Hans Baldung Grien A fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa) 1516 körül olaj, hársfa, (152,2 x 46 cm) Szépművészeti Múzeum, Budapest

Hans Baldung Grien: A fájdalmas Szűzanya „Mater Dolorosa” című képét mutatom be, amely a felújítás miatt jelenleg zárva tartó Budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának gyűjteményében található.

. Németföld művészeinek 1400- tól 1800- ig készített festményeit az I. emeleten 2 teremben és 7 kabinetben csodálhattuk meg. .

Az egyik kabinetben például a következő képeket láttuk: Albrecht Dürer: Ifjú képmása, Albrecht Altdorfer: Keresztrefeszítés, Jörg Breu: A kereszt felállítása, idősebb Lucas Cranach: Össze nem illő pár és nem utolsó sorban : A fájdalmas Szűzanya.

Hans Baldung 1484-ben, vagy 1485-ben született a Württenbergi Schwabisch Gmündben és 1545-ben halt meg Strasbourgban, ahol az egyik leggazdagabb polgár, a városi tanács tagja volt. 1503-ban került Nürnbergbe , ahol Dürer legötletesebb, legtehetségesebb tanítványa volt. Ott készítette a Szent Sebestyén oltárképet. Self-Portrait

A képen a mártír mögött saját magát ábrázolta zöld köpenyben. Erről kapta a Grien ragadványnevet.

Hans Baldung Grien Ádám és Éva Allegórikus képei közül Budapesten a Szépművészeti Múzeumban láttuk az Ádám és Éva képpárt. A bűn már megesett, de mozdulataik inkább kihívóak, mint szégyenlősek. Ádám hajtincsei szarvakat formáznak, ajkai szétnyílnak, arcát bajusz és szakáll fedi – mindezek a korabeli szatír-ábrázolások sajátságai. Hans Baldung Grien Ádám és Éva 1524 olaj, panel, 208 x 83,5 cm (mindkettő) Szépművészeti Múzeum, Budapest

Mária szenvedésének allegórikus ábrázolása a szívében hordozott kard motívuma. Szóhagyományát Lukács evangéliumában jézus bemutatásakor Simeon jövendölésében olvashatjuk: 2:35 ”- a te lelkedet is éles kard járja majd át- -„

Yolande de Soissons Keresztrefeszítés (1275-ös Zsoltároskönyv) A kereszt alatt álló Mária szívébe hatoló kard ábrázolását, Yolande de Soissons 13. században készült Keresztrefeszítés című miniatúráján 2013-as nyílt foglalkozásunkon bemutattuk.

„Ó, igoz Simeonnok bezzeg szovo ére: én érzem ez bútürüt, A bibliai jövendölés a magyar irodalomban szintén a 13. század vége felé jelent meg az Ómagyar Mária-siralomban: „Ó, igoz Simeonnok bezzeg szovo ére: én érzem ez bútürüt, kit níha egíre.”

Albrecht Dürer A hétfájdalmú Mária (részlet) c. 1496 olaj, fenyőfa, 109,2 x 43,3 cm Alte Pinakothek, München Hans Baldung Mária alakjának előzménye, mintaképe Dürer 1496/97-ben készült Mater Dolorosa képe lehetett. A gótikus S vonalra emlékeztető ritmikus állásmotívum, a mell előtt keresztezett kezek, a térd alatt megtörő köpeny rajza innen eredhet.

Hans Baldung Grien A fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa) (részlet) A fájdalmas Szűzanya a hősiesen tűrt, szinte elviselhetetlen fájdalom megrendítő ábrázolása.

Hans Baldung Grien A fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa) A kép 1516 körül, Baldung freiburgi tartózkodása idején készült. A szűzanya szívét átdöfő kardot az utóbbi időkben történt restaurálásig átfestés takarta el. Urbach Zsuzsanna művészettörténész 1970-ben így írt erről: „Az átröntgenezett budapesti képen Móré Miklós restaurátor segítségével megtaláltuk a Mária szívébe hatoló kardot; azt későbbi átfestések tüntették el, és egy eljövendő restaurálás feltárhatja.” Mint láthatják, ez így is történt.

Urbach Zsuzsanna feltételesen rekonstruálta azt a freiburgi oltárt, aminek a kép része volt: Álláspontja szerint a kép egy oltár jobb oldali szárnyának külső oldalát képezte. Erre a sötét háttérből, a felső sarokból a közép felé nyúló különös formájú – a későgótikus oltárok mérműveiből származó ágmotívumból és a kockás padlóval jelzett fülkeszerű térből lehet következtetni.   Máriával szemben egy, ehhez a budapesti rajzhoz hasonló Vir Dolorum állhatott, tükörképesen megfordítva.

Hans Baldung Grien Krisztus siratása c. 1518 olaj, hársfa, 141,3 x 96 cm Staatliche Museen, Berlin Grünewald hatása érvényesül a berlini Krisztus siratása képen, amely mint középső tábla logikus egységet alkothat a szárnyak külső ábrázolásaival. (Erre a mérete, anyaga, Mária arcának, fejkendőjének azonos megjelenítése enged következtetni)

Feltételezhető, hogy a jobbszárny belső oldalán a Münsteri Landes-múzeumban található, Szent Verenát ábrázoló oldaltábla állt. Az összefüggésre a kavicsos talaj folytatódása enged következtetni és még inkább az, hogy Verena tekintete találkozik evangelista Szent János felfelé néző arcával.   Azt a feltételezést, hogy a Szent Verenát ábrázoló tábla állhatott a jobbszárny belső oldalán Urbach Zsuzsanna a következő további érvekkel támasztja alá: Krisztus siratásának a megfogalmazása az oltáron, valamint a Heimhoffer - kápolna ablakának üvegfestményén hasonló, Jakob Heimhoffer felesége, Verena 1512-ben hunyt el. Szent Verena legendája a Felső-Rajna vidékén alakult ki a tébai légióval összefüggésben. Élete a Rajna-vidék térítésének emléke. Betegápoló és jótékony szent volt. Sajnálhatjuk, hogy nem áll módunkban megnézni a teljes oltárt.

VÉGE BMS 20160307