Az 1929-es világgazdasági válság és a világgazdasági rendszer jellemzői az 1930-as években Egyetemes és európai történelem II. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2015/2016. tavaszi félév

I. Az I. világháború következményei I. I. világháború: egyes régiók gazdaságát eltérően érintette. Dél- és Kelet-Európa: agrárreformok végrehajtása (falu elégedetlenségének csökkentése, kis- és középparasztság vásárlóerejének növelése, nemzeti kisebbségekhez tartozó földbirtokosok gazdasági és politikai hatalmának megszüntetése). USA, Kanada, Ausztrália és Argentína: európai mezőgazdaság termeléskiesésére adott válaszként vetésterületük és Európába irányuló élelmiszer- és húsexportjuk növelése.

I. Az I. világháború következményei II. Háború másik következménye: nemzeti önellátás és gazdaság állami ellenőrzésének igénye erősödött meg. Állam, amely megtervezi az ország gazdasági fejlődését. Állami beavatkozás és központosítás gyakorlatának fennmaradása. Szovjetunió: adósság visszafizetésének megtagadása, merev elzárkózás és autarchiára való berendezkedés.

II. Gazdasági stabilizáció és mérsékelt fellendülés az 1920-as években I. Válságos gazdasági helyzet 1924-1925-ig tartott. 1925. Nagy-Britannia visszatérése az aranyalaphoz. 1924. Dawes-terv: német gazdaság talpra állítása amerikai kölcsönökkel (jóvátétel rendezése). 1924 után: fellendülés az iparban (1929-ben 45%-kal haladta meg az 1913-as szintet). Gépgyártás, vegyipar szerepének növekedése + villamosenergia-termelés fellendülése (alumíniumkohászat, világítás, háztartási eszközök).

II. Gazdasági stabilizáció és mérsékelt fellendülés az 1920-as években II. Mezőgazdasági termelés: 1923-1924-ben érte el a háború előtti szintet, ezt követően lassuló fejlődés. Az élelmiszer-termelésnél gyorsabban növekedett az ipari nyersanyagok (kaucsuk, gyapot, hernyóselyem, gyapjú), valamint a nádcukor és kávé termelése. Gabonatermesztés: stagnálás és 50%-os világpiaci árcsökkenés és egyre növekvő eladatlan készletek. Jelentős túltermelés a mezőgazdasági eredetű ipari nyersanyagok terén is.

III. 1929-1933: a nagy válság I. 1920-as évek közepe: mérsékelt gazdasági fellendülés. USA gazdasága: termelési kapacitások és értékesítési lehetőségek közötti egyensúlyhiány. Fellendülés alapja: beruházások által támasztott kereslet volt. Hitelfelvétellel történő részvényvásárlás lehetővé tétele Problémák: világméretű nyersanyag-túltermelés, növekvő protekcionizmus, fedezetlen hitelekkel növekvő gazdaság.

III. 1929-1933: a nagy válság II. De 1928-tól az USA-ban keletkezett megtakarítások részvények vásárlásába való befektetése (külföldi kölcsönök visszafogása). Értékesítési gondok miatt részvényárfolyamok csökkenése. 1929. október 24. New York-i tőzsde összeomlása (árfolyamesés, majd tőzsdekrach). Beruházások leállása, termelés csökkenése (ipari termelés 1932-re 30%-kal csökkent) munkanélküliség növekedése (Egyesült Államok 22%, Németország 33%).

III. 1929-1933: a nagy válság III. Termelés és értékesítés nemzetközi jellege miatt a válság az egész világot érintette, de eltérő mértékben (Észak- és Dél-Amerikában az ipari termelés 50%-kal, Európában 35%-kal, Ázsiában csak 10%-kal csökkent). Amerikai import szűkítése: exportálók bevételeinek csökkenése. 1930 és 1932 között: importvámok és mennyiségi korlátozások bevezetése a termelés visszafogása érdekében.

III. 1929-1933: a nagy válság IV. Mezőgazdaság: termelés visszaesése mellett árzuhanás (termelés visszafogása helyett annak növelése a csökkenő bevételek mérséklése érdekében). Mezőgazdasági válság: piacra termelő közép- és nagybirtokokat érintette erőteljesen, az önellátó paraszti kisüzemeket kevésbé. Általános termelési és kereskedelmi válság mellett valuta és bankválság kialakulása.

