Internetes szolgáltatások

Internetes szolgáltatások A legtöbb internetes szolgáltatás kliens-szerver alapú. A mi gépünkön futó program a kliensprogram, és csak azzal a géppel tudunk kapcsolatot létrehozni, ahol a kliensnek megfelelő szerver program fut. Ezek a programok különböző szabványokat használnak (http, ftp), amelyek TCP/IP alatt futnak.

Internetes szolgáltatások (folyt.) email: elektronikus levél ftp (File Transfer Protocol): távoli gépek közti állománycsere irc (Internet Relay Chat): többcsatornás, többirányú kapcsolat létrehozására www (World Wide Web): hipertext és multimédia alapú adatforrás kezelésére telnet: távoli gépeken történő munka wap (Wireless Access Protocol)

Internetes szolgáltatások (folyt.) Az internetes szolgáltatások kliens-szerver kapcsolaton alapulnak. A szerver a kiszolgáló, ő biztosítja az erőforrást a többi gépnek a hálózati kapcsolatban. A host olyan számítógép, amely kapcsolódik az internetre, függetlenül attól, hogy rajta keresztül hány felhasználó használja a szolgáltatást.

Internetes szolgáltatások (folyt.) A proxy szerver egy átmeneti tárolószerver, mely a rajta keresztül elért oldalakat tárolja, így gyorsítva az oldalak betöltését. Fontos része a tűzfal, aminek az elsődleges feladata, hogy védje a gépet a behatolók ellen. A kimenő forgalom is szűrhető a tűzfallal.

www A legnépszerűbb és leglátványosabb internetes szolgáltatás Alapelve: ha a különböző gépeken elhelyezett weblapok között kapcsolatokat (link) alakítunk ki, akkor az így kapott (hipertextes) szerkezet segítségével az információ elérhető a hivatkozásokon keresztül.

www (folyt.) A http-t (HyperText Transfer Protocol) használja kommunikációs szabványként. Egy oldal tartalmazhat szöveget, képet, videót, hanganyagot és linkeket (hivatkozásokat) is. Általában HTML (HyperText Markup Language) íródnak az oldalak.

www (folyt.) Egy weboldal lehet statikus vagy dinamikus. statikus: az oldal tartalma nem változik addig, amíg a kódját át nem írjuk, az oldal a böngészőben a teljes kóddal együtt jelenik meg. dinamikus: egy program által az aktuális letöltéskor jön létre, a böngészőben csak az eredmény jelenik meg

www (folyt.) A www használatához böngésző (browser) programra van szükség. A böngésző egy HTML nyelvű dokumentumokat HTTP protokollon keresztül letölteni és megjeleníteni képes program Pl: Internet Explorer, Mozilla Firefox, Google Chrome, Konqeror, Opera

www – böngésző (folyt.) A böngészőprogramok felépítése általában egységes, legalább 3 részből áll: eszköztár: az oldalak közötti navigációt segítik elő és egyéb alapvető műveletek végezhetők el velük címsáv – ide írhatjuk be a megjelení-tendő Internetes oldal címét (URL) munka- vagy dokumentumterület – itt jelenik meg a HTML dokumentum

www – böngésző (folyt.) címsor menüsor eszköztár címsáv dokumentumterület állapotsor

www (folyt.) A címsávba írandó URL (Uniform Resource Locator) a megnyitandó fájl elérési útját adja meg az interneten. általában a szolgáltatás jellegét is meg kell adni (http vagy ftp)

www – internetes keresés Az interneten rengeteg információ található, és a számtalan elektro-nikus dokumentum nincs ésszerűen rendezve. Ráadásul ezen oldalak tartalma állandóan változik: bővül vagy megszűnik. Az információk káoszában nehéz megtalálni amit keresünk, így erre a célra fejlesztették ki a keresőgépeket.

Internetes keresés (folyt.) Számos olyan keresőgépet hoztak létre, amelyek igyekeznek a web minél nagyobb részét feltérképezni, és a talált lapok mutatóit, adatait tárolják. Ezeket a felhasználók a saját böngészőjükből vezérelhetik. Pl.: www.google.com, www.altavista.com

Internetes keresés (folyt.) Az elektronikus dokumentumok rendszerezésére és az információk visszakeresésére kétféle módszert alkalmaznak: tematikus keresés: egy hierarchikus szerkezetet alakítanak ki egyre szűkülő témák szerint, és ezekben helyezik el az adott témát feldolgozó URL címet. kulcsszavas keresés: a dokumentumokat a tartalmuk (kulcsszavak) alapján leindexelik, ezek alapján találhatunk rá az oldalra.

