Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek Nappali tagozat Győr 2017

Az autonóm államigazgatási szervek létrejötte Kialakulásuk: Az Amerikai Egyesült államokban a XIX. sz. végétől Európa XX. sz. második felétől Azon a felismerésen alapul, hogy az állami beavatkozás szélesedése következtében nem minden közigazgatási feladat oldható meg – a kormány alá rendelt végrehajtó szervezet útján Gazdasági igazgatás – gazdaságbarát eszközök, technikák elterjedése, a gazdaság a kormányzati protekcionizmustól való védelme (pl.:versenyhatóságok, tőzsde- és bankfelügyelet) Testületi típusú szervek - különböző nézőpontok, érdekek érvényesítése a döntésekben Alkotmányos alapjogok érvényesítése Kvázi bíráskodás Hazánkban a rendszerváltást követően jöttek létre

Független ügynökségek az Európai Unióban Az uniós intézményektől független, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervek, amelyeket az uniós jog alapján, meghatározott feladatok elvégzése céljából hoztak létre. Típusai: Decentralizált ügynökségek - az uniós szakpolitikák végrehajtásában működnek közre. Technikai és tudományos szakértői bázisuk – mely az uniós intézmények, illetve a tagállami hatóságok szakembereinek tudására épít – az EU és a tagállami kormányok közötti együttműködést segíti. Határozatlan időre jönnek létre. A közös biztonság- és védelempolitika keretében működő ügynökségek - speciális technikai, tudományos és irányítási feladatok végrehajtása céljából hozták létre az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájának keretében. Végrehajtó ügynökségek - melyeket az Európai Bizottság meghatározott időtartamra hoz létre, irányítási feladatokat látnak el az uniós programok végrehajtásával kapcsolatban. EURATOM-ügynökségek és -szervek

Autonóm államigazgatási szervek általános sajátosságai I. A kormányzati hierarchiából kiemelt, csak az Országgyűlésnek alárendelt szervek A kormánytól való függetlenség okai Alkotmányos alapjog, alkotmányos érték – adatvédelem, információszabadság, jogegyenlőség, választójog, versenyszabadság – védelme adott esetben a kormányzattal szemben is, vagy kifejezetten a kormányzattal, a közigazgatással szemben Quasi bíráskodási tevékenység – Versenytanács, közbeszerzési döntőbizottság A tevékenység depolitizálása, pártatlanságának biztosítása Az autonómia garanciái: Intézményi garanciák Személyi garanciák Szakmai garanciák

Autonóm államigazgatási szerv függetlenségének biztosítékai Intézményi garanciák: Törvény hozza létre, Költségvetését az Ogy. határozza meg, saját bevételeivel önállóan gazdálkodik – önálló jogi személyek Csak az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel Személyi garanciák: Vezetőjét a köztársasági elnök nevezi ki, vagy az Ogy. választja ciklusokon átívelő határozott időre Szigorú összeférhetetlenségi szabályok Javadalmazás kedvezőbb, mint más közszolgálatokban Szakmai garanciák: Feladatait törvény határozza meg Feladatkörében nem utasítható Döntései csak bíróság által vizsgálhatók felül

Az autonóm államigazgatási szervek államigazgatási jellege Tevékenységük alapvetően közigazgatási tevékenység, jellemzően hatósági felügyeleti, jogalkalmazó Alkalmazottaik a Kttv hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselő jogviszonyban látják el feladataikat – köztisztviselők A Kttv. Az alapító törvény szabályaihoz képest szubszidiárius Eljárásukra a közigazgatási eljárás általános szabályai (Ket.) szabályai az irányadók, a Ket. ezekben az ügyekben másodlagos.

Gazdasági Versenyhivatal Alaptörvény M) cikk (2) bek. alkotmányos értékként szabályozza a gazdasági versenyt és állami feladatként határozza meg annak biztosítását, védelmét: „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”  Törvény hozza létre - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény Feladatot csak törvényben lehet előírni számára. Ellátja az EU jogában a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utalt feladatokat is. Csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható. Önálló költségvetési fejezet – fejezetgazda a GVH elnöke, bevételi, kiadási főösszegét csak a parlament csökkentheti, bevételi forrásaival önállóan gazdálkodik

Gazdasági Versenyhivatal II. Kombinált egyszemélyi vezetés és testületi szerv GVH elnöke – egyszemélyi felelős vezető Versenytanács – quasi bíráskodás Személyzeti jogok: elnök, elnökhelyettesek, Versenytanács tagjai – miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök 6. évre nevezi ki Alkalmazottak - köztisztviselők vizsgálók – versenyfelügyeleti ellenőrzés, vizsgálat. Versenytanács tagjai – jogállásukra a Kttv. mellett speciális szabályok a versenytörvényben Eljárás – Ket.- a versenytörvényben szabályozott eltérésekkel - döntései bíróság előtt támadhatók meg – Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

Közbeszezési Hatóság I. Törvény hozza létre - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény – a gazdasági verseny tisztaságának védelme Országgyűlésnek van alárendelve. Feladatait törvény határozza meg. Az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló költségvetési cím. Évente beszámol az Országgyűlésnek. Dupla testületi szerv Közbeszerzési Tanács – delegált tagok Döntőbizottság – közbeszerzési biztosok – elnök, elnökhelyettes Folyamatos munka – a Hatóság elnöke, alelnöke és a főtitkár vezetése alatt álló titkárság végzi

Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Tanács – 13 fős delegált testület Ajánlatkérők, ajánlattevők és a törvényesség képviselete. NFM, NgM, MES, GVH, KEHI, a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseletei 3, Mérnök és Építész Kamara, közbeszerzési szaktanácsadók testülete, önkormányzatok országos szövetségei 1-1 tagot delegálnak. A tanács elnökét, alelnökét, akik egyben a hatóság elnöki, alelnöki pozícióját is betöltik – a Tanács választja határozott időre (5 év) 2/3-os többséggel Döntőbizottság – tagjait és elnökét a tanács választja 2/3-os többséggel határozott időre (5 év). – jogorvoslat - quasi bíráskodás Alkalmazottak – köztisztviselők Eljárás – Ket. – szubszidiárius - döntései bíróság előtt támadhatók meg – Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

Egyenlő Bánásmód Hatóság Az Alaptörvény XV. cikke alapjogként írja elő a jogegyenlőség követelményét és a diszkrimináció tilalmát és állami feladattá teszi az esélyegyenlőség elősegítését A Hatóság feladata a jogegyenlőség védelme, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése Az országgyűlésnek van alárendelve. Törvény hozza létre - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény Feladatait törvény határozza meg. Az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló költségvetési cím. Évente beszámol az Országgyűlésnek. Csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható. A hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre. Alkalmazottak – köztisztviselők Eljárás – Ket. – szubszidiárius - döntései bíróság előtt támadhatók meg – Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Alaptörvény VI. cikk (2)-(3) bek: Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. Az országgyűlésnek van alárendelve. Törvény hozza létre - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény Feladatait törvény határozza meg. Az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló költségvetési cím. Évente beszámol az Országgyűlésnek. Csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható. A hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre. Alkalmazottak – köztisztviselők Eljárás – Ket. – szubszidiárius - döntései bíróság előtt támadhatók meg – Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

Nemzeti Választási Iroda  - a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény - választójog Az országgyűlésnek van alárendelve. Törvény hozza létre. Feladatait törvény határozza meg. Az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló költségvetési cím. Évente beszámol az Országgyűlésnek. Csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható. Nemzeti Választási Bizottság – 7 tagját a KE javaslatára az Ogy. Választja 9 évre Megbízott tagjait az Ogy-ben frakcióval bíró pártok delegálják + választások idején a jelölt állító pártok megbízottjai Az iroda elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre. Alkalmazottak – köztisztviselők

Önálló szabályozó szervek I. Mint szervtípust az Alaptörvény intézményesíti – jogállásának egyes kérdéseit is az Alaptörvény szabályozza: Sarkalatos törvényben kell szabályozni A végrehajtó hatalom körébe tartozó feladatokat lát el Vezetőjét a ME javaslatára a KE nevezi ki, helyettesének kinevezése a vezető hatásköre Vezetője évente beszámol az Országgyűlésnek törvényben meghatározott szabályozási tárgyakban rendeletalkotási hatáskörük van – nem lehet ellentétes az alaptörvénnyel, törvénnyel, kormányrendelettel, miniszteri rendelettel Az egyes szerveket a Ksztv. statuálja A konkrét szerveket törvény alapítja Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – 2013. évi XXII. tv. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – 2010. évi CLXXXV. törvény

Önálló szabályozó szervek II. Ezek a szervek jogállásukat tekintve autonóm államigazgatási szervek különbség az, hogy jogalkotó hatáskörrel rendelkeznek Olyan területeken jöttek létre, ahol gyorsan változnak a technikai, szakmai követelmények, emiatt jellemző a keretszabályozás – jogalkotó hatáskörnek garanciális jelentősége van – a hatóság konkrét ügyben hozott döntésének kiszámíthatósága, előre láthatósága Más autonóm államigazgatási szervek – soft law normákat adnak ki hasonló célból – GVH közlemény, KBH állásfoglalás, NVB – állásfoglalás Önálló szabályozó szervek – a jogállásukat szabályozó törvényben meghatározott szabályozási tárgyak körében alkothatnak jogot

Önálló szabályozó szervek II. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – félautonóm szervezet Feladatait törvény, ill. tv felhatalmazása alapján jogszabály határozza meg Csak jogszabálynak van alárendelve, nem utasítható és döntései hivatalból nem vizsgálható felül Költségvetése az Ogy. költségvetésén belül önálló cím Elnökét a miniszterelnök nevezi ki hét évre Alkalmazottai köztisztviselők Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – autonóm szervezet Tagolt szervezet – hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei – a Hatóság elnöke, a Médiatanács, Hivatal Önálló költségvetése van – külön törvény Csak jogszabálynak van alárendelve, tevékenységi körükben nem utasíthatók Elnökét a ME javaslatára köztársasági elnök nevezi ki 9 évre, a médiatanács tagjait az Ogy. választja ugyancsak 9 évre Alkalmazotti köztisztviselők, eljárására a Ket. szabályai az irányadók