III. 1929-1933: a nagy válság V. 1931. Angol font leértékelése és aranyra való átválthatóságának felfüggesztése. 1930-as évek eleje: nemzetközi fizetési rendszer összeomlása és a nemzeti valuták bizonytalan fedezete miatt számos országban közvetlen árucsere-forgalomra való áttérés (Németország). Franciaország, Belgium, Hollandia, Svájc és Olaszország: aranyblokk megalakítása 1933-ban valutáik stabilitásának biztosítására. Vesztes államok jóvátételi kötelezettségeinek csökkentése, majd elengedése.

IV. Az állami beavatkozás erősödése I. Válság által sújtott államok kormányainak gazdasági folyamatokba való beavatkozása. Elméleti megalapozó: John Maynard Keynes (1883-1946) volt. Keynes-i gazdaságpolitika lényege: válság elkerülése érdekében állam részéről közvetett és közvetlen eszközök alkalmazása (forgalomban lévő pénz mennyiségének ellenőrzése, kamatok csökkentése, progresszív jövedelemadó bevezetése, állami beruházások indítása a fizetőképes kereslet növelése érdekében).

IV. Az állami beavatkozás erősödése II.

IV. Az állami beavatkozás erősödése III. Egyesült Államok: nemzeti jövedelem 28%-kal esett vissza + 12 millió munkanélküli. Franklin D. Roosevelt (1882-1945), New Deal: kellő fedezet nélküli részvényforgalom megnehezítése, banki megtakarítások állami garantálása, mezőgazdasági termelés korlátozása és farmerek kárpótlása, munkanélküli-segély és nyugdíj intézményének (1935), ill. 45 órás munkahét és minimálbér bevezetése (1938). Tennessee-folyó völgyének szabályozása, árvízvédelme és erőmű-építései.

IV. Az állami beavatkozás erősödése IV. Európai országok: állami beavatkozás szerepének növekedése. Németország: közmunkaprogramok és újrafegyverkezés + autópálya-építés szerepe a munkanélküliség csökkenésében. 1936. Négyéves Terv Hivatalának felállítása: gazdasági élet felügyelete a magántulajdon fenntartása mellett, de államilag irányított termelés. Franciaország: közmunkaprogram indítása 1936-ban, majd 1937-ben valutaleértékeléssel a világgazdaság fellendülésének kihasználása.

IV. Az állami beavatkozás erősödése V. Japán az 1930-as évektől: nyersanyaglelőhelyek hódításokkal való megszerzése és a japán gazdaság állami irányítás alá vonása. Ötéves szakaszokra bontott gazdasági tervezés bevezetése, majd a devizamozgás, a külkereskedelem, a beruházások, a nyersanyagelosztás és a termelés ellenőrzése és a fogyasztás korlátozása. Nagy-Britannia: válságból való gyors kilábalás számottevő kormányzati beavatkozás nélkül.

V. A szovjet modell és a világ más térségei I. Szovjetunió: kapitalista világtól való elzárkózás és önellátásra való berendezkedés. Szovjet fejlesztési elképzelések: ipar gyors ütemű fejlesztése az 1920-as évek végétől. Mezőgazdaság: termelés stagnálása, majd kolhozok felállítása. Gabonakivitel átmeneti megnövekedése, de hosszú távon a Szovjetunió saját szükségleteit nem tudta kielégíteni. 1928 és 1932 között: szovjet nemzeti jövedelem 20%-kal csökkent.

V. A szovjet modell és a világ más térségei II. 1936-1937: a termelés világméretekben elérte a válság előtti szintet. Mezőgazdasági termelés térbeli típusai: 1. Európa: intenzív, fejlett és sokrétű mezőgazdálkodás, de élelmiszer-be hozatalra szorulás; 2. amerikai monokultúrás termelés: jól gépesített szemtermelés, ill. hús- és tejtermelés, hazai piac mellett világpiaci exportra való termelés); 3. hagyományos mezőgazdálkodás: alacsony hatékonyság és önellátásra termelés.

