Tanterv-, és curriculumelmélet műfaji fejlődése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Tantervi műfajok, a tanterv történeti fejlődése
Advertisements

„Ezt egy életen át kell játszani”
„VIVANT PROFESSORES” 2010/2011 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkár.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben.
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés
LKG–HEFOP Szakmai Nap, / Kompetensek leszünk!? Bánhegyesi Zoltán Leövey Klára Gimnázium
NAT, kerettantervek, helyitantervek ( ember és természet műveltségi terület) 2013.
Új utakon a szaktanácsadás, tantárgygondozás A TÁMOP 3. 1
A tartalmi szabályozás kérdései Kaposi József október.
KORSZERŰSÉG AZ ERKÖLCSTAN / ETIKA TANÍTÁSBAN
Tanterv és vizsga Kaposi József.
Fontosabb fogalmak Képesség :
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Dr. habil. Horváth H. Attila
Nemzeti alaptanterv Választható kerettantervek Vizsgák és mérések követelményei Helyi tantervek Oktatási program- csomagok A tanítás gyakorlata A háromszintű.
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Modern tanulási környezet Civitas Pedagógiai Intézet DPM TISZK 2007.
Az osztályfőnöki szerep története
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Készítette Kovács Nándor KONRACB.PTE
Tantervtípusok; NAT-ok
Pedagógusok és tanárjelöltek felkészültsége az integrált nevelésre
Történelemdidaktika. I. A történelemtanítás általános kérdései Dr
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
Tudás + képességek + attitűdök ismeretekalkalmazás 20 m hosszúságú kerítéssel téglalap formájú konyhakertet kerítenek el. Ha a kert szélessége 4 m, akkor.
SZTE BTK Spanyoltanár MA
A kerettantervek fejlesztése
A tantervek, követelmények, feladattípusok
A tanárképzésben megszerezhető kompetenciák a 8/2013 (I. 30
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Mit tehet egy önfejlesztő iskola az idegennyelv- pedagógiai paradigmaváltás érdekében? XII. Önfejlesztő Konferencia „Magyar közoktatás az alapfoktól az.
Nat(ok), pedagógiai program(ok), helyi tanterv(ek)
Tantervek összehasonlítása gyakorlati megközelítésből
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
A tehetségtantervek készítésének módszertana
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
Szeretettel köszöntöm
Felnőttoktatás, felnőttképzés Dr. Tóth András. FelnőttoktatásFelnőttképzés IskolarendszerűIskolarendszeren kívül Tanulói, hallgatói jogviszonyTanuló szerződés.
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
IGAZGATÓI BESZÁMOLÓ 2006/07 I. FÉLÉV. TARTALMI VÁZLAT AZ ISKOLA STATISZTIKAI MUTATÓI A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSRA VALÓ ÁTTÉRÉS TAPASZTALATAI AZ INTEGRÁCIÓS.
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
Gazdasági és pénzügyi ismeretek a köznevelés rendszerében
Reflektív gondolkodás
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
Pedagógus szerepek és hatékonyság BMEGT51K011
ÚJ ELEMEK A KÖZPONTI PROGRAMOKBAN Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes május 17.
Nem szakrendszerű oktatás augusztus 25.. A nem szakrendszerű oktatás célja, feladata Alapvető készségek és képességek tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák.
Képzési programok kidolgozottsága Csányi Róbert
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM „A” komponens Schottner Péterné komponensvezető
A NAT 2007 implementációja Dr. Vass Vilmos Pannon Egyetem,
Kaposi József. Pedagógiai dokumentum, az iskolai tanulásszervezés általános pedagógiai és didaktikai tantárgy- pedagógiai szempontjai tartalmazza. Kijelöli:
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerepe/feladata a médiaoktatás területén.
A tartalmi szabályozás hazai változásai ( )
Tantervelmélet Kaposi József.
Miért szükségszerű a változás a természettudományok oktatásában?
A curriculumelmélet műfaji fejlődése
Tanító szak, nappali- és levelező tagozat
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Báthory Zoltán: Pedagógiai értékelés (A mérés, értékelés szerepe a pedagógiai folyamatban és az intézmény-rendszerben). MÉCS konferencia, Kecskemét,
1./ A magyar közoktatás rendszere
Előadás másolata:

Tanterv-, és curriculumelmélet műfaji fejlődése Kaposi József

A tantervelmélet meghatározása Az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó diszciplína. A tantervekkel, tartalmuk kiválasztásával, elrendezésével, kidolgozásával, funkcióival, struktúráival, összefüggéseivel, fejlesztésével foglalkozik.

