A korai iskolaelhagyás, mint oktatáspolitikai és intézménypolitikai kérdés Mayer József (oktatáskutató) Eszterházy Károly Egyetem –Oktatáskutató és fejesztő Intézet

Miről szól ez az előadás? Miért „értékelődött fel” az iskolai lemorzsolódás kérdése? Miért vált szükségessé e kifejezés „átfogalmazása”? A kérdés történeti dimenziójában rejlő tanulságok Európában és itthon. Lehet- e erre a problémára (oktatás)politikai és intézményi szintű megoldásokat találni? Akik a legnagyobb veszélyben vannak…

Mit értünk korai iskolaelhagyáson? A „korai iskolaelhagyás” kifejezés azokkal kapcsolatban használatos akik az alsó középfokú végzettséggel vagy annak megszerzése előtt kilépnek az oktatási és képzési rendszerből és a továbbiakban nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben. (ISCED 3) Mi az alapprobléma? A Európa Tanács 2003. május 5–6-i következtetéseiben megállapította, hogy a korai iskolaelhagyók arányának 2010-re 10 % alá kellene csökkennie. E referenciaértéket nem sikerült elérni. Jelenleg a fiatalok egy hetede a felső középfokú tanulmányainak befejezését megelőzően kilép az oktatásból, illetve a képzésből.

A kiindulópont Az európai gazdasági válság (2008) és következményei: A. „A válság megsemmisítette a közelmúlt eredményeit” B. „Fény derült Európa strukturális hiányosságaira” 23 millió ember munkanélküli. Az elért haladás ellenére a 20–64 évesek körében átlagban 69 %-os európai foglalkoztatási rátája alacsonynak tekinthető a világ más (USA, Japán) részeivel szemben Az 55–64 éves korosztálynak csak 46 %-a áll alkalmazásban A baby-boom generáció nyugdíjba vonulása miatt az EU aktív népessége 2013/2014-től kezdve csökkenni fog. Forrás: EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

Válasz a kihívásra: EURÓPA 2020 STRATÉGIA 3 egymást támogató prioritás: 1. Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. 2. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarát és versenyképesebb gazdaság. 3. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Alapvető célkitűzések: A 20–64 évesek legalább 75 %- ának munkahellyel kell rendelkeznie. – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. – Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %- kal történő csökkentését). – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

Egy kedvezőtlen adatsor… Forrás: Statisztikai tükör –oktatási adatok (2016.04.28) KSH

Nézőpontok … ma már vállalható cél csak az egységes érettségivel záruló 12 évfolyam célkitűzése lehet, amely vizsga letétele után bárki alkalmas egy szakma megtanulására, a jobb eredményt elérők pedig a felsőfokú tanulmányokra.” Csapó Benő: Az emberfők kiművelés – a tanulás hatalma (ÉS, 2015.06.26. 8‒9. o.) „A munkaerőpiacon az érettségivel rendelkezők sikeresebbek, foglalkoztatásuk magasabb, többet keresnek és kisebb arányban kényszerülnek segéd- és betanított munka végzésére. (Az érettségi védelmében. Budapesti Munkagazdasági Füzetek. BWP-2015/1)

A problémának van múltja Magyarországon…

Korai iskolaelhagyás – 1948. népiskola (%)

Az alapprobléma Ankét a Pedagógiai Szemlében, 1967, február 17. Bakonyi Pál: A szocializmus: osztály nélküli társadalom, amelyben a politikai szükségszerűség, hogy ne tegyünk adminisztratív eszközökkel származás szerint megkülönböztetést növendékeink között. Az azonban kétségtelen, hogy a mi konkrét, szociális körülményeink között nem indulnak egyenlő feltételekkel a tanulók az iskolában. De az valószínű hogy teljesen egyenlő feltételek még hosszú történelmi korszakon át sem fognak létrejönni.” Fő problémának azt látja, hogy a budapesti középiskolákból a fizikai dolgozók gyermekeinek a 37,6%-a morzsolódik le, szemben a szellemi dolgozók gyermekeinek 5,8%-val Javaslata: önállóság fejlesztése az ismeretek megszerzésében, az iskola oldja meg a tanulási nehézségekből adódó feladatokat, s ezeket ne hárítsa szülőkre, az órai munka hatékonyságának növelése érdekében szükségesnek tartja a differenciált foglalkozások bátrabb alkalmazását, a tanulók jobb és alaposabb megismerését.

A vita folytatódik… Gazsó Ferenc (vezető szakfelügyelő): „Valamennyi rendelkezésünkre álló adat azt igazolja, hogy az iskola nyolc, sőt tizenkét évi munkával sem tudja eléggé hatékonyan ellensúlyozni a családi környezet adta művelődési hátrányokat.” Kiss Árpád: „Igen finom módon kell a követelményeket és az előrehaladás ütemét az egyes tanulókhoz is hozzáigazítani”. Ballér Endre: „… amíg ezen és más feladatokon belül (módszertan, tanulókkal való bánásmód stb. – M. J.) nem történik jelentős előrelépés, addig a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás nem lehet eredményes”. Kozma Tamás: „A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást a gazdaság igényei is megkövetelik.”

A rendszerváltás és az új évezred küszöbén

A legnagyobb probléma: a nem tanulók

A második nagy probléma: a kimaradók

Alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek (%)

Esettanulmány I. A HÍD -programok

A korai iskolaelhagyásra figyelmeztető jelek: a. az iskolai hiányzás

A korai iskolaelhagyásra figyelmeztető jelek: B A korai iskolaelhagyásra figyelmeztető jelek: B. A tanulói eredményesség

Esettanulmány II. A közfoglalkoztatási programok

A képzésbe bevontak iskolai végzettsége és korösszetétele A képzésbe bevontak iskolai végzettsége és korösszetétele (Bal oldal: férfiak jobb oldal: nők)

Baloldali ábra: „Mi az oka annak, hogy nem fejezte be általános iskolai tanulmányait?” Jobb oldali ábra: „Ön hogyan ítéli meg általános iskolai tanulmányait?”

A tanulói teljesítményekről

A 16 éves tanulók létszámaránya a teljesítménycsoportokban az iskolatípusok szerint (%) Forrás: Monitor ’95. A tanulók tudásának mérése szerkesztette: Vári Péter OKI, 1997. 164.o.

Országos Kompetenciamérés A legnagyobb probléma: A szakközépiskolai (korábban: szakiskolai) tanulók teljesítményei

Országos Kompetenciamérés A legnagyobb probléma: A szakközépiskolai (korábban: szakiskolai) tanulók teljesítményei

Tanulói teljesítmények mikro-szintje A.

Tanulói teljesítmények mikro-szintje B.

Összegzés: Az iskolai kudarc és a lemorzsolódás okai Nemzetközi tapasztalatok OFI: Kutatási-fejlesztési Kaleidoszkóp pedagógusok számára (2015) Szakiskola mentorok információi Az otthonról hozott tudás elégtelensége és az eltérő kulturális háttér Az általános iskolai tanulásból fakadó hiányosságok Tanulási nehézségek (következményei: bukás vagy gyengébb intézménybe távozás) Az oda nem figyelő tantestület Nehezek a családi körülmények Motiválatlanság (igazolatlan órák) „Unalmas iskola” – frontális oktatás, kommunikáció hiánya a tanulókkal Motiválatlanok a tanulók, nincs jövőképük Családtól történő elszakadás Nem megfelelő tartalmú taneszközök Agresszív viselkedés Beilleszkedési problémák (kollégiumi túlzott szabályok) Standardizált tesztek alkalmazása, amely a hátrányos helyzetű tanulók szempontjából problémákat vet fel A hiányok pótlására nincs lehetőség a szakiskolákban Családot alapít / élettársi kapcsolatot létesít / gyermeket szül Túlterhelt diákok Messze vagy külföldre távozik A szülők bevonásának a hiánya Házirend megszegése (italozás, károkozás, lopás), fegyelmivel távozik Személyes konfliktusok diáktársakkal eléri a tankötelezettségi korhatárt

Korai iskolaelhagyók (2014.)

Az előadás a következő kutatási programokra és tanulmányokra épült: A tanulók munkaterhei Magyarországon OKI 2004. (Szerkesztette: Mayer József) A tanulói munkaterhek intézményi szintű mérése OKI 2005. (Szerkesztette: Mayer József) Mayer József: Iskolaelhagyók Taní-tani. 44. szám 2008/1. 20-27.o. Frontvonalban FPPTI, 2008. (Szerkesztette: Mayer József) Glosszárium (100 000 szó a szakiskoláról) OFI, 2009 (Szerkesztette: Mayer József) Mayer József: Híd programok szerepe a köznevelési rendszerben Nevelés –oktatás határon innen és túl XV. Országos Közoktatási Szakértői konferencia - Hajdúszoboszló 2013. Mayer József- Vígh Sára: Alapozó megújító fejlesztés (Újra olvasok, írok, számolok!) Türr István Képző és Kutató Intézet, Bp. 2014. Korai iskolaelhagyók és újrakezdő tanulók OFI, 2016 (Szerkesztette: Mayer József