V. A szovjet modell és a világ más térségei III. Mezőgazdasági növénytermesztés: 1938-ra minden területen meghaladta az 1928-as szintet. Mezőgazdaság gépesítése és motorizálása. Növénytermesztés és állattenyésztés eltérő részaránya fejlett és kevésbé fejlett országok között. Latin-Amerika és Délkelet-Ázsia: ültetvényes gazdaságok, de a világpiaci áringadozások miatt helyi ültetvénytulajdonosok tönkremenetele és tőkés részvénytársaságok felértékelődő szerepe.

V. A szovjet modell és a világ más térségei IV. Régiók és országok közötti különbségek további növekedése. 1938-ban a világ nemzeti jövedelme 260 milliárd USA dollár volt (Európa 40%-os, Észak-Amerika 30%-os, a világ többi részének 30%-os részesedése a világ nemzeti jövedelméből). 1930-as évek közepe: gazdasági világválság felszámolása, de a nemzetközi kereskedelem 1937-ben csak a válság előtti érték 45%-át érte el. Világgazdaságtól való elzárkózás politikájának alkalmazása egyes országok részéről.

VI. Nemzetközi kapcsolatok: a hosszúra nyúlt fegyverszünet Versailles-washingtoni békerendszer ingatagsága: ideológiai és gazdasági megfontolások helyett párizsi szerződések rendszere, amely az államok csoportosulásait határozta meg. Japán: nemzetközi ügyektől való visszavonulás és nagyhatalmi létének további megerősítése. Egyesült Államok: politikai elzárkózás. Szovjet-Oroszország: belső zavarok és nemzetközi elszigeteltség.

VII. Az 1920-as évek: az enyhülés időszaka I. Franciaország és Nagy-Britannia, mint a világpolitika irányítói. Franciaország: saját biztonságának megteremtése Németországgal szemben (kétoldalú szerződések kötése Lengyelországgal /1921/, Csehszlovákiával /1924/, Romániával /1926/ és Jugoszláviával /1927/). 1921. Kisantant létrejötte (Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság). 1923. Német jóvátételi szállítások akadozása miatt a Franciaország Belgiummal együtt megszállta a Ruhr-vidéket.

VII. Az 1920-as évek: az enyhülés időszaka II. 1922. április: genovai konferencia a nemzetközi pénzügyi stabilizáció és adósságkérdés rendezésére, de francia ellenállás miatt sikertelen volt. 1922-es rapallói szerződés Németország és Szovjet-Oroszország között: háborús jóvátételről való lemondás, diplomáciai kapcsolatok rendezése + legnagyobb kereskedelmi kedvezmény biztosítása. 1926. Berlini egyezmény: semlegesség vállalása arra az esetre, ha egy harmadik állam egyiküket megtámadná. Szovjet-német együttműködés 1933-ig tartott.

VII. Az 1920-as évek: az enyhülés időszaka III. 1924. Dawes-terv: német fizetőképesség helyreállítása és 800 millió márkás kölcsön Németország számára + további hitelek nyújtása. Német teljesítési politika híveinek megerősödése (Gustav Stresemann): javaslat egy rajnai biztonsági szerződés megkötésére . 1925. Locarnói konferencia: háború tilalmának kimondása Franciaország és Németország között, Belgium és Németország között + francia-német, német-belga határ garantálása, felmerülő vitás kérdések békés rendezése.

VII. Az 1920-as évek: az enyhülés időszaka IV. 1926-ban Németország felvétele a Népszövetségbe és katonai ellenőrzés megszüntetése. 1928. Kellogg-Briand Paktum: háború kizárása az államközi viszályok rendezésének eszköztárából (59 állam írta alá). 1928. Stresemann Briandnak tett ajánlata: ha Franciaország határidő előtt kiüríti a Rajna-vidéket és a Saar-vidékat, akkor Németország határidő előtt kifizeti a Dawes-tervben megszabott jóvátételi összeget. 1929. Második jóvátételi konferencia (Owen Young).