A tanterv Az oktatásirányítás eszköze. Magában foglalja: A nevelés-oktatás célkitűzését, tananyagát, követelményeit, a feldolgozás fő módszereit, eszközeit iskolatípusra, iskolafokozatra, évfolyamokra, osztályokra, tantárgyakra bontva.

Nevelés, oktatás Mivel a tantervet az oktatással összefüggésben tárgyaljuk, ezért tisztázandó, mit értünk oktatás alatt, és mi a kapcsolat a nevelés és az oktatás között. Felvetődik az a probléma is, hogy napjainkban mennyire őrizhető meg az identitásunk.

Az oktatás A nevelés nélkülözhetetlen tényezője Az ismeretszerzésnek, a gondolkodás fejlesztésének, az értelmi nevelésnek, a jártasságok, a készségek, a képességek kialakításának, a személyiségfejlődésnek alapvető feltétele, eszköze. Meghatározó szerepe van a kultúra közvetítésében, értékeinek, vívmányainak továbbadásában; az attitűdök, a meggyőződés, a világkép, a világnézet, a magatartás alakításában.

A tanterv különböző értelmezései A tanterv mint dokumentum Hatáskörük szerint központi helyi kétpólusú A tartalom jellege szerint tananyag, ismeretközpontú tevékenység-, képességközpontú, teljesítmény-, követelményközpontú folyamatközpontú Műfaj szerint sillabusz tantervi rendszer curriculum alaptanterv A deklarált objektív tanterv szubjektív vetületei „lefordított tanterv” „elsajátított tanterv” „rejtett” tanterv

A tantervi tartalom Ismeret Képességek (az ismeretek megszerzésére, felhasználására, alkalmazására, továbbfejlesztésére) Kompetenciák (cselekvésbe ágyazható, transzformálható) Nemzeti és egyetemes kultúra értékei Az erkölcs, az emberi magatartás, életmód elvei és szabályai

A tartalom kiválasztásának fő szempontjai Összhang a nevelés-oktatás céljaival, feladataival; a tantervi követelményekkel; az általános műveltség rendszerének kiépítésével; a tanulók fejlődése általános és egyéni jellemzőivel.

A szabályozás modelljei A szabályozás 3 alapmodellje Centralizált (pl. Franciao., Németo., Ausztria) Decentralizált (pl. 1980-as évekig Anglia) Kétpólusú (pl. Anglia, Magyaro.) ↓ dominánssá vált

Újabb tendenciák Kétpólusú modellben Tantervek szerepváltozása (megalapozzák a fő tényezők közötti együttműködést; a tartalmi szabályozási rendszer középpontjában: az alaptanterv) Az „egyénre szabhatóság” szempontja A tanulási tartalom szélesebb folyamatba illeszkedése (formális, nem formális, informális tanulás) Tudástartalmak, ismeretanyagok integrációja

Tantervelméleti modellek Herbártiánus ~ (tananyag kiszemelése; szigorúan következetes egymásra épülés, elrendezés, összekapcsolás) A tanulók érdeklődésére, tevékenységére, tapasztalataira épülő ~ (Dewey, reformpedagógia) Értékelméleti, szellemtudományi alapú ~ (Prohászka Lajos: Tantervelmélet) Curriculumelmélet (R. Tyler, B. Bloom)

Tyler curriculum-elmélete Tyler-racionálé A tananyag kiválasztás forrásai (sources) A tananyag kiválasztás szűrői (screens) 1. A tanuló tanulási szükségletei, érdeklődései, aspirációi, stb. I. A társadalomról, a nevelésről szóló általános filozófiai nézetek 2. A kortárs társadalom igényei az iskola, a műveltség tekintetében II. A tanuláspszichológia által feltárt fejlesztési lehetőségek 3. A szaktudományok által relevánsnak tartott tudások köre. Forrás: Tyler R. W.: Basic Principles of Curriculum and Instruction. 1949. Chicago. In. Báthory Z.: Tanulók, iskolák, különbségek. 2000. Bp., 131. o.

