Az Európán kívüli világ-felfedezések-gyarmatosítás 1.Távol-Kelet: India, Kína

Ázsia Sok apró királyságra oszlott India Kína Sok apró királyságra oszlott Ásványkincsekben gazdag Ennek ellenére a nép szegény Fűszerekkel kereskedtek: bors, fahéj, illetve tea, kávé arab ke-reskedők révén jutott Európába. Gyönyörű szöveteket készítettek, azok eladása is az arab kalmárokat gazdagította. Gazdagok – szegények életmódja. A szegények körében elterjedt a hinduizmus ( lélekvándorlás, kasztrendszer)és a buddhizmus (meditálás - eljutni a nirvánába). Vasco da Gama Afrika megkerülé-sével eljut Indiába a XV. században A Kínai Birodalom fővárosa Peking, a tartományokat hivatalnoksereg irányította (mandarinok). Kínai iparcikkek:selyem, váza, porcelán, papír, puskapor, iránytű, kormánylapát. Fejlett volt a hajózás, utaztak, Ausztráliát is ismerték. Rizst termeltek. Kína féltette a birodalmat az idegenektől, nem akart sebezhe-tővé válni. Marco Polo útja. A portugálok, a spanyolok és a hollandok hajói jutnak el először Kínába.

Afrika

Afrika Északi részén: arab államok alakultak. Sokáig arab kereskedők szállítottak árut Európába: aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, rabszolgákat. Sivatagban a teve volt a szállítóeszköz. A mohamedán vallás segítette őket a terjeszkedésben. A XV. század második felében megjelennek a portugálok, akik kereskedőtelepeket, városokat, erődöket hoztak létre a partok mentén. A rabszol-gákkal is ők kereskedtek ezután. (Rabszolgapiacok)

Az indiánok Amerika őslakói Ázsiából vándoroltak át. Kezdetben az Észak-Amerikában található erdőkben, füves síkságon=prérin éltek. Vadásztak, halásztak, gyűjtögettek. Fegyvereik: Íj, nyíl. Bölényt is elejtették. Sátrakban éltek egy-egy törzs tagjai. Sokat harcoltak egymás ellen. Az utódok ma is ott élnek, ünnepekkor megemlékeznek az őseikről, azok szellemeiről.

Mayák országa Egyenlítőtől északra hatalmas városokban éltek: A Maya Birodalom Egyenlítőtől északra hatalmas városokban éltek: Birodalmuk meleg, párás vidéken terült el →földművelés (kukorica, bab), állattartás: baromfi (pulykahús-előkelők étke). Templomokat építettek isteneik-nek. (Tollas kígyó alakjában kép- zelték el legfőbb istenüket). Áldozatokat mutattak be a nekik. Papjaik embert is áldoztak háború idején. Maja papok jóslatai ma is fennmaradtak. Az aztékok 1200-as években legyőzték őket.

Az aztékok Sok ismeretet átvettek a mayáktól Városaik, templomaik is hasonlóak voltak. Harcos nép-a gyermekeket közös iskolákban a harcos életre készítették fel. Kézműveseik kiváló mesterek voltak:arany-ezüst ékszerek, szobrok, használati tárgyak. A vasat nem ismerték, szerszám és fegyver kőből és fából készült. Fő ételük a kukorica, italuk a kakaó volt.

Az inkák birodalma Dél-Amerikában a Csendes-óceán partján húzódott. Több kisebb nép leigázásával hatalmas birodalom lett. Kikövezett utakat, postaállomásokat létesítettek (futárok). Az Inka Birodalomban csomóírást alkalmaztak, zsinórokra különféle bonyolult csomókat kötöttek (adó:arany, gyapjú, kukorica feljegyzése - kipu). A hegyek haszonállata a láma. Teraszos földművelés, vízvezetékek, kézi erővel dolgoztak. Machu Picchu (macsu pikcsu) inka teraszos hegyoldal városának romjai