VII. Az 1920-as évek: az enyhülés időszaka V. Gustav Stresemann (1878-1929) Aristide Briand (1862-1932)

VII. Az 1920-as évek: az enyhülés időszaka VI. Young-terv: Németország végleges jóvátételi kötelezettségét 114 milliárd márkában határozta meg. Briand javaslata egy újfajta gazdasági és politikai összefogás megteremtésére a Népszövetség 1929 szeptemberi ülésén: Páneurópa tervezet. Távol-Kelet: 1925-ben kötött szovjet-japán egyezmény (1905-ös portsmouth-i béke elismerése a szovjetek részéről, cserébe Japán kiürítette Észak-Szahalint és kinyilvánította elkötelezettségét a nemzetközi konfliktusok békés rendezése mellett).

VIII. Az 1930-as évek: a feszültségek és a status quo megrendülése I. 1929-1933-as világgazdasági válság: egyes államok belpolitikája mellett a nemzetközi kapcsolatok megváltozása. 1930. június: franciák és szövetségeseik kivonulása a Ruhr-vidékről, de 1930 szeptemberében az NSDAP 6 millió szavazatot szerzett a választásokon. 1931. Nemzetközi tartozások felfüggesztése egy évre, mivel Németország nem tudta fizetni kötelezettségeit. 1932. Jóvátételi konferencia Lausanne-ban.

VIII. Az 1930-as évek: a feszültségek és a status quo megrendülése II. 1931. Japán és Kína között kirobbanó háború Mandzsúria birtoklásáért (Mandzsukó japán bábállam megalakítása). USA: heves tiltakozás az agresszió ellen és közös akcióra való felhívás a franciákkal és az angolokkal. 1933. Népszövetség jogtalannak bélyegezte Japán lépését (Japán kilépése a Népszövetségből). Egyesült Államok: 1930-as évektől izolacionizmus felülkerekedése és 1935-ben Roosevelt elnök aláírta a kongresszus által elfogadott semlegességi törvényt.

VIII. Az 1930-as évek: a feszültségek és a status quo megrendülése III. Szovjetunió: semlegesség kimondása, de a kommunista pártok és a kommunista eszme terjedésének támogatása a világon. Nagy-Britannia: gyanakvás, hogy a franciák a kontinens vezető hatalmává váljanak, ugyanakkor megbékélésre és engedményekre törekvő politika folytatása a hitleri Németországgal szemben. Nemzetiszocialista Németország: teljesítés helyett visszavágás és gyarmatszerzés helyett nagynémet egység megteremtése a keleti területek meghódításával + egy kontinentális nagybirodalom megteremtése.

VIII. Az 1930-as évek: a feszültségek és a status quo megrendülése IV. Hitler: Szovjetunió hatalompolitikai és ideológiai ellenség és ellene indított támadást brit semlegesség mellett képzelte el. Franciaországban két külpolitikai irányzat megfogalmazódása. 1933. Németország kilépése a Népszövetségből. Jean Louis Barthou francia külügyminiszter: közép- és délkelet-európai országok együttműködésének javítása mellett francia-szovjet szövetség kialakítása a németekkel szemben.

VIII. Az 1930-as évek: a feszültségek és a status quo megrendülése V. Ausztria: 1920-as évektől élesedő társadalmi ellentétek (fegyveres alakulatok: Heimwehr és Schutzbund létrejötte). Politikai bizonytalanság stabil kormány hiánya miatt az osztrák nácik megerősödéséhez vezetett. 1932 májusa: Engelbert Dollfuss kormánya (bal- és jobboldali szélsőségek visszaszorítása és Hazafias Front megalakítása). 1933. Rendeleti kormányzás bevezetése (kommunista és szociáldemokrata Schutzbund betiltása és felszámolása).

VIII. Az 1930-as évek: a feszültségek és a status quo megrendülése VI. Osztrák nácik megerősödése és bombamerénylete, majd vezetőik letartóztatása és szervezeteik betiltása. 1934. július 25. Fegyveres puccs Dollfuss osztrák kancellár ellen. 1935. Saar-vidék népszövetségi felügyelete lejárt. 1935. március 15. Francia parlament határozata a katonai szolgálat két évre emeléséről (Hitler válasza: általános hadkötelezettség bevezetése). 1935 októbere: olasz támadás Etiópia ellen.