Internetes keresés (folyt.) A kulcsszavas keresésnél a találatok száma tovább csökkenthető ún. operátorok segítségével: „hosszabb szöveg”: a teljes szöveget egyben keresi az oldalon AND vagy +: az előtte és utána álló mindkét szónak szerepelnie kell az oldalon OR: előtte és utána álló szavak közül legalább az egyiknek szerepelnie kell az oldalon NOT vagy -: az ezután álló szó nem szerepelhet az oldalon NEAR: az előtte és utána álló szavak max. 10 szó távolságra lehet egymástól

Internetes keresés (folyt.) Az operátorokon kívül a keresők egyéb lehetőségeket is tartalmazhatnak a találatok szűkítésére: milyen jellegű információt keressen (szöveg, kép, videó) milyen nyelvű oldalon keressen dátum szerinti keresés (a legutóbbi óra/nap/hét találatai az adott szóra)

Internetes keresés (folyt.) A kulcsszavas keresésnél különböző szempontok alapján indexelnek: oldal fejléce alapján az oldalba beágyazott <meta> tag-ek alapján az oldal első X szava alapján az oldalon található főcímek alapján A keresés eredményeképpen nemcsak az oldalak címét kapjuk meg, hanem a dokumentum néhány egyéb adatát is (teljes URL, pár szavas részlet a tartalomból)

Internetes keresés (folyt.) Léteznek olyan keresők, amelyek szétküldik a kérdést különböző keresőknek, és a bejött adatokat rendezik, majd egy közös listát készítenek belőlük (metakeresők) Léteznek speciális gyűjtőkörű keresők is, amik egy jól körülhatárolt területen keresnek (pl.: adott földrajzi területen vagy dokumentumtípus szerint)

Internetes keresés (folyt.) A tematikus kereséssel pontosabb eredményt érhetünk el, mint a kulcsszavassal. A dokumentumok tartalmuk alapján vannak csoportosítva. A főcsoportokban (kategóriákban) minden téma további altémákat tartalmaz mindaddig, amíg el nem jutunk a dokumentum szintjére. A rendszerezés nem egységes, katalóguson-ként más. Pl.: www.hudir.hu

FTP Az FTP (File Transfer Protocol) az egyik legelterjedtebb fájlátviteli lehetőség, mivel a gépek típusától és operációs rendszerétől függetlenül használható. az email-lel szemben folyamatos internetkapcsolatot igényel, és a sebességigénye is nagyobb

FTP (folyt.) Kétféle átviteli módban működhet: ascii: 7 bites kódokat használ, szövegállományok átvitelére alkalmas binary: bármilyen fájl átvitelére használható A felhasználó általában akkor tud a távoli gépre vagy gépről másolni, ha a távoli gépen is rendelkezik felhasználói jogosultsággal.

FTP (folyt.) Az FTP-szerverhez való csatlakozáshoz szükség van: internetkapcsolatra felhasználónévre és jelszóra kliens programra (lehet böngésző vagy segédprogram [Total Commander])

FTP (folyt.) Kétféle bejelentkezési mód létezik: normál bejelentkezés: szükség van egy felhasználó névre és egy jelszóra, bejelentkezés után az adott felhasználó hozzáférhet a számára engedélyezett fájlokhoz vagy könyvtárakhoz anonymous bejelentkezés: nyilvános szervereknél a felhasználónév anonymous, a jelszó pedig egy létező email-cím, bejelentkezés után pedig általában csak letölthetünk

FTP (folyt.) Az FTP szerverek üzemeltetési szempont-ból nem kellően biztonságosak, mert a felhasználónevek és jelszavak titkosítás nélkül továbbítódnak a hálózaton. Speciális verziója az offline-ftp állandó internetkapcsolattal nem rendelkező felhasználók számára egy emailben egymás alá le kell írni parancsokkal, amit szeretnénk csinálni, majd ezt elküldeni (ftpmail) az eredményt (letöltött fájlt) emaliben küldi vissza

FTP (folyt.) Ha sikerült kapcsolódni a szerverhez, akkor a megjelenő fájlokat már kezdhetjük is letölteni, egyesével. Karakteres felületen parancsok beírásával tölthetünk le. A sok fájl közti eligazodást általában egy index vagy index.txt nevű fájl segíti, ami információt ad az adott mappában lévő fájlokról