Felfedezők és hódítók A törökök terjeszkedésével (1453) a Földközi-tengeren nem volt biztonságos a kereskedelem, magas vámokat ve-tettek ki, kalóztámadások is jellemzőek. Arany –és fűszeréhség lépett fel Európában (kereslet nőtt) A hajósok, kereskedők új kereskedelmi utakat kerestek. (iránytű, kormánylapát, szektáns = navigációs műszer csillagászati megfigyelések és bonyolult számítások ). Az ókori görögök bebizonyították, hogy a Föld gömbölyű. Az ötletet Pitagorasz vetette fel, de Arisztotelész tett hoz-zá megfigyelései alapján a bizonyítékokat, és Erasztote-nész még a kerületét is kiszámolta, meghökkentő pontos-sággal. (Terra Ausztrálisz ideája - kell lenni Déli-Földnek). A középkori tudományos munkák egytől egyig elfogadták a gömbölyű Föld elméletét, sőt a korabeli tengerészek is ebben hittek, arra az egyszerű megfigyelésre alapozva, hogy a távolodó hajóknak először a törzsük tűnik el, aztán a vitorláik. Ez éppen a Föld görbülete miatt van így. Kolumbusz expedíciójakor nem az volt a kérdés, hogy milyen alakú a Föld, hanem hogy mekkora. A legénység nem azért lázadozott, mert félt, hogy le fognak esni a térkép szélén a semmibe, hanem attól tartottak, hogy elfogy az élelem és a víz, mielőtt odaérnének Indiába. Portugálok királya, Tengerész Henrik (1394. márc. 4. – 1460. nov.13. Sagres) tengerészeti iskolát nyit. A nemeseket hajóskapitánnyá képzik. Portugál és spanyol felfedezések - Velence kereskedelmi fölénye ellen először Portugáliában tettek lépéseket: - előnyösebb utakat kerestek Kelet értékei felé - kifejlesztettek egy új hajót a karavellát és használták az araboktól átvett iránytűt + más csillagászati műszereket is, hajósiskolákat alapítottak - ismerték azt az elméletet hogy nyugat felé hajózva el lehet érni Ázsiát. de kockázatosnak tartották ezt az ismeretlen útvonalat az afrikai part mentén próbáltak eljutni Indiába - 1487-ben Bartolomeu Diaz elérte az Afrika déli csücskét jelentő Jóreménység-fokot, majd 1498-ban Vasco da Gama ugyanezen az útvonalon eljutott Indiába - a portugálok nem törekedtek a felfedezett területek leigázására, megelégedtek védett kereskedőtelepek létesítésével - árucikkek: indiai bors, gyömbér, fahéj, gyapot, cukornád, elefántcsont, nemesfém, drágakő fellendítette az ország gazdaságát, Lisszabon forgalmas kikötővé vált

Portugál és spanyol felfedezések 2 - Kolumbusz Kristóf itáliai tengerész látta megvalósíthatónak azt a tervet, hogy nyugat felé hajózva elérheti Indiát, de a portugál király túl kockázatosnak találta - a spanyol királynő 3 hajó kiállításával támogatta Kolombuszt - 1492 augusztusában indult el 150 fős legénységgel 1492 okt. 12.-én érkezett a mai Bahama-szigetekhez tartozó egyik sziget partjához San Salvadorhoz + felfedezte Kubát és Haitit - még 3 utat tett - felkutatta Közép-Amerika partját - élete végéig azt hitte hogy Indiába jutott – alkirály/kormányzó lett, ő nem akart gyarmatosítást, de a rabszolgavásárt elfogadta - az új világrész első leírója Amerigo Vespucci volt róla nevezték el Amerikának (sokáig csak „Újvilág” volt a neve) - Spanyolország és Portugália versengett a felfedezett területek birtokbavételéért 1494-ben a pápa közvetítésével aláírták a tordesillas-i szerződést, ami kettéosztotta a földgömböt. Sokáig a portugálok és a spanyolok gyarmatosítottak-gazdagodtak