VIII. Az 1930-as évek: a feszültségek és a status quo megrendülése VII. 1935. Nagy-Britannia és Németország közötti flottaegyezmény megkötése: németek a flottájukat a brit flotta egyharmadára növelhették. 1935. május: francia-szovjet szerződés megkötése (kölcsönös segítség kilátásba helyezése, ha valamely európai ország bármelyiküket megtámadja). 1936. március. Német haderő birtokba vette a rajnai demilitarizált övezetet.

VIII. Az 1930-as évek: a feszültségek és a status quo megrendülése VIII. 1936. november. Antikomintern Paktum megkötése Németország és Japán között: nemzetközi kommunista mozgalom és a Szovjetunió ellen irányult. 1930-as évek közepe: nagyhatalmak tömörülése két szembenálló szövetségi rendszerbe nemzetközi szerződésekkel. 1936-1939. Spanyol polgárháború köztársaságiak és jobboldali nacionalista erők között. 1939. március. Franco bevonult Madridba.

IX. A német terjeszkedés kezdetei I. 1930-as évek utolsó harmada: versailles-i rend megváltoztatására való törekvés Németország részéről. 1938. március 12-13. Német bevonulás Ausztriába (Anschluß). Csehszlovákia és a Szudéta-vidéken élő 3 millió német kérdése: térség destabilizálása. 1938. szeptember 29. müncheni egyezmény aláírása: francia, angol és olasz hozzájárulás, hogy 30 ezer km2-nyi terület Németországhoz kerüljön + lengyel-csehszlovák és magyar-csehszlovák határvita rendezéséről való intézkedés.

IX. A német terjeszkedés kezdetei II. 1938. október 5. Beneš lemondása. Eredménytelen tárgyalások Magyarország és Csehszlovákia között. 1938. november 2. Első bécsi döntés: Olaszország és Németország Magyarországnak ítélte a Csehszlovákia által elcsatolt magyar területeket. 1939 tavasza: Csehszlovákia teljes feldarabolása. Következmény: Cseh-Morva Protektorátus megszervezése.

IX. A német terjeszkedés kezdetei III. 1939. Magyarország birtokba vette Kárpátalját, Olaszország pedig megkezdte Albánia annektálását. Lengyelországgal szembeni német területi követelések: Danzig szabad város átadása és területenkívüliséget élvező műút és vasútvonal építésének engedélyezése a lengyel korridoron át Kelet-Poroszországba, cserébe a lengyel határok biztosításáért és az 1934-ben kötött megnemtámadási egyezmény 20 évre való meghosszabbításáért.

IX. A német terjeszkedés kezdetei IV. A lengyelek visszautasították a németek ajánlatát és Hitler megkezdte a lengyelországi hadjárat előkészítését. 1939. március 31. Lengyelország sérthetetlenségének biztosítása Anglia és Franciaország részéről. Hitler válasza: Lengyelországgal megkötött megnemtámadási szerződés és angol-német flottaegyezmény felmondása. Nagy-Britannia és Franciaország eredménytelen tárgyalásai a Szovjetunióval a németek elleni közös fellépés érdekében.

IX. A német terjeszkedés kezdetei V. 1939. augusztus 15. Német ajánlat a szovjet vezetésnek: Lengyelország elleni közös fellépés jegyében Moszkva a keleti lengyel területek mellett a balti államok + kelet-európai területi kérdések közös rendezésének lehetőségét is megkapja. 1939. augusztus 23. Német-szovjet megnemtámadási szerződés: Közép-Kelet-Európa befolyási övezetekre osztása a titkos záradékban. 1939. szeptember 1. Hitler Lengyelország elleni támadása (második világháború kezdete).

IX. A német terjeszkedés kezdetei VI.

X. Felhasznált irodalom Németh István (szerk.:) 20. századi egyetemes történet. I. Európa, Osiris Kiadó, 2006, pp. 43-65. Romsics Ignác: A 20. század rövid története. Rubicon-Könyvek, 2011, pp. 111-117. és pp. 151-158. Salamon Konrád: Világtörténet, Akadémiai Kiadó, 2006, pp. 975-981, pp. 1045-1049, pp. 1066-1070, pp. 1083-1086. Térképjegyzék: Történelem Klub. In: http://www.tortenelemklub.com/terkepek/vilagterkepek

Köszönöm a figyelmet!