Tantervi műfajok Természetes tanterv  nemzedékről nemzedékre öröklődött, az élethez és a munkához szükséges ismereteket és képességeket fejlesztette, a tudományos-technikai fejlődéssel párhuzamosan gazdagodott Szillabus  Az átfogó nevelési, erkölcsi és politikai célok megfogalmazása mellett tantárgyakat, tanéveket és óratervet tartalmazott, ám a tananyagot nem részletezte. Egyszerre volt oktatáspolitikai és pedagógiai dokumentum (Pl. Ratio Educationis 1777) Tanterv és utasítások (differenciálódott szillabus) A tantervi rész átfogó célokat és tananyagot tartalmazott. Az utasítások részletesebb tantervi megoldást tükröztek, részletes témaköröket, leckéket, fogalmakat, óraszámokat, tanári tevékenységeket jelenítettek meg tantárgyanként. (19. sz. második fele)

Tantervi műfajok 2 Előíró tanterv  Az utasítások néhány korábbi jellegzetességét vitte tovább, részletesen előírta a nevelési-világnézeti célokat, a tananyagot leckékre, órákra bontotta le igen aprólékosan. Előírta a tanítási módszereket, évfolyamonként meghatározta az óraszámokat, és a haladás tempóját is részletezte. Egy tanterv – egy tankönyv világ (1940-50 es évek politikai változásai hatására) Curriculum  Kialakulásától kezdve erős pedagógiai jellege volt, szemben a másik két műfaj politikai-ideológiai meghatározottságával. A curriculum folyamatterv (céloktól az értékelésig), tevékenységterv és program. Elmeéleti alapok  Ralph Tyler 1949

A curriculumelmélet fejlődése A curriculum szempontjai Legitimáció  manifeszt/látens curriculum Műveltség deklarált / transzformált / elsajátított curriculum Tudás  tartalom / kompetencia alapú curriculum Egyensúly  a tantervi tervezés, fejlesztés, értékelés szakaszai / az ismeretek és képességek / az országos trendek és a helyi igények között

Bloom taxonómiája Tyler racionáléjából hiányoztak a követelmények. Alaposan foglalkozott a célok pragmatista meghatározásával, a tananyag elrendezésével, a tanterv értékelésével, beválásvizsgálatával. A követelmények rendszerezésével  Bloom 1956-ban egészítette ki Tyler elméletét. Bloom, B. S.: Taxonomy of Educational Objectives: Cognitive Domain. New York, 1956. In Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. 2000, Budapest, 147.

A curriculum műfaji típusai Alaptanterv  központi dokumentum, amely a minden tanulónak járó nevelés és képzés célkitűzéseit, kötelező iskolai tevékenységeit, közös tantervi követelményeit írja elő Kerettanterv  egy adott iskolatípusra készített, a miniszter által jóváhagyott választható tanterv, amely az alaptantervre épül, és alapul szolgál a helyi tanterv készítéséhez Helyi tanterv az adott iskolában használt tanterv, amely lehet jóváhagyott kerettanterven alapuló, azt felhasználó, adaptáló vagy a miniszter által engedélyezett egyedi tanterv Kereszttanterv  műveltségterületeken és tantárgyakon átívelő, közös fejlesztési feladatok Extra curriculum  tanítási órán kívüli tevékenység terve

A curriculum szintjei Curriculum development re-invented. Ed.: Jos Letschert SLO. Leiden, the Netherlands, 2005, 18.