Kolombusz Kristóf útja Új földrész felfedezése, meghódítása A felfedezések hatása Kolombusz, genovai (dzsenovai) hajós Ny-ra indul Indiába (Nina, Pinta, Santa Maria). Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd a tervét támogatta (Izabella később kormányzóvá tette) 1492-ben indultak, 2 hónapig hajóztak, azt hitte, elérte Indiát → az őslakosokat elnevezte indiánoknak , akikből néhányat kincsekkel, új terményekkel együtt ajándékozott a spanyol udvarnak. A meggazdagodás vonzotta a kalandorokat az Újvilágba. Fernando Cortez meghódította az aztékok birodalmát, Francisco Pizzaro az inkák földjét. Az indiánokat rabszolgaként kezelték, aranyukat, ezüstjüket, drágaköveiket, minden kincsüket elvették. Tetteikért nemesi címeket és magas pozíciókat kaptak. Gyarmatosítás: más népek leigázása, kifosztása Ló és lovasa egyként istennek tűnt a szemükben. A spanyol tűzfegyverek nagy riadalmat okoztak. A bennszülöttek a fehérek betegségeit elkapva meghaltak tömegesen, nem bírták a kényszer-munkát sem. Ezért négereket hoznak Afrikából. A spanyolok és a portugálok kincset képeztek, mérhetetlen vagyon áramlott az országba. Ők nem fejlesztették a gazdaságot, elköltötték, építettek templomokat, palotákat, felélték. A portugálok a mai Brazíliát szerezték meg, de ezt kevesellték, ezért a pápa döntése alapján a keleti félgömbön Indiát és Kínát akarták elérni. Afrika partjainál több kereskedőtelepet nyitot-tak. A világkereskedelem kialakult, mivel az új utak behálózták a Földet. A Földközi-tenger helyett az óceánokon hajóztak Afrika és Dél-Amerika megkerülésével, iparcikkel és arannyal fizettek a keleti árukért, fűszerekért. Új termékek érkeztek Európába: paradicsom, paprika, burgonya, bab, kukorica, dohány, földimogyoró, kakaó, ananász. Pulyka. Anglia s Németalföld /Hollandia/, Franciaország később kapcsolódott be a gyarmatosításba. → Itt fejlődött a kereskedelem, az ipar /céh helyett manufaktúraipar=kézimunka, munkamegosztás

A nagy földrajzi felfedezések

Az ipar fejlődése Céhek: Manufaktúrák: Szigorú szabályok szerint kell dolgozni, annyit, amennyit a törvény enged, más céhtag is megéljen a munkájából. (Pékek utcája). Az atyamester maga is dolgozik, és dolgoztat (legények, inasok). Mindenki minden munkafázist tud, képes egyedül elkészíteni egy-egy munkadarabot. Keveset termel, de kiváló minőségben. Kéziszerszámaival dolgozik. Mindenki a saját szerszámaival. Feladatuk volt a város védelme, az árva és özvegy céhbeliek támogatása. Évekig inaskodik, aztán legényként mindent megtanul a mestertől, majd tanulmányútra megy külföldi mesterhez, nála is megtanul mindent, készít egy remeket, majd ha műhelye van, céhmesterré avathatják. Akinek nincs = kontár. Manufaktúrák: A tulajdonos, saját vagy kereskedők pénzén nagy műhelyt vett, szerszámokat , helyet és nyersanyagot biztosított a dolgozóinak. A tulajdonos nem feltétlen dolgozik, ő vagy irányít, megbízhat valakit a manufaktúra vezetésével. Ha mégis dolgozik, akkor szervez, anyagot beszerez, eladja az árut. A munkások lehettek céhen kívüli szakemberek, de lehettek betanított munkások is. Munkamegosztás volt, így egy-egy munkafázist más-más végzett. Szakosodtak a szakmák, pl. ci-pész, cipőfelsőrész készítő. Saját munkáját tudja. Rövidebb idő alatt sokkal több árut készítettek, jó minőségben. A hasznot új műhelyre költötték. A bérmunkások munkabért kaptak fizetségül. Bankok, pénzintézetek jöttek létre, hiteleztek, s a kölcsön után kamatot számítottak fel. Többet termeltek, több lett a haszon is. Nyersanyagot hoztak be, készterméket vittek ki. 1492-őt az újkor kezdetének nevezzük.

Köszönöm a figyelmet! Amerigo Vespucci Kolombusz Kristóf Vasco da Gama Marco Polo karavánja Kínában Marco Polo Fernando Magellán