használata egységes megjelenítő platformon történik. Az adatok tárolása, feldolgozása és megjelenítése a digitális technikák felhasználásán alapul. A megjelenítés technikai perfekcióját, gyorsaságát és komplexitását nagy teljesítményű mikroprocesszorok teszik lehetővé ( számítógépes integráció);

Multimédia A felhasználó “párbeszédet” folytat a rendszerrel, amelynek során befolyásolni képes a rendszer működését, kiválthat hatásokat és felidézhet tartalmakat (interaktivitás). Nem lineáris információ elérési és interakciós technikák használata (hipertext).

SZ Á M Í T Ó G É P VIZUÁLIS ELEMEK OUTPUT AUDITÍV ELEMEK MOZGÓKÉPEK MONITOR PROJEKTOR HANGSZÓRÓ NYOMTATÓ ADATTÁROLÓ OUTPUT VIZUÁLIS ELEMEK MOZGÓKÉPEK ÁLLÓKÉPEK BESZÉD ÍRÁSJELEK ZENE SZ Á M Í T Ó G É P SZIMBÓLUMOK ZÖREJEK HANGEFFEKTUSOK EGÉR BILLENYTYŰZET SZKENNER KAMERA MIKROFON INPUT AUDITÍV ELEMEK

Libraries of the Future 1965 ..a meld of library and computer ...and the most vital part may be the cable that connects it, via a wall socket, into the procognitive utility net. The Computer as a Communication Device 1968 In a few years, men will be able to communicate more effectively through a machine than face to face

distributed communication Hálószövők I. Leonard Kleinrock Paul Baran Donald Davies packett switching distributed communication Information Flow in Large Communication Nets

Hálószövők II. Vinton Cerf Robert Kahn TCP/IP A Protocol for Packet Network Intercommunication, 1974

World Wide Web 1989 Tim Berners-Lee Az internet és a world wide web HyperText is a way to link and access information of various kinds as a web of nodes in which the user can browse at will. Tim Berners-Lee T.Berners-Lee/R.Cailliau: World Wide Web: Proposal for a HyperText Project Az internet és a world wide web

Az elektronikus információkezelés alapformái 1. Adatbázisok 2. Hipertext 3. Multimédia 4. World Wide Web Az elektronikus IKT karakterisztikus jellemzői

World Wide Web World Wide Web Hipertext Multimédia Internet Az elektronikus IKT karakterisztikus jellemzői

Hálózati kultúra Hálózati reprezentációs és kommunikációs rendszerek AR VR Médiaszféra Külső szimbolikus tárak Külvilág2 Külvilág1 A személy B személy Változó humán kommunikációs világok Változó humán kommunikációs világok