FTP (folyt.) A kisebb helyfoglalás és gyorsabb átvitel érdekében a fájlokat általában tömörítve tárolják Bármilyen típusú fájlok elhelyezhető-ek a szerveren, de általában a következők találhatóak rajta: demo vagy shareware programok freeware programok driver frissítések (illesztőprogram hardverhez) programfrissítések

Egyéb letöltési lehetőségek Fájlcserélő programok lényege: mindenki, aki használja egy szerverre csatlakozik, és megosztja a gépén található fájlok egy részét Pl.: Kazaa, DC++, Edonkey Torrent Fájlcserélő rendszer, ahol a gépek egyenrangúak (nincs központi gép) A kliens program segítségével a fájlokat szeletekben tölthetjük le.

Egyéb letöltések – torrent (folyt.) Minden csomópont megkeresi a hiányzó szelethez a lehető leggyorsabb kapcsolatot, miközben ő is letöltésre kínálja fel a már letöltött fájldarabjait A fájl megosztásához létre kell hozni egy .torrent kiterjesztésű fájlt, amely tartalmazza a letöltésre felkínált fájl lényeges adatait név, méret, darabok ellenőrző összege (sérülés ellenőrzésére), nyomonkövető (tracker) neve A nyomonkövető nem a fájl helyét adja meg, csak közvetíti azt

Egyéb letöltések – torrent (folyt.) A .torrent fájlok mérete nagyon kicsi (max. 200 kB), így könnyen megoszthatóak Ma már több olyan oldal is létrejött, ahol ezek közül válogathatunk Az átvitel szempontjából fontosak az ún. seeder-ek, akiknek már az összes fájldarab letöltődött, és ezeket másokkal megosztják (ez nagyban befolyásolja a letöltés sebességét) Pl.: bittorrent, μtorrent, ktorrent

Egyéb letöltési lehetőségek Letöltésvezérlők Ha böngésző segítségével töltünk le, akkor könnyen megszakadhat a letöltés, és nem tudjuk folytatni. Ennek kiküszöbölésére hozták létre a letöltésvezérlő programokat Lehetőségünk van ezen programokkal: megszakadt letöltést folytatni beállíthatjuk, mettől meddig töltsön le beállíthatjuk, letöltés után kikapcsolja-e a gépet Pl.: GetRight, FlashGet, Download Express, Net Transport

Elektronikus levelezés A legalapvetőbb (és a legelőször használt) internetes szolgáltatás. Az elektronikus levél egy speciális elektronikus dokumentum, amit interneten keresztül az egyik gépről egy másikra küldhetünk. Előnyei: gyorsabb a hagyományos levélnél nemcsak szöveget küldhetünk vele, hanem egyéb csatolt állományokat is

Elektronikus levelezés (folyt.) Az email küldéséhez szükség van: internetkapcsolatra levelező (kliens)programra ezen keresztül kapcsolódhatunk a levelező szerverre, ahol a felhasználói fiókunk van Pl.: Outlook, Outlook Express, Mozilla Thunderbird, de a böngésző is használható erre a célra email címre (minden felhasználónak egyedi cím kell és szabványos) a levelezőszerveren legyen felhasználói fiókja (email cím létrehozása)

Email cím Az email címek általános formája: felhasználónév@aldomainnév.domainnév.legfelsőbb_szintű_domain_név Pl.: valaki@citromail.hu A cím tehát egy felhasználónévből és egy címből áll, a kettő között a @ jel található. A @ jel az angol „at” szó helyett áll, és arra utal, hogy a felhasználó melyik gépen található

Email cím (folyt.) A felhasználónév egy rövid azonosító, ami betűket, számokat, és néhány speciális karaktert (. _) tartalmazhat A cím hierarchikus felépítésű, a vége jelöli az országot vagy szervezetet, ahol a gép található, az előtte található rész pedig a gép nevét, ahol a levelező szerver található

Email cím (folyt.) A cím állhat több részből is, ha pl. egy intézmény több részét külön alcímekkel azonosítják Pl.: obuda.kando.hu – a Kandó főiskola Óbudai részlege Az aldomain (obuda) azt a domainen belüli helyet azonosítja, ahol a felhasználó fiókja található Az aldomaint subdomainnek is hívják

Elektronikus levelezés (folyt.) Előnyei: Az email küldéséhez nem kell nagy adatátviteli sebesség, mivel egy átlagos levél pár kilobájt nagyságú, így ez gyorsan továbbítódik Ez a szolgáltatás offline jellegű A levél írása és olvasása szétválik a küldésétől, csak utóbbihoz szükséges a tényleges hálózati kapcsolat

