GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK

Gazdasági egységek, vállalkozások 1.Egyéni vállalkozás. 2.Társas vállalkozások: Kkt. (közkereseti társaság). Bt. (betéti társaság). Kft. (korlátolt felelősségű társaság). Zrt. Vagy Nyrt. (zártkörű vagy nyilvános működési formájú részvénytársaság.)

Gazdasági egységek, vállalkozások 3. Egyéb jogi formában működő szervezetek: állami vállalat (a vagyon az állam tulajdonában van), szövetkezet (a vagyon egy csoport tulajdonában van), közhasznú szervezetek (közhasznú, a társadalom számára fontos tevékenységet végeznek): alapítvány (magánszemély vagy szervezet hozza létre meghatározott céllal), közalapítvány (az állam hozza létre meghatározott céllal).

A VÁLLALKOZÓ Vállalkozó minden olyan gazdálkodó, aki nyereség- vagy haszonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- vagy szolgáltató tevékenységet végez.

A vállalkozó céljai lehetnek 1. jövedelemszerzés A vállalkozó fontos célja lehet bizonyos jövedelem megszerzése, de az egyén csak akkor kezd vállalkozásba, ha: érdekelt a tőke (vagyon) növelésében, önálló döntések meghozatalára van lehetősége, elfogadható politikai-gazdasági környezet (rendezett tulajdonviszonyok, kiszámítható jogrendszer) veszi körül. 2. Önállóság és függetlenség A vállalkozó nagy önállósággal rendelkezik tevékenysége során. 3. Önmegvalósítás

A vállalkozó céljai lehetnek 4. A lehetőség megragadásának a vágya A vállalkozás további lehetőségek létrejöttét eredményezheti. 5. Kényszer Más lehetőség hiányában sokan vállalkozás formájában próbálnak munkát és jövedelmet biztosítani maguk számára (kényszervállalkozás). 6. Kedvező adózási lehetőségek

A vállalkozó kockázatai Pénzügyi kockázat Karrier kockázat Családi és szociális kockázat Pszichikai kockázat

Gazdasági vállalkozások társadalmi szerepe A gazdasági vállalkozások fontos szerepe a társadalomban felmerülő szükségletek kielégítésére szolgáló anyagi javak és szolgáltatások előállítása.

A vállalkozások közös jellemzői 1. Meghatározott gazdasági cél (haszon) elérésére hozzák létre. 2. Kockázatot vállalnak. 3. A gazdasági élet többi szereplőjével a piacon találkoznak, a kapcsolatot a piac befolyásolja. 4. Önálló döntéseket hoznak. 5. Jövedelmükön keresztül érdekeltek a tevékenységek fejlesztésében. 6. Önálló adóalanyok.

A vállalkozások gazdasági szerepe 1. Sokrétű szükségletet elégítenek ki 2. Részt vesznek gazdálkodásban. 3. Munkaalkalmat és jövedelmet biztosítanak. 4. Hozzájárulnak a nemzetgazdaság teljesítményihez a fizetési kötelezettségek teljesítésével (adó, járulék) 5. Szociális ellátást biztosítanak az alkalmazottaknak.

A gazdasági vállalkozások csoportosítása I. Tulajdonforma szerint Állami vállalat – állami szervek alapítják és biztosítják az induló vagyont. (pl. MÁV Zrt.) Szövetkezetek – csoporttulajdoni formában működő gazdálkodó szervezet. Magánvállalat – a vállalkozás vagyona magántulajdonban van. Vegyes tulajdonú – a vállalkozás alapítása és működtetése hazai és külföldi tőke bevonásával történik.

A gazdasági vállalkozások csoportosítása II. A tevékenység jellege szerint Termelő vállalatok – termelési eszközöket és fogyasztási cikkeket állítanak elő Kereskedelmi vállalatok – feladatuk az áruforgalom lebonyolítása. Szolgáltató vállalatok – különböző szolgáltatást nyújtanak (pl. pénzintézetek, szállítmányozók).