Elektronikus levelezés (folyt.) A levelek tényleges küldését és fogadását egy folyamatos hálózati kapcsolattal rendelkező program, a levelező szerver (mail server) végzi Levelezőszerver: azon gépek és programok, amelyek kezelik a felhasználók postafiókjait, gondoskodnak a levelek fogadásáról, küldéséről és tárolásáról

Elektronikus levelezés (folyt.) A levelezéshez szükséges valamilyen levelező program. Ez általában a felhasználó gépén futó program, amely kapcsolatban áll azzal a levelező szerverrel, ahol a felhasználó fiókja található Akár külön programról, akár böngészőről van szó, különböző funkciókat biztosít a felhasználó számára

Levelező programok funkciói Levél küldése címzettnek és fogadása Kapott levelek tartalomjegyzés-szerű listázása, tárgy (subject) mezőt mutatva Levél írása és formázása Válasz adott levélre (reply), ami szólhat egy vagy több személynek Levél továbbküldése (forward)

Levelező programok funkciói (folyt.) Levél tárolása különböző mappákba (folder) Levél törlése (delete) Helyesírás-ellenőrzés Melléklet csatolása Címjegyzék készítés és karbantartás (akár csoportok is) Prioritás (fontos üzenetek megjelölése)

Levelező programok funkciói (folyt.) Visszaigazolás kérése (küldjön a címzett levelező programja visszajelzést, ha a levelet megnyitotta a címzett) Piszkozatok (be nem fejezett levelek tárolása) Levelek szűrése és válogatása (adott címről ne küldhessenek levelet, vagy adott mappába érkezzenek a levelek) spamszűrés: a spamek kiszűrése (spam = kéretlen, emailben terjedő hirdetés, reklám)

Levelező programok beállítása A külön programként használt levelező programokat első használatkor be kell állítani hozzá kell adni a fiókot be kell állítani a beérkező levelek kiszolgálóját (POP3 vagy IMAP) be kell állítani a kimenő levelek kiszolgálóját (SMTP) meg kell adni a felhasználónevet és jelszót, ami a fiókunkat védi az illetéktelenektől

Elektronikus levelezés (folyt.) SMTP levél küldéséért felelős kliens gép mail server POP3 vagy IMAP levél fogadásáért felelős

Email részei Feladó: a küldő neve és email címe Címzett: a címzett email címe Másolat és titkos másolat: további email címek, ahova a levél másolata elküldendő Tárgy: a levél tárgya röviden Mellékletek: levélhez csatolt állományok, maximális méret mail serverenként más Levél szövege: formázott szöveg Kísérő adatok: prioritás, visszaigazolás kérése, méret, küldés és érkezés időpontja, titkosítás, aláírás, stb.

Levelezési listák A levelezési lista nem ugyanaz, mint a címtár Ezek olyan levelezési fórumok, melyek hasonló témájú információcserére alakíthatóak ki A csoport tagjai levelezésen keresztül állnak kapcsolatban egymással A csoport tagjai egy központi helyre küldik a leveleiket, majd onnan kerülnek továbbításra a többi csoporttag számára

Levelezési listák (folyt.) A továbbítás történhet: levelenként időszakonként (pl.: napi gyűjtésben) Ha időszakonként történik a továbbítás, akkor a lista összes résztvevője egy levélben kapja meg az összegyűjtött napi levelezést (ezt hívják digest-nek)

Illemszabályok email esetén Ne írjunk olyat, amit papíron sem írnánk! Kerüljük a láncleveleket! Ne írjunk indulatos levelet (azaz csupa nagybetűvel)! A tárgyat mindig töltsük ki! Fogalmazzunk tömören! Írjuk alá a nevünket!

Telnet Számítógépek közti távoli bejelentkezést lehetővé tevő protokoll. Folyamatos hálózati kapcsolatot és nagyobb sebességet igényel Csak akkor tudunk telnettel másik gépre csatlakozni, ha ott is van account-unk (azonosítónk).

Telnet (folyt.) Bejelentkezés után a rendszer úgy viselkedik, mintha ott ülnénk a távoli gép előtt azaz a távoli gép operációs rendszerének beállításai érvényesek Parancsainkat a telnet protokoll adja át a távoli gép operációs rendszerének, és a távoli operációs rendszer hajtja végre. Ezzel a távoli gépen programokat futtathatunk, megnézhetjük az odaérkezett leveleinket, stb.