A gazdasági vállalkozások csoportosítása III. Méret szerint Nagyvállalkozás Közepes vállalkozás – általában 250 foglalkoztatottnál kevesebb. Kisvállalkozás – általában 50 foglalkoztatottnál kevesebb. Mikro vállalkozás – általában 10 foglalkoztatottnál kevesebb. A mikro-, a kis- és a közepes vállalkozásokat együtt röviden kkv- nak nevezzük.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS

Egyéni vállalkozó lehet Magyar állampolgár Uniós állampolgár Tartózkodási engedéllyel rendelkező személy

Kizáró okok Aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen. Akit a közélet tisztasági elleni vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen Végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. Akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, Végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. Aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése: Ügyfélkapun A bejelentésnek tartalmaznia kell: A bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, értesítési címet, állampolgárságát, Nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn kizáró okok, A főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet A székhely, valamint szükség szerint a telephely és a fióktelep címét. Az adózáshoz szükséges egyéb adatok.

Az egyéni vállalkozói tevékenység jellemzői Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály hatósági engedélyhez köti, csak az engedély birtokában kezdheti meg. Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, bedolgozót és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat.

Az egyéni vállalkozói tevékenység jellemzői Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az ,,egyéni vállalkozó” megjelölést és nyilvántartási számát köteles feltüntetni. Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, örököse folytathatja. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti.

Az egyéni vállalkozás formái a munkavégzés módja szerint Főfoglalkoztatásként folytatott. Többes jogiszonyban folytatott. Kiegészítő tevékenységként folytatott – nyugdíj mellett.

Társas vállalkozások, gazdasági társaságok

A tagok felelősségének formái 1. Korlátlan felelősség A tagok saját vagyonukkal is felelnek, ha a társaság vagyona nem elégséges a követelések teljesítésére. 2. Egyetemleges felelősség Egy tagon is követelhető a társaság teljes tartozása. 3. Korlátolt felelősség A tag csak azzal a vagyonnal felel, amelyet a társaságnak átadott.

1. Közkereseti társaság (kkt.) A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsájtják.

1. Közkereseti társaság (kkt.) Társasági szerződéssel jön létre. A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges. Vagyoni hozzájárulással jön létre, ami lehet készpénz vagy apport (nem pénzbeli hozzájárulás). A vagyoni hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét a törvény nem írja elő. A nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg.

1. Közkereseti társaság (kkt.) A tag személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése. A társaság ügyeiben a tagok szótöbbséggel hoznak határozatot. A társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult. A társaságba belépő tag felelőssége a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos.

2. Betéti társaság (bt.) A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget

2. Betéti társaság (bt.) Társasági szerződéssel jön létre. Legalább egy beltagból és legalább egy kültagból áll. A beltag (ok) felelőssége korlátlan és egyetemleges. A kültag (ok) csak a vagyoni hozzájárulása mértékéig felel, de a társaság kötelezettségeiért nem.

2. Betéti társaság (bt.) A vagyoni hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét a törvény nem írja elő. A betéti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése. A kültag a társaság vezetésére és képviseletére nem jogosult.

3. Korlátolt felelősségű társaság (kft.) A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul,

3. Korlátolt felelősségű társaság (kft.) Társasági szerződéssel jön létre. Előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A törzstőke összege nem lehet kevesebb 3 millió forintnál. A tagok felelőssége csak a törzsbetét befizetésére és egyéb kikötött szolgáltatásokra terjed ki, a társaság kötelezettségeire nem.

3. Korlátolt felelősségű társaság (kft.) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét a tagok közül vagy harmadik személyek köréből a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető látja el. Korlátolt felelősségű társaságot egy tag is alapíthat.

4. Részvénytársaság (rt.) A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul.

4. Részvénytársaság (rt.) A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános. Részvénytársaság – zártkörű (zrt.) vagy nyilvános működési formában (nyrt.) – létrejöhet a törvény szerinti átalakulással is. Előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul.

4. Részvénytársaság (rt.) Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. Az alaptőke össze a zrt.-nél minimum 5millió Ft, az nyrt.-nél minimum 20 millió forint. A részvényesnek joga van a részvénytársaság közgyűlése által meghatározott osztalékra (a nyereség meghatározott része).

4. Részvénytársaság (rt.) A részvényesek a társaság tartozásaiért nem felelnek. A közgyűlés a részvénytársaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll. Az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető szerve, amely legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll.

A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSA

Gazdasági társaság alapítása A választást befolyásolhatja: Milyen tevékenységet akarunk folytatni, Mekkora tőkére van szükség, Milyen felelősséget kívánunk felvállalni, Hány alkalmazottat akarunk foglalkoztatni, Mekkora döntési önállóságot szeretnénk, stb.

Társasági szerződés A gazdasági társaság a tagok szerződéses kapcsolata, ezért a gazdasági társaság alapításához társasági szerződés vagy egyéb alapító okirat kell. A társasági szerződésben meg kell határozni: Társaság cégnevét és hírnevét, Társaság tagjait, nevük és lakóhelyük feltüntetésével, Társaság tevékenységi körét, Társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőkerendelkezésre bocsátásának módját és idejét,

Társasági szerződés A társasági szerződésben meg kell határozni: Cégjegyzés módját, Vezető tisztségviselők nevét és lakóhelyét, Gazdasági társaság időtartalmát, ha a társaságot határozott időre alapítják, Mindazt, amit a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír

Társasági szerződés A társasági szerződésben szükség esetén rendelkezni lehet: A nem pénzbeli betétekről és azok értékéről, A tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról, azok feltételeiről, A taggyűlés feljogosításáról pótbefizetés előírására és feltételeinek meghatározásáról, Az eltérő társasági jogokat biztosító üzletrészekről, Az üzletrész átruházhatóságának kizárásáról vagy korlátozásáról,

Társasági szerződés A társasági szerződésben szükség esetén rendelkezni lehet: Jogutódlás esetén az üzletrész átszállásának kizárásáról, Az üzletrész bevonásának megengedéséről, A határozatképességéről, a határozathozatal módjáról, Az adózott eredmény feloszlatásáról, Az ügyvezető képviseleti jogának korlátozásáról, Törzstőke emelés esetén az elsőbbségi jog gyakorlásának módjáról stb.

Cégbejegyzés A gazdasági társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. A cégbíróság egy tanúsítványt állít ki a következő tartalommal: Cégnév, Székhely, Cégjegyzékszám, Adószám, Statisztikai számjel.

Cégjegyzés A cégjegyzés a gazdasági társaság írásbeli nyilatkozatainak, a társaság nevében, az arra jogosultak által, a törvényben előírt módon történő aláírást értjük. Cégjegyzésre jogosult lehet: a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a munkavállaló.

A vállalkozások megszűnése

A vállalkozás megszüntethető szabad akaratból, de bizonyos esetekben a cégbíróság vagy egyéb hatóság dönt a megszüntetéséről (pl. fizetésképtelenség).

A gazdasági társaságok megszűnése 1. Jogutód nélküli megszűnés: meghatározott idő elteltével, bizonyos feltétel, illetve cél megvalósulásakor, legfőbb szerv elhatározza megszűnését (végelszámolás) – a társaság fizetőképes, ki tudja fizetni hitelezőit, tagjainak száma tartósan 1 főre csökken, cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva törli a céget a cégjegyzékből, a társaság fizetésképtelen, nem tudja kifizetni hitelezőit (felszámolási eljárás).

A gazdasági társaságok megszűnése 2. Jogutódlással történő megszűnés (átalakulás): Társasági formaváltás Egyesülés (összeolvadás vagy beolvadás), Szétválás (különválás vagy kiválás).

Végelszámolás Végelszámolásra akkor kerül sor, amikor a vállalkozás fizetőképes, de tagjai úgy határoznak, hogy jogutód nélkül befejezik tevékenységüket. A végelszámolás célja: a vállalkozás tevékenységének lezárása, a kötelezettségek rendezése, a vállalkozás jogutód nélküli megszüntetése.

Felszámolási eljárás Ha a vállalkozás tartósan fizetésképtelen, és nem lehetséges fizetőképességének helyreállítása, felszámolási eljárással, jogutód nélkül meg kell szüntetni.

Csődeljárás Az adós és a hitelezők közötti olyan eljárás, amelynek célja az adós fizetőképességének helyreállítása, működőképességének